A háború rossz, a Netflixnél a helyzet változatlan – Edward Berger: Im Westen nichts Neues / All Quiet on the Western Front / Nyugaton a helyzet változatlan

2022. november 15. – írta Polák Zsóka

Majdnem száz évvel a történelem egyik legfontosabb háborúellenes regényének megjelenését követően végre a németek is feldolgozhatták Erich Maria Remarque klasszikusát. A Nyugaton a helyzet változatlan a Netflix égisze alatt kapta meg harmadik adaptációját, ám mintha nem bíztak volna eléggé a német író zsenijében, fölösleges töltelékekkel feldúsítva egy korrekt, látványos, hátborzongató, de semmi újat nem mondó iparosmunkát készítettek.

Szerelmi kerülőutak – A nemzetek közötti önremake és a melodráma

2022. április 21. – írta Lubianker Dávid

Az álomgyárban már a korai hangosfilm megjelenése óta készítenek külföldi rendezők angol nyelvű remake-változatokat saját alkotásaikból. A témát Anatole Litvak két filmjén keresztül boncolgatjuk.

Balettező Raszputyin az első világháborúban – Matthew Vaughn: The King's Man / King's Man - A kezdetek

2021. december 21. – írta Szabó R. Ádám

Nem könnyű műfaj az előzményfilmeké: a Csillagok háborúja hasonló filmjei óta tudjuk, milyen veszélyeket rejtenek magukban a sikeres sorozatokat „másik irányból” folytató részek. Hiszen egyrészt egy-egy rejtélyes karakter (vagy éppen szervezet) általában pont addig vonzó, amíg nem tudunk róla mindent, másrészt tudjuk a történet végét – úgyhogy sokkal többet fog számítani a hogyan, mint a mi történik.

Apokalipszis akkoriban – Sam Mendes: 1917

2020. január 23. – írta Jakab-Benke Nándor

Sam Mendes nagyapai inspirációjú háborús története nem is annyira történet, hanem inkább egy gyönyörű mozgóképes technikai erődemonstráció, ami minden érzékszervünket támadja.

Riasztóan rojalista romantika – Alexis Cahill: Maria, regina României / Mária román királyné

2019. november 14. – írta Jakab-Benke Nándor

Ne legyenek kétségeink: a „történelmi” címkével ellátott filmalkotások, ahogy régebben is, ma is leginkább a propaganda eszközei, pláne Romániában; elsősorban a szívhez szólnak, nem az észhez. Pont, mint – legalábbis a film szerint – Mária királyné 1919-ben.

Erdély-képek – Erdély és a magyar filmhíradó 1930-1944

2018. december 23. – írta Barkóczi Janka

A mozgókép propagandaszerepe az első világháborút követően nyilvánvalóvá vált, a legtöbb országban igyekeztek ezt a területet kormányzati irányítás alá vonni. Az erdélyi felvételek a kezdetektől folyamatosan jelen vannak a magyar kiadású filmekben, különböző időpillanatokban különböző hangsúlyokkal, de mindig erős érzelmi töltettel.

Háború és arcátlanság – Albert Dupontel: Au revoir lá-haut / Viszontlátásra odafönt

2018. április 6. – írta Beretvás Gábor

Ahogy szinte minden ország teszi, Franciaország is igyekszik megemlékezni az első nagy világégésről és annak következményeiről. A különbség csupán annyi, hogy a franciák ezt a rájuk oly jellemző eleganciával teszik. Így került a vásznakra Pierre Lemaitre népszerű, Goncourt-díjas regényének átdolgozása is.

A bűntudat ötven árnyalata – François Ozon: Frantz

2017. május 18. – írta Rácz Viktória

A legszívszorítóbb emberi drámák még mindig a háborúhoz köthetők, valószínűleg ezért nem tudják a filmrendezők elengedni a világháborús történeteket. François Ozon egy 1932-es filmet, Ernst Lubitsch Broken Lullaby című alkotását dolgozta fel, az eredmény pedig egy szép, de felejthető történet lett a háborút túlélők csillapíthatatlan bűntudatáról.

„Feszegettük a tűréshatárt” – Interjú Kovács Istvánnal, a Szürke senkik rendezőjével

2016. december 12. – írta Csiger Ádám

Az SZFE-n ötödéves Kovács István sikeres rövidfilmjei (Idegen föld, Betonzaj) után tévéfilmet rendezett Köbli Norbert forgatókönyvéből. A Szürke senkik direktorával interjúztunk.

Túl hosszú, túl rövid – Kovács István: Szürke senkik

2016. december 5. – írta Veres Szilárd

A Szürke senkik egy összességében szórakoztató katyvasz kiváló egyéni teljesítményekkel, de soha igazán össze nem álló történettel.