Még nem jött el az utolsó mozielőadás – A magyar mozizási szokások változásai a rendszerváltás után

2019. december 12. – írta Gyöngyösi Lilla

Hogyan változtak a magyar mozizási szokások az elmúlt 30 évben, és mi mentheti meg ezt a szórakozási formát? A rendszerváltás óta kirajzolódó intézményi átrendeződést és a formálódó nézői szokásokat tekintettük át.

Hatalmi vágy és szerelmi birtoklás – Balogh Béla: Hegyek alján (1920)

2019. december 7. – írta Füzi Izabella

A Hegyek alján című filmet 1920 júliusában mutatták be a Star filmgyár kétnapos sajtóbemutatóján az Omnia moziban. A színházba járó közönségnek nem volt ismeretlen a film története, a forgatókönyv a Budapesten is bemutatott és a film készítésekor is műsoron tartott opera, a Hegyek alján librettójából készült. Ám nemcsak D’Albert operája, hanem az opera alapjául szolgáló katalán színdarab is rendkívüli népszerűségnek örvendett a századfordulón, az európai kulturális fővárosokban és a tengerentúlon egyaránt.

Törzsvendégeknek félár! – Miklauzic Bence: Nino bárkája

2019. december 6. – írta Buzogány Klára

Itt egy új, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató, kedves és könnyed film egy kiválóan működő alkotópárostól: Maruszki Balázs forgatókönyve alapján és Miklauzic Bence remek rendezésében több sikeres film készült már. A Nino bárkája is ilyen, szerethető, mint A zöld sárkány gyermekei, és színészválasztása miatt sem csúszik mellé (sőt!), ahogy pár éve a Hőskeresők.

Terhes társaság – Orosz Dénes: Seveled

2019. december 5. – írta Rakita Vivien

Orosz Dénes a Coming Out és a Poligamy után ismét egy romantikus vígjátékot készített Tenki Réka és Mészáros Béla főszereplésével. A Seveled bár szórakoztató film lett, a szokásos buktatókat mégsem tudta kikerülni.

Újjáélesztett kolozsvári némafilmek – A métely és A kancsuka hazájában

2019. november 30. – írta Zágoni Bálint

A Janovics Jenő által vezetett kolozsvári filmstúdióban 1913 és 1920 között több mint 60 játékfilm készült, ezek közül azonban ma mindössze négy tekinthető meg nagyjából teljes hosszúságában, a többi eltűnt, megsemmisült az elmúlt száz év alatt. Az eltűnt némafilmek közül újabb négy némileg szerencsésebb helyzetben van. Ezek esetében nem csak jelenetfotók maradtak fenn, hanem több tucat rövid, párkockás filmszalag részlet is megmaradt Gyalui Jenő, a studió dramaturgja hagyatékában. Ezek közül A kancsuka hazájában és A métely című filmeket rekonstruáltuk abban a reményben, hogy ezek a rekonstrukciók hozzájárulnak a stúdió történetének minél teljesebb megismeréséhez.

És mégsem… – A rend(szer)vesztés narratívái

2019. november 25. – írta Gelencsér Gábor

A kelet-európai rendszervált(oz)ások harmincadik évfordulóján tettük fel a kérdést: volt-e a politikai, társadalmi mellett filmes fordulat is? Az alábbi vázlatos áttekintés a magyar rendszerváltás körüli bő évtized filmjeiben keresi a filmtörténeti korszakváltás lehetséges jeleit.

„Amit nem látunk, az nem történik meg" – Beszélgetés Nagy Zoltánnal, a Szép csendben rendezőjével

2019. november 15. – írta Incze Kata

November 14-én debütált a mozikban a gyerekkori zaklatási ügyet feldolgozó Szép csendben, Nagy Zoltán első nagyjátékfilmje – a rendezőt nemcsak a témaválasztásról és a forgatásról, hanem a kolozsvári Sapientián töltött évekről is kérdeztük.

„A nincs ösztönöz” – Beszélgetés Kurutz Mártonnal, a Filmarchívum munkatársával

2019. november 7. – írta Farkas Boglárka Angéla

Interjúnkban a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum igazgatóságának gyűjteményi és kutatási menedzserével beszélgetünk digitális restaurálásról, járatlan ösvényekről és az embert ösztönző kíváncsiságról, de egy némafilmszerető kéményseprőre is kitérünk.

„Nem azért lettem színész, hogy folyton siránkozó szépasszonyokat játsszak” – Interjú Szávai Viktóriával

2019. október 29. – írta Soós Tamás

Sokáig úgy érezte, megfullad az unalmas naivaszerepekben, amiket leggyakrabban ráosztottak, de mostanra kitört a szépnő skatulyából. Ascher Tamás azt mondta neki az egyetemen, hogy negyvenévesen fog szinkronba kerülni önmagával, de nem hagyta, hogy ez a mondat összetörje. Most színdarabot ír, rendszeresen forgat, és független szerelemprojektekben éli ki magát. Szávai Viktóriát legtöbben a Csak színház és más semmi sorozatból ismerik, a Filmtettfesztre pedig BÚÉK című filmjét kísérte el, ahol erdélyi kötődéseiről is beszélgettünk.

Harminc éve tél van és csend és hó és halál – Bagota Béla: Valan – Az angyalok völgye

2019. október 24. – írta Németh Szabolcs Előd

A Valan – Az angyalok völgye nem csak a Filmalap „legerdélyibb” produkciója, hanem az utóbbi évek egyik legjobb magyar műfaji filmje is.