Igazat lehet-e adni azoknak a véleményeknek, melyek szerint az RTL Klub Híradója véres eseményekkel van tele, mindenből szenzációt kreál, és gyakran nyilvánvaló elfogultsággal tárgyal egyes kérdéseket?
A híradókészítőknek kétségtelenül az a célja, hogy műsorukat minél többen nézzék. Legalábbis ennek kellene lennie a célnak, mind a kereskedelmi, mind a közszolgálati televíziók esetében. Ez a cél azonban, úgy tűnik csak a kereskedelmi híradók szerkesztői előtt lebeg; a közszolgálati televízió híradója mintha egyre inkább kiszállna a hírversenyből és a közszolgálati függöny mögé bújva inkább napi krónikát, mint híradót készít.
A csupán az RTL Klub (kereskedelmi csatorna) híradójára vonatkozó kérdőíven a kérdések arra keresik a választ, hogy egy átlagember hány híradót néz naponta, kíváncsi-e a másfajta hírfeldolgozásra, ha igen akkor mit jelent számára a hiteles tájékoztatás fogalma. A felmérés Budapesten és környékén készült, 100 fős minta alapján. Egyik váratlan tanulsága pedig az volt, hogy a válaszadók többnyire kivétel nélkül, kérdezetlenül is elmondták véleményüket a többi híradóról is.
Milyen gyakran nézi ön az RTL Klub híradóját? A kapott válaszokból kiderült, hogy az általam megkérdezett 100 főből csupán 16% utasítja el az RTL Klub hírműsorát, miközben 39% gyakran megnézi. Az AGB Hungária által közölt nézettségi mutatók szerint az azonos időben kezdődő Tények-et, a TV2 hírműsorát esténként csaknem 2 millióan, míg az RTL Híradó-ját átlagosan 1 200 000–1 400 000 ember nézi. Az M1 Híradója a sor végén áll, jó esetben 700 000–800 000 nézővel, ami hétvégenként elérheti akár az egy milliós nézőszámot is.
Míg a TV2 a család televíziójaként hirdeti magát, addig az RTL Klub már az indulásakor a 18–49 éves korosztályt célozta meg műsoraival. Híradóját is inkább a fiatalok és az alacsonyabb iskolázottságúak nézik szívesebben. Felmérésem szerint a legfeljebb érettségivel rendelkező felnőtt lakosok 34%-a választja a leggyakrabban ezt a hírműsort. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a csak érettségivel rendelkező megkérdezettek körében 22% csupán néha vagy egyáltalán nem nézi az RTL Klub híradóját. Az AGB adatai szerint is este 18:30 és 19:00 között az RTL Klub körülbelül 34–37%-os közönségarányt tudhat magáénak. Itt azonban jelentőséget kap az a tény, hogy a felmérés Budapesten és környékén készült, ami azért fontos, mert a vidéki kistelepüléseken élő alacsony iskolázottságú emberek szinte egyáltalán nem tesznek különbséget a csatornák között, számukra csupán tévé van, és nem RTL Klub, TV2 vagy Magyar Televízió.
„Tudják: a legtöbb hírt tőlünk kapják” – így hangzik a Híradó szlogenje. A híradó lelke a hitelesség és a gyorsaság. A hírek ma születnek, a tegnap már történelem. Egy 20–25 perces hírműsorban átlagosan 40–45 információ közlésére van idő. Akkor élvezetes és érdekes egy híradó, ha nem a felkonferálás-tudósítás-felkonferálás-tudósítás séma szerint szerkesztik, hanem élő kapcsolásokkal, színes rövidhírekkel, valamint olyan képes hírekkel tűzdelik meg, amelyek kb. 20–25 másodperc alatt közölnek értékes információkat. A híradó élvezetessé tételének kifogyhatatlan a tárháza. Talán egyet nem árt még megemlítenünk. Külön funkciója van a belső hírajánlásoknak (headline-oknak). Az RTL Klub híradójában ezek az elemek kivétel nélkül megtalálhatóak. A nézők többsége ugyan ezeket a szerkesztési elveket nem ismeri, de az megfigyelhető, hogy azoknak a hírműsoroknak nagyobb a nézettségük, amelyek szerkesztésénél ezeket a szempontokat figyelembe veszik. De a szerkesztési munka másfelől a riportereknek van kiszolgáltatva, hiszen a szerkesztő csakis azokból az anyagokból válogathat, amelyeket a riporterei el tudtak készíteni. A híradó másik fő szempontja, amely legalább annyira fontos, mint a nézettség, a hitelesség.
Ön szerint az RTL klub híradója objektíven, szubjektíven, netán felületesen mutatja be a nap eseményeit? A válaszok itt egyenletesen oszlottak meg, a válaszadók 50%-a vagy szubjektívnek, vagy felületesnek ítélte meg az RTL Klub hírfeldolgozását. Objektívnek 27% tartja, miközben a válaszadók csaknem egy negyede (23%) nem tudott állást foglalni a kérdésben. A korcsoportok szerinti felbontásból itt is kitűnik, hogy az idősebb generációk nagyobb fenntartással viszonyulnak az RTL Klub híreihez, mint a fiatalabbak, akiknek 12%-a azt sem tudta, mit válaszoljon. Ha azonban megnézzük a válaszokat az iskolai végzettségek tükrében, akkor ismét két jól elhatárolható jelenséget fedezhetünk fel. Az RTL híradóját a legfeljebb szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők tartják objektívnek (15%). A legalább érettségivel rendelkezők többsége (33%) azonban a szubjektív jelzőt tartja valósnak. A közvéleménykutatók felmérései is azt bizonyítják, hogy a 30 éven aluliak körében az RTL a legnépszerűbb csatorna, bár egy adott műsor nézettsége és egy adott csatorna népszerűsége között nem minden esetben vonható összefüggés.
Véleménye szerint az RTL híradójában felnagyítják az érdektelen híreket? Erre a kérdésre két pozitív és két negatív válaszlehetőség közül választhattak a megkérdezettek. 52%, tehát a megkérdezettek több mint fele vagy egyetért/nagyon egyetért ezzel a megállapítással, miközben 42%-nak ellentétes a véleménye, és 6%-uk nem kívánt állást foglalni. Van azonban két érdekes adat: 28% mondja azt, hogy nagyon egyetért azzal, hogy az RTL Klub-on felnagyítják a híreket és ugyancsak 28% látja úgy, hogy ez a megállapítás nem fedi a valóságot, igaz ők „csupán” nem értenek egyet és nem azt mondják, hogy nagyon nem értenek egyet az állítással. Ezen adatok alapján konceptualizálhatjuk, hogy a nagyon egyet értek és a nem értek egyet válaszok ebben az esetben felfoghatók egymás ellentétpárjainak.
A híradókban egyaránt szerepelnek belpolitikai és külpolitikai hírek is. A válaszadók 79% szerint kellő arányban szerepelnek a híradóban a külföldi eseményekről szóló tudósítások. Ez az arány igaz a belpolitikai anyagokra is, hiszen erről a válaszadók 78% vélekedik úgy, hogy megfelelő súlyt kapnak a híradásokban. A külpolitikai hírek közül leginkább az Unióval és az Unió bővítésével kapcsolatos tudósítások álltak az érdeklődés középpontjában. Az elmúlt hetek slágertémája az amerikai elnökválasztás volt, de hasonló érdeklődés kísérte ősszel a Kurszk tengeralattjáró legénységének rejtélyes tragédiáját is.
A belpolitika sem fukarkodott a botrányokkal az elmúlt hónapokban. Korrupciós ügyek, olajbizottsági vallomások és a “beszédes vagyonnyilatkozatok” állandó témákat biztosítottak a híradónak. Az RTL nézőit is leginkább azok a hírek érdeklik, amelyek közvetlen környezetükre is hatással lehetnek, és bármikor bárkivel előfordulhatnak.
Véleménye szerint az RTL híradójában túl sok a tudósítás a bűnügyekről és a véres eseményekről? Végül eljutottunk ahhoz a kérdéshez is, amely a kérdőív alapgondolatát adja. Az eredmények magukért beszélnek. A megkérdezettek 86% egyetért, vagy nagyon egyetért ezzel az állítással és csupán 5% mondja azt, hogy ez az állítás téves. Megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb egyetértés ebben a kérdéskörben volt a válaszadók körében.
A megkérdezettek csaknem 60%-a úgy érzi sok a vér és az erőszak az RTL híradójában. A kérdés akár költői is lehetne - ha a híradóban „vért és folyton csak erőszakot mutogatnak, és ez Önt zavarja akkor miért nézi?” Talán azért, mert bár irtóznak tőle, mégis kíváncsiak rá. A szerkesztők a baleseteket, bűnügyeket, és a brutális gyilkosságokról szóló tudósításokat előszeretettel teszik a headline-ba. Ezzel úgymond fokozzák a néző elvárását a műsorral szemben, és majd csak a híradó második felébe szerkesztik be a véres történet. Hiszen amíg a néző kíváncsisága ki nem elégül a híradó nézése közben, addig nem kapcsol át másik csatornára. 82% – ennyien értettek egyet azzal az állítással, hogy az RTL Klub Híradója csak a szenzációkkal foglalkozik. Az viszont szubjektív, hogy kinek mi számít szenzációnak. Születhet például Csurgón egy hatlábú tehén, az hír és egyben szenzáció is bizonyos emberek körében. Egy brókert azonban ez cseppet sem érdekli, számára esetleg egy fantasztikus informatikai felfedezés bírhat hasonló hírértékkel.
Lassan kezdenek kirajzolódni a felmérés összefüggései. A megkérdezettek fele azt állítja, hogy az RTL Klub híradója nem objektíven mutatja be a nap eseményeit több mint 50% véli úgy, hogy a kis híreket felnagyítják. 86% állítja, azt hogy sok a vér és a tragédia, a megkérdezettek 82% százaléka pedig még abban is egyet ért, hogy az RTL Klub csak a szenzációkkal foglalkozik. Mégis miért nézik akkor ennyien? Erre a következő kérdésekre kapott válaszok feldolgozása után született magyarázat.
Véleménye szerint az RTL klub híradójában mindenki számára közérthetőek a tudósítások? A megkérdezettek 14 %-a nagyon egyetértett, 54%-a pedig egyetértett ezzel a feltevéssel. Vagyis a válaszadók 68%-a mindenki számára közérthetőnek tartja az RTL Klub Híradóját. A nézők is oda kapcsolnak, ahol tudják, hogy az ő nyelvükön, és az ő stílusukban tudhatják meg, hogy mi történt aznap. Még akkor is, ha közben mindannyian egy kicsit szenzációhajhásznak, felületesnek tartják az RTL Klub hírműsorát.
A válaszadók több mint fele (55%) nem csak az RTL Klub-on néz hírműsort – legalábbis ennyien válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy az RTL Klub Híradója után megnézik-e többi csatorna hírműsorait is. Ebből a válaszból kitűnik, hogy az embereket még mindig a hírek érdeklik a leginkább a televíziók műsorai közül.
Utolsó kérdésként arra kértem a megkérdezetteket, hogy osztályozzák 1-tõl 5-ig az RTL Klub híradóját. A jeles és az elégtelen százalékban igen közel állt egymáshoz, 14% ill. 16%. A Híradót legtöbben közepesre ítélték.
