„A filmhíradó aktualitása és információs értéke minimális. A felhasznált elemek állandóan visszatérnek (…) A híradó stílusideálja ballisztikus: robbantani akar. A tempó mindenek felett való. Sok úgynevezett hír információs értéke nulla, s mint minden fecsegés, tértől, időtől független. Eltereli a néző figyelmét arról, ami történik.” Hans Magnus Enzensberger: A világ, mint szemétdomb (A filmhíradó anatómiája)
„A szürrealisztikus keretbe ágyazott televíziós hírműsor az antikommunikáció modellje, olyan diskurzust képvisel, amely semmibe veszi a logikát, az értelmet, a kauzalitás és a következtetés szabályait. Ez az esztétikában a dadaizmusnak felel meg, a filozófiában a nihilizmusnak, a pszichiátriában a skizofréniának. A színházi szóhasználatban pedig varieté a neve.” (Neil Postman)
Igazat lehet-e adni azoknak a véleményeknek, melyek szerint az RTL Klub Híradója véres eseményekkel van tele, mindenből szenzációt kreál, és gyakran nyilvánvaló elfogultsággal tárgyal egyes kérdéseket?
Schneider Tibor szuper8-assal kezdte még az őskorban, amikor a videó létezéséről csak meg nem erősített pletykák keringtek. Utána jött a bukaresti televízió magyar adása, az Ébresztő, majd a filmművészeti főiskola Budapesten. Filmek, díjak, „transzilván" csalódások és sikerek után, most az ajtón kopogtat az első nagyjátékfilm.
Tegnap, a Marimar közvetítése közben, elvették az áramot Támbákundában. A Szenegál déli részén található városban utcai zavargások törtek ki. A rendfenntartó erők kénytelenek voltak beavatkozni. A villamosművek székhelyét tönkretették. (1999. április 14., Agencia EFE)
A „magyarázat” nem odakinn van (X-akták), hanem odabent. Az örök kielégítetlenséget sem az irónia, sem az önirónia nem enyhíti. Twin Peaks lakóit időnként tévénézésen kapjuk: szappanoperákban keresik önmaguk árnyképét.
Az előző két részben a filmezés alapfogalmaival ismerkedtünk meg. Most rátérünk a tévés és filmes műfajok részletes bemutatására. Kezdjük a látszólag legegyszerűbbel, egy tipikus tévés műfajjal, az interjúval.
