Tipp: két sorozatot úgy nézhető párhuzamosan, hogy a reklám alatt a másikra kapcsolunk. Körkérdésünk a tévézési szokásokról szólt.
FIATAL ORVOS (31):
Semmi esetre sem nézem. Nincs időnk, hogy rendszeresen kövessünk egy adást. Mikor kisebb voltam, és volt időm, néztem. A Dallast, például. Ez volt az első, és valószínűleg az utolsó sorozatfilm, amit láttam. Tetszettek a szereplők, meg aztán nyugati film volt, érdekesnek tűnt. Most már unnám. A feleségem sem néz sok tévét. Igaz, hogy volt valamilyen rendőr-sorozat, amit néha megnézett – főleg a benne játszó rendőr miatt –, de nem volt nagy tragédia, ha egy rész kimaradt.
NYUGDÍJAS NŐ (68):
Nagyon sokat nézek. Például a TV3-n, ameddig volt, aztán nézem folytatólagosan mindegyiket az Acasă-n, az Antena 1-en, a ProTv-n – mikor melyik következik. Szeretem ezeket a telenovelákat. Most, amit nézek, az Életem asszonya, egy nőnek az életéről szól, s olyan megható, olyan borzasztó, hogy miken megy keresztül a kicsi fiáért! Nincs egyéb, amivel szórakozzunk, nyugdíjasok vagyunk. A férjem is néha szokta nézni. S ha egy részt nem tudok megnézni, akkor másnap, amikor megismétlik, meg szoktam nézni. Evvel szórakozunk...
HOLLAND EGYETEMISTA FIÚ (23):
Mikor kisebb voltam, néztem sorozatokat, de most már nem. Egyfolytában ismétlődik minden. Azt hiszi az ember, hogy valami új lesz a következő részben, de nem, mindig ugyanaz, csak reklám lesz egyre több a sorozat közepén. Ez idegesítő. Inkább nem nézem, mert unalmassá válik. A húgom szokta nézni a sorozatokat hogy azért, mert sokat dolgozik, s mikor hazamegy, csak arra vágyik, hogy leülj ön, kikapcsolódjon, és nézzen valami hülyeséget. Ne gondolozzon túl sokat, csak nézze. Azt hiszem, én nem dolgozom olyan sokat... El tudom képzelni, hogy sokan néznek sorozatokat, de én inkább kidobnám a készüléket, mintsem leüljek a tévé elé és két órán keresztül csak nézzem. Pont ezért nincs is tévém, hogy ezt megelőzzem. Szívesebben nézek filmeket. Igaz, hogy vannak jó sorozatok is, rajzfilmek, például a South Park, ha ismeritek, vagy még szeretem a Simpsonékat. De szappanoperákat soha nem nézek.
NYUGDÍJAS FÉRFI (78):
Azt nézzük, ami a legjobb. A Duna 1-et, a Duna 2-t, a ProTV-t, az Antena 1-et, itt szoktak olyan spanyol szériafilmek lenni. Jók azok a spanyol filmek. Olyan, mint ami az életben is van. Én nem szeretem azt, ahol gyilkolnak, mint például az amerikai filmekben, ahol egyfolytában lövöldöznek. Mert az nem jó, mert az rossz nevelő. Azért van az, hogy az amerikai iskolában lelövik a fiatalokat. Ha valami nagyon megtetszik, minden nap nézem. Volt az az Esmeralda, volt valami Labirintusos szerelem, vagy mi... Ez most utoljára jó volt! Azért nézem, mert ez az igazság. Hogy annyi gonoszság van az életben, a családban. S hogy a bűnösök szépen megbűnhődnek.
KÖZÉPISKOLÁS LÁNY (18):
Nem nézek sorozatokat, mert nincs időm. Nem szeretem nézni őket, nem akarok sorozatfüggővé válni. Ha tévézek, akkor inkább filmeket nézek. Régebb valóban szerettem sorozatokat nézni, egy héten volt egy-kettő, amit megnéztem. Dr. Quinn-t néztem, egy időben a Twin Peaks-et is, de telenovellákat semmi esetre sem. Eleinte azért néztem, mert nem volt más, amit nézzek. Aztán már a szereplőkért vagy a színészért. Vagy lehet, hogy olyan alapgondolata volt, ami engem is érintett, és kíváncsi voltam, hogy másoknak mi a véleménye arról a témáról.
MUNKÁS (55):
Igen, nézem, délután. Mikor van időm. Többnyire a Fiatalok és nyughatatlanokat nézem, minden nap. Érdekes, nézetteti magát. Egyfolytában új dolgok jelennek meg, most például megjelent Jack fia... ennyi idő után, hogy mutatja be a családnak, gondolok itt az utolsó részre. S ha nem látom az aznapi részt, megnézem az ismétlést. Ha azt sem sikerül elkapni, kikövetkeztetem, igaz, nem lehet mindegyik sorozat esetében ezt megtenni. Meg van egy másik az Acasă-n, amit nézek, ezzel egyidőben, a Gazdagok és szépek. Főleg az előbbit nézem – mert jobban szeretem –, s mikor reklám van, átkapcsolok az Acasă-ra, nézzem meg, ott mi történt.
SZATMÁRI ORVOSNŐ (38):
Nem nézek sorozatot. Egyrészt nincs időm, másrészt nincs kedvem hozzá. Nem szeretem őket. Mert azok a sorozatok, amiket adnak, általában bulvár és túlzásba vitt érzelmeket testesítnek meg, s ezek már az első részben látszanak. Az élet általában nem ilyen túlzásba vitt érzelmekről szól. Ha én választhatok, akkor a Dunát nézem, mert az sokkal értékesebb és normálisabb filmeket mutat, ha régi, ha új. Nagyon elfoglalt ember vagyok. Ha szeretném a sorozatokat, akkor sem lenne időm leülni megnézni, de ha időm lenne, akkor sem ülnék le megnézni. Hogyha a sorozat két-három részből áll, egy témát ölel fel, ami nem kifejezetten ilyen végleteket testesít meg, hanem egy történelmi témát futtat végig, vagy esetleg egy család életén keresztül próbálja bemutatni azt a kort, amiben játszódik, kicsit a valósághoz közelebb állóan, akkor lehet, hogy hajlandó lennék megnézni. A sorozatokkal az a bajom, hogy nem tudom megjegyezni, hogy az első részben mi történt, s aztán nem értem, hogy ki, mit és miért... Borzasztóan idegesít, hogy még mindig nem tudja a másik, amit már rég kellene tudnia! Van a családban, aki nézi. Mikor mesélni próbálják, akkor sem érdekel, mert úgysem értem meg. Annyit kell rákérdezzek... Családi ebédek alkalmával nem volt más beszédtéma, csak a sorozatok – mert olyan volt a környezet –, beszélgettek a filmekről, s én feltettem egy-két kérdést, hogy értsem, miről van szó, s nem tudtak rá válaszolni, mert már ők sem emlékeztek, hogy az első részben mi történt. Szinte családtaggá válik ilyen alkalommal egy-egy ilyen szereplő, és én ezt nem szeretem.
CEGLÉDI VÁLLALKOZÓ (36):
Nem igazán nézek sorozatokat. Unom őket. Meg nincs is időm. Egy sorozatot úgy érdemes nézni, ha figyelemmel követed. De unom ezeket a szappanoperákat, ezeket a buta filmeket. Gyerekkoromban néztem a Dallast. Most inkább olyan sorozatokat nézek, amelyek érdekelnek. Főleg a Discovery-t nézem. Ezek egymástól független sorozatok, és így nem muszáj mindegyik részt megnézzem.
TANÁRNŐ (53):
Tanítási idő alatt csak az esti sorozatokra van időm, de vakációban bizony kettőt is megnézek naponta. Egyrészt kikapcsolódást jelent, másrészt azért is jók, mert mellette még lehet mást is végezni. Kötni szoktam, vagy mosogatok, vagy akár dolgozatokat is javítok. Esténként az Életem asszonyát szoktam nézni, Barbaritával, délután meg a Fiatalok és nyughatatlanokat. Hazajövök fáradtan az iskolából, s egy nagy tányér étellel beülök a tévé elé, s elfelejtem azt, ami aznap történt.
(Csedő Krisztina és Császár Melinda gyűjtése, Marosvásárhely, 2000. július)
