Talán nincs még egy olyan, több filmből álló széria, aminek az első és legutóbbi része között akkora műfaji és hangvételbéli különbség lenne, mint a Fast and Furiousnál. Ami egy laza, illegális autóversenyzős bűnügyi filmként kezdte, mostanra egy Transformers- és szuperhős-filmeket is megszégyenítő CGI-robbanásfesztbe csapott át, ráadásul minden egyes része egyre magasabbra szeretné tenni a lécet.
A negyedik epizód egészen nyugodtan viselhetné a John Wicket már megint nem hagyják békén címet, a recept ugyanis ugyanaz, csak játékidőből, áldozatokból és öncélúságból van benne több – kutyából meg kevesebb.
Kevin Smith ismét korábbi sikerfilmjéhez nyúlt vissza, hogy a kortárs franchise-gondolkodásra reflektálva építse tovább összefüggő történeteinek személyes, rajongói univerzumát. A trilógiává bővülő Shop-stop sorozat harmadik felvonása a rendező saját egzisztenciális kérdésein mereng.
A sokadszorra újraéledő Halloween franchise több évtized után ismét a történet végső lezárására vállalkozik. David Gordon Green trilógiája azonban az epikus befejezés ígéretén túl a félelem szociológiájáról alkot kíméletlen esettanulmányt.
Az új Minyonok film pontosan azt hozza, amit a minyonos franchise minden egyes darabjától (el)várunk: a kedves gonosztevő Gru életének egy újabb, szórakoztató fejezetét, amely „nem jöhetett volna létre” apró sárga barátai/önkéntes szolgái nélkül.
Nem fogja mindenki szeretni a The Book of Boba Fett sorozatot hullámzó minősége, súlytalannak tűnő története, s furcsa szerkezete miatt. Ennek ellenére egyáltalán nem lett rossz: két szálon futó sztorija hamisítatlan űrwesternbe oltott maffia-történet.