„Emberek jönnek, mennek... és sosem történik semmi.” – Multiplex narratíva az amerikai filmekben

2005. április 15. – írta Vajda Judit

A multiplex narratíva, azaz a többszálú cselekményvezetés Robert Altman filmrendezővel tett szert rendkívüli népszerűségre, de valójában már a harmincas években létezett. A párhuzamosan bonyolított szálak intellektuális varázsa és az ehhez kapcsolódó sztárparádék máig rabul ejtik a nézőket. Vajon mitől olyan népszerűek a Rövidre vágva, a Divatdiktátorok, a Szeress, ha tudsz és társaik?

Heti filmelmélet – A kortárs filmelmélet útjai. Szerk. Kovács András Bálint – Vajdovich Györgyi

2005. január 15. – írta Virginás Péter

A jó szöveggyűjtemény kitart velünk legalább egy tanéven át, és nem fenyegető, vagyis részleteiben lehet fogyasztani – még ha ismeretlenek is a szövegek.

Resnais városemlékei / tudatvárosai

2004. szeptember 15. – írta Győri Zsolt

Alain Resnais első játékfilmje, a Szerelmem, Hirosima, bár látszólag egy konkrét városról szól, szimbolikus és valós városok, városrészek, városromok szövevényes hálójában, ezek metszéspontjában foglal helyet.

Városfeeling, tömörítve

2004. szeptember 15. – írta Virginás Andrea

Milyen városok tűnnek fel napjaink tömegfilm-térképén? Az amerikai kisváros, a távol-keleti high-tech metropolis, vagy inkább Berlin, Firenze és London?

Filmtörténet és filmelmélet az Interneten – Hasznos linkek

2004. augusztus 15. – írta Bán Attila

Ebben a cikkben néhány olyan internet címet mutatok be, ahol filmelmélettel és filmtörténettel kapcsolatos információkra bukkanhat az érdeklődő. A leírásokban csak a legalapvetőbb információkat közlöm – „én csak megmutatom az ajtót [portált], de neked kell belépned!" (Morpheus)

Távol-Kelet menni Amerika – Vérfrissítés Hollywoodban

2004. április 15. – írta Varró Attila

Noha a távol-keleti filmgyártás Hollywoodra gyakorolt hatásának az utóbbi tíz évben végbement felerősödését a szemérmes nyugati elemzők jobb esetben udvarias (rosszabb esetben képmutatóan nyájas) főhajtással az idegen kultúrák megtermékenyítő erejének tulajdonítják, az okok ennél jóval prózaibbak.

„Legjobb hang nélkül filmet nézni...” – Ben Meade előadás- és vetítéssorozata a kísérleti filmről – Sapientia-EMTE, Kolozsvár, 2004. március 8-9.

2004. április 15. – írta Blos-Jáni Melinda

Kevésbé szokványos dolog manapság, ha valaki akadémikus, pl. filmtörténet és -elmélet-oktatással és -kutatással foglalkozik, és filmrendező is egy személyben. Ben Meade élő példája annak, hogy ezek a „filmes" szerepek nem zárják ki egymást. A kettő összefüggése, koherenciája ebben az esetben egyrészt az értelmezési regiszterként választott kognitív filmelméletnek tudható be, másrészt a nyíltan vállalt személyes involváltságnak.

A nyugtalanság kalandja és a „megtalált idő” – Interjú Bíró Yvette-tel

2003. június 15. – írta Margitházi Beja

Utazik, néz, ír, forgat, tanít, és majd négy évtizede publikál. A New Yorkban és Párizsban élő Bíró Yvette könyveit itthon és külföldön generációk idézték, forgatták, akik a hetedik művészet formanyelvével, drámaiságával, rendetlen rendjével és profán mitológiájával ismerkedve egy fáradhatatlan kérdezővel is ismeretséget köthettek. Nem tiltott határátlépések című új könyvének megjelenése után levélben váltottunk kérdéseket és feleleteket.

Cinéma, mon amour – Filmes folyóiratok Franciaországban

2003. január 15. – írta Gyenge Zsolt

Két, ötven éves filmes szaklappal Franciaország alighanem a világon az első helyet foglalja el filmről szóló szövegek hagyományában. A teljesítmény még inkább tiszteletreméltó ha hozzátesszük, hogy nem populáris műfajokat népszerűsítő magazinok, hanem művész- és szerzői filmeket elemző, elméleti kérdéseket feszegető kulturális lapok érték meg ezt a magas kort. A Cahiers du cinéma és a Positif – mert hiszen róluk van szó – ma is a francia és a nemzetközi filmes diskurzus meghatározó, megkerülhetetlen szentélyei.

Filmes könyvkiadók – Beszélgetés Zalán Vincével (Osiris Kiadó), Forgách Ivánnal (Magyar Nemzeti Filmarchívum) és Hartai Lászlóval (Korona Kiadó)

2003. január 15. – írta Dobolán Katalin

Három, film-és médiatárgyú könyvekkel foglalkozó kiadó sorozatszerkesztőjével beszélgettünk. Arról, hogy milyen elvek alapján válogatnak, mi a kiadói filozófiájuk.