Az ártatlanság nyomában – Gianfilippo Pedote, Giliano Carli: Soldato Peter / Pán – A belső sziget

2024. december 18. – írta Kiss Tamás

Az olasz-magyar koprodukcióban készült Pán – A belső sziget festményanimációs betétekkel gazdagított kísérleti filmként kuriózumértékű műalkotás. Úgy emel szót az emberiség háborús természete ellen, hogy közben arról az első világháborúban elhunyt frontkatonáról is megemlékezik, kinek neve hallatán teljesen más alakra asszociálunk. A fiatal bakát Pán Péternek hívták.

A háború rossz, a Netflixnél a helyzet változatlan – Edward Berger: Im Westen nichts Neues / All Quiet on the Western Front / Nyugaton a helyzet változatlan

2022. november 15. – írta Polák Zsóka

Majdnem száz évvel a történelem egyik legfontosabb háborúellenes regényének megjelenését követően végre a németek is feldolgozhatták Erich Maria Remarque klasszikusát. A Nyugaton a helyzet változatlan a Netflix égisze alatt kapta meg harmadik adaptációját, ám mintha nem bíztak volna eléggé a német író zsenijében, fölösleges töltelékekkel feldúsítva egy korrekt, látványos, hátborzongató, de semmi újat nem mondó iparosmunkát készítettek.

Szerelmi kerülőutak – A nemzetek közötti önremake és a melodráma

2022. április 21. – írta Lubianker Dávid

Az álomgyárban már a korai hangosfilm megjelenése óta készítenek külföldi rendezők angol nyelvű remake-változatokat saját alkotásaikból. A témát Anatole Litvak két filmjén keresztül boncolgatjuk.

Balettező Raszputyin az első világháborúban – Matthew Vaughn: The King's Man / King's Man - A kezdetek

2021. december 21. – írta Szabó R. Ádám

Nem könnyű műfaj az előzményfilmeké: a Csillagok háborúja hasonló filmjei óta tudjuk, milyen veszélyeket rejtenek magukban a sikeres sorozatokat „másik irányból” folytató részek. Hiszen egyrészt egy-egy rejtélyes karakter (vagy éppen szervezet) általában pont addig vonzó, amíg nem tudunk róla mindent, másrészt tudjuk a történet végét – úgyhogy sokkal többet fog számítani a hogyan, mint a mi történik.

Apokalipszis akkoriban – Sam Mendes: 1917

2020. január 23. – írta Jakab-Benke Nándor

Sam Mendes nagyapai inspirációjú háborús története nem is annyira történet, hanem inkább egy gyönyörű mozgóképes technikai erődemonstráció, ami minden érzékszervünket támadja.

Riasztóan rojalista romantika – Alexis Cahill: Maria, regina României / Mária román királyné

2019. november 14. – írta Jakab-Benke Nándor

Ne legyenek kétségeink: a „történelmi” címkével ellátott filmalkotások, ahogy régebben is, ma is leginkább a propaganda eszközei, pláne Romániában; elsősorban a szívhez szólnak, nem az észhez. Pont, mint – legalábbis a film szerint – Mária királyné 1919-ben.

Erdély-képek – Erdély és a magyar filmhíradó 1930-1944

2018. december 23. – írta Barkóczi Janka

A mozgókép propagandaszerepe az első világháborút követően nyilvánvalóvá vált, a legtöbb országban igyekeztek ezt a területet kormányzati irányítás alá vonni. Az erdélyi felvételek a kezdetektől folyamatosan jelen vannak a magyar kiadású filmekben, különböző időpillanatokban különböző hangsúlyokkal, de mindig erős érzelmi töltettel.

Háború és arcátlanság – Albert Dupontel: Au revoir lá-haut / Viszontlátásra odafönt

2018. április 6. – írta Beretvás Gábor

Ahogy szinte minden ország teszi, Franciaország is igyekszik megemlékezni az első nagy világégésről és annak következményeiről. A különbség csupán annyi, hogy a franciák ezt a rájuk oly jellemző eleganciával teszik. Így került a vásznakra Pierre Lemaitre népszerű, Goncourt-díjas regényének átdolgozása is.

A bűntudat ötven árnyalata – François Ozon: Frantz

2017. május 18. – írta Rácz Viktória

A legszívszorítóbb emberi drámák még mindig a háborúhoz köthetők, valószínűleg ezért nem tudják a filmrendezők elengedni a világháborús történeteket. François Ozon egy 1932-es filmet, Ernst Lubitsch Broken Lullaby című alkotását dolgozta fel, az eredmény pedig egy szép, de felejthető történet lett a háborút túlélők csillapíthatatlan bűntudatáról.

„Feszegettük a tűréshatárt” – Interjú Kovács Istvánnal, a Szürke senkik rendezőjével

2016. december 12. – írta Csiger Ádám

Az SZFE-n ötödéves Kovács István sikeres rövidfilmjei (Idegen föld, Betonzaj) után tévéfilmet rendezett Köbli Norbert forgatókönyvéből. A Szürke senkik direktorával interjúztunk.