Erdős Zsigmond

Írásai a Filmtetten (7)

Profi és félprofi kamerák – IV. rész: a Panasonic DVCPRO HD P2

2006. március 15.

A Panasonic az utóbbi időben vezető szerepet játszott a video technológiák fejlesztésében; a filmkészítéstől kezdve a műsorszóráson át egyéb professzionális alkalmazásokig. Vezető technológiájuk legjavát egy igen izgalmas új felvevőbe építették bele, ez pedig az AG-HVX200. Ez a DVCPRO HD P2 kézi felvevő úgy van megtervezve, hogy kielégítse a HD felvételi módokban felmerülő igényeket. Ez a cég első HD kamerája, amely P2-t felvevő eszközt használ, ami forradalmasíthatja az egész gyártási mechanizmust.

Profi és félprofi kamerák – III. rész: Mozifíling DV-áron

2006. február 15.

Ebben a részben a Canon két olyan digitális videokamerájával ismerkedhetünk meg, amelyek elsősorban azoknak szólnak, akik videokamerával szeretnének minél közelebb kerülni a filmszalag illúziójához. A gyártó a számos beépített számítógépes funkció mellett biztosította a bármilyen más Canon-optikával való kompatibilitást is.

Profi és félprofi kamerák – II. rész: Irány a HD! – A Sony HVR-A1E és a HVR-Z1E High Definition kamerák

2005. október 15.

Ezek a kamerák, amelyek már HD-ben is tudnak rögzíteni, és rendelkeznek filmes szolgáltatásokkal, talán már tényleg alkalmasak arra, hogy olyan minőségű anyagot forgassunk velük, amely vászonra kivetítve is élvezhető. Ezzel tényleg megnyílik annak a lehetősége, hogy nagyon kis költségvetésű filmeket (legalább is a költségvetés technikai részén) lehessen készíteni anélkül, hogy nagy kompromisszumokat kellene kötni a minőség rovására. Ezt persze csak a jövő döntheti el, de az innen legalább jól néz ki.

Profi és félprofi videokamerák – I. Sony Mini DV és DVCAM kamerák

2005. július 15.

Az utóbbi, mondjuk húsz évben olyan hatalmas fejlődés volt tapasztalható a videotechnikában is, főleg a digitális technológia megjelenésével, amely lehetővé tette a nemcsak a videomagnók, hanem a mind jobb felvételi technikát alkalmazó videokamerák elterjedését is. Ma egy jobb számítógép segítségével egy amatőr filmes (videós) felvételeit könnyedén megvághatja otthon is, és azonnal ki is írhatja mondjuk DVD-re, vagy elküldheti barátainak e-mailben az internet segítségével.

Filmiskola 3. – Az interjú

1999. november 30.

Az előző két részben a filmezés alapfogalmaival ismerkedtünk meg. Most rátérünk a tévés és filmes műfajok részletes bemutatására. Kezdjük a látszólag legegyszerűbbel, egy tipikus tévés műfajjal, az interjúval.

Filmiskola 1. – Bevezetés a filmkészítés mesterségébe

1999. november 30.

Ha volt már videókamera a kezedben, de nem tudtál mit kezdeni vele; ha most akarsz vásárolni, de nem tudod milyet vegyél; ha szeretnél filmet készíteni, de nem tudod, hogyan – vagy csak érteni szeretnéd, mitől működik, mitől hiteles egy beállítás, egy jelenet, akkor ne lapozz tovább.

Filmiskola 2. – A világítás

1999. november 30.

Világítani pedig kell. Sokan talán nem tudják, hogy a világítás nem elsősorban azért fontos, hogy expozíciónk legyen – vagyis egy számunkra ideális, vagy legalábbis elfogadható megvilágítást teremtsünk – hanem hogy árnyékokat hozzunk létre. Ugyanis az árnyékok azok, amelyek egy kép, egy beállítás lágyságát, kontrasztosságát, tónusát, végső soron hangulatát, atmoszféráját megteremtik.

Friss film és sorozat

Szavazó

Kinek a Criterion Closet Picks-videójára lennél kíváncsi?

Szavazó

Kinek a Criterion Closet Picks-videójára lennél kíváncsi?

Friss film és sorozat