Elmelabirintus – Kane Parsons: Backrooms – Hátsó szobák

2026. május 29. – írta Lubianker Dávid

A Backrooms – Hátsó szobák found footage elemekkel átszőtt tér-horrorja a nagyvásznon is hasonlóan hátborzongató, mint a film alapjául szolgáló, azonos című websorozat virális videói esetében. Az egészestéssé bővített történet ugyanakkor szükségtelen pszichologizálással egészül ki, ami a misztikumot csorbítva igyekszik túlmagyarázni az „emelkedett horror” metaforáit.

A montázs a legőszintébb dicséret – Lichter Péter: Frankenstein eksztázisa. A found footage filmek és videóesszék formavilága

2026. május 13. – írta Mărcuțiu-Rácz Dóra

Lichter Péter kötete elsősorban ismeretterjesztő vagy ajánló kiadványként olvasható, de nem csak akadémiai közönségnek, hanem kifejezetten filmkedvelőknek, érdeklődő nézőknek ajánlott – műhelybetekintőivel pedig talán még a fiatal filmesek kedvét is meghozhatja a kísérleti found footage filmezéshez.

Szörnybiznisz – Oskar Mellander: Canceled / A ház, ahol a gonosz lakik

2023. november 1. – írta Siklódi Lehel

A magyar forgalmazók nem bíztak sokat a véletlenre, amikor az eredetileg Canceled című svéd horrort a cselekményt pár szóban összefoglaló A ház, ahol a gonosz lakik-ra fordították – igaz, Oskar Mellandernek nem csak emiatt fájhat a feje: az ötlettől a bemutatóig mindössze tíz hónap alatt elkészült filmjét még a nagy horrorklasszikusokból átemelt stíluselemek sem tudják megmenteni.

Meghalt Ruggero Deodato, a Cannibal Holocaust rendezője

2022. december 30. – írta a szerk.

A sokfele betiltott horrorfilm rendezője 83 éves volt.

Hideglelős zoomszeánsz – Rob Savage: Host / Az utolsó rítus

2021. március 13. – írta Szabó R. Ádám

A pár éve még ismeretlen Zoom applikáció alkalmazása a szociális távolságtartás korában szinte napi szintűvé vált, a videó- és biztonsági kamerák, egyéb beszélgetős programok után pedig nem meglepő módon a telekonferenciában is meglátta a horrorfilmhez való alapot egy kevés pénzből dolgozó filmes.

És ha lesben áll egy cápa... – Jaume Collet-Serra: The Shallows / A zátony

2016. július 18. – írta Németh Szabolcs Előd

A zátony valahol a 127 óra és a Spielberg-féle Cápa metszéspontjában süllyed a középszerűségbe, de szerencsére távolra evez a Piranha 3DD-féle sekélytől, úgyhogy szinte minden ipari műfajfilmes betegségétől eltekintve izgalmasan úszik el a másfél óra.

A törvény lencsevége – David Ayer: End of Watch / Az utolsó műszak

2012. október 17. – írta Ferenczi Szilárd

Kéttagú rendőrörs járőrözik a zömében színesbőrűek lakta külváros utcáin. Egyikük eszes, a másik beszél spanyolul. Szolgálnak, védenek, és mindezt lekamerázzák. Aztán véletlenül felingerlik a mexikói drogkartellt, azok meg vérdíjat tűznek ki a fejükre.

Newfound footage – Josh Trank: Chronicle / Az erő krónikája

2012. március 7. – írta Iszlai József

A talált felvételekből kovácsolt műfajnak lassan egy sztori sem idegen. Akkor miért épp a szuperhősök maradjanak ki belőle? – gondolhatta Max Landis és Josh Trank első egészestés filmje kiötlésekor.

Lencsére fröccsenő vércseppek – Egyes szám első személyű (E/1) horrorfilmek II.

2010. november 29. – írta Soós Tamás

Az átlagnéző hétköznapi szituációira, életterére rezonáló filmek némelyikének nem csak a zsigeri horror-élményt sikerült újra visszahoznia a filmvászonra, hanem az új évtized videózási kényszerére és a kamerához, médiához való viszonyára is reflektálnak. A kor-szellem újra kísért.

Realizmus, hazugság, videó – Egyes szám első személyű (E/1) horrorfilmek I.

2010. november 26. – írta Soós Tamás

A Blair Witch Project hisztérikus sikere a kritikusok körében fanyalgók, a pénztáraknál pedig dollármilliók sorát termelte ki. Mára áldokumentarista mitológiáját éppúgy kívülről fújjuk, mint a kreatív, vagy copy-paste-mechanizmust alkalmazó epigonok hibáit is. A jobb esetben intenzív horrorélményen felül azonban e filmek társadalomkritikáról, a valóság „posztmodern” paradoxonjáról, ill. a kamera hétköznapi szerepéről is mesélnek.