A csók mint negatív jelenlét – Erotika, pornó és a csók
2007. május 15.
Hogyan kerül a csók a (vágó)asztalra? A pornófilm-stúdiókban általában sehogy. Az ezerarcú uniformizálódási tendencia ellenére Érosz elföldelését nem kell sietni.
Mihály István
1963. október 21-én született Bánffyhunyadon. A helybeli középiskolában érettségizett 1982-ben, majd a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán volt magyar-angol szakos hallgató; 1988-ban szerzett diplomát. Rövid tanárkodás után a Fiatal Fórum című hetilap szerkesztője lett, s ezzel párhuzamosan a Kalotaszeg című kulturális havilap főszerkesztő-helyettese. 1993 novemberétől főállásban a Kolozsvári Rádió szerkesztő-műsorvezetőjeként dolgozik. A Babeş-Bolyai bölcsészkarán doktorál. Írt esszét, tanulmányt, film- és irodalomkritikát, recenziót, verset, prózát, publicisztikát, rock-esztétikai fejtegetéseket, lemezkritikákat. Tanulmányokat, verset és prózát fordított angol és román nyelvből.
Írásai a Filmtett, a Filmkultúra, a Filmspirál, a Korunk, A Hét, a Helikon, az Echinox, a Jelenlét, A Hét évkönyve, a Világhírnév stb. hasábjain jelentek meg. Szerepelt a Tárlat című tanulmánykötetben (Kriterion, 1991.). Két bűnügyi kisregénye 1996-ban jelent meg kötetben (Ördögi terv). A Kolozsvári Rádiónál öt évig szerkesztette – többek közt – az Örökmozgó című, a filmvilágnak szentelt műsort, annak megszünte óta pedig a Körhinta című műsorban és a Nahát című rovatban foglalkozik a film, tévé és multimédia témakörével (is).
„Elméleti szinten" néhány éve elsősorban a populáris filmes (televíziós) és irodalmi műfajokkal, illetve ezek „elposztmodernesülésével", egyfajta inter- vagy multidiszciplináris (műfajelméleti-szemiotikai-értékelméleti) megközelítés kidolgozásával foglalkozik.
Írásai a Filmtetten (10)
