Az elnyomás elnyomásból születik – Brady Corbet: The Childhood of a Leader / Egy vezér gyermekkora

2016. november 28. – írta Pernecker Dávid

Brady Corbet bemutatkozása nehezen megfogható, nehezen élvezhető, de ha valaki rá tud hangolódni, az talán díjazni fogja ezt a színtiszta európai művészfilmet.

Az I. világháború a magyar filmtörténetben (1914–1945)

2015. november 24. – írta Kurutz Márton

A világháborúk mindig komoly nyomot hagynak egy nemzet filmtörténetében. A jelenség természetrajza viszonylag jól nyomon követhető mind mennyiségi, mind minőségi változások tekintetében. Sok egyéb aspektusa mellett ez a két legfontosabb tényező ugyanis, amellyel pontosan lekövethető a történelem alakulása, a hadi sikerek és vereségek váltakozása a filmművészet homogén testén. A gazdasági élet statisztikai adatai mellett a művészet az, amely a leghitelesebb mérőeszköze lehet a háborús konjunktúra és dekonjunktúra korszakainak. 

Arábiai Russell – Russell Crowe: The Water Diviner / Akihez beszél a föld

2015. július 31. – írta Csiger Ádám

Russell Crowe nem csak főszereplőként, de debütáló direktorként is jegyzi új munkáját. Dolgozata ez alapján éppúgy lehet személyes és művészi darab, mint rendezői kihívásokat nem sűrűn tartogató iparosmeló.

Továbbra is változatlan – Lewis Milestone: All Quiet on the Western Front / Nyugaton a helyzet változatlan, 1930

2014. december 19. – írta Ferenczi Szilárd

Jóllehet a kutatók váltig arról csacsognak, hogy a kollektív emlékezet idővel képes lesz az emberiség önpusztító reflexén változtatni (netán egyenest meg is szüntetni azt), lépten-nyomon az derül ki, hogy szinte semmiben nem különbözik a személyes memóriától.

Emberanyag – Az I. világháború „filmhősei”

2014. november 14. – írta Ritter György

Ha az I. világháborúval foglalkozó fikciós filmeket hirtelen kellene felsorolnunk, akkor olyan szerzők nevei jutnának eszünkbe, mint Kubrick (A dicsőség ösvényei, 1957), David Lean (Arábiai Lawrence, 1962) és Lewis Milestone (Nyugaton a helyzet változatlan, 1930). Közülük is csak a legutóbbi filmje készült a II. világháború előtt. Olybá tűnik, a háborús mozi zsánerének archetípusai a második világégés után és annak hatására alakultak ki, pedig pont ellenkezőleg.

Álmodjunk cseresznyevirágzásról – Rob Marshall: Memoirs of a Geisha / Egy gésa emlékiratai

2006. április 20. – írta Molnár Péter

Az Egy gésa emlékiratai forgatókönyve egy amerikai író, Arthur Golden azonos című regénye alapján készült. Már a könyv fogadtatása sem volt problémamentes: bár Amerikában bestseller lett, a gésa, akinek a története alapján a regény íródott, beperelte Goldent, mert a regény nem a valóságnak megfelelően meséli el az illető életét, és rosszul értelmezi a gésa fogalmát. A realizmus iránti igény most a film kapcsán is felmerült. Ázsiában mindenütt azt kifogásolták, hogy miért játszanak japán szerepeket vegyesen japánok, kínaiak, malájok, máshol meg azt vetették a film szemére, hogy miért beszélnek ezek a „japánok” angolul.

Egy szerelem nyomain – Jean-Pierre Jeunet: Hosszú jegyesség / Un long dimanche de fiançailles

2005. március 20. – írta Valuska László

A film híre már előbb elékezett hozzánk: minden idők legnagyobb költségvetésű francia filmje, amely ráadásul amerikai koprodukcióban készült. Jean-Pierre Jeunet most Sebastian Japrisot szerelem-történetét adaptálja, természetesen saját olvasatában, ennek következtében a film különböző hangulatokat idéz meg: Amélie, Elveszett gyermekek városa, Delicatessen is megjelenik a Hosszú jegyességben, amelyet rengeteg díjra jelöltek.