Hideg nyomon – Mosonyi Szabolcs, Bagladi Erika: Vad erdők, vad bércek – A fantom nyomában

2020. július 7. – írta Buzogány Klára

A Mosonyi-Bagladi alkotópáros filmjeire mindig érdemes figyelni. Azon kevés természetfilmes közé tartoznak, akik a Kárpát-medence élővilágának újabb és újabb részletéről mesélnek, éveken át mindig érdekesen, elegáns, igényes és következetes filmnyelven.

Miért nincs egy jó filmünk Trianonról?

2020. június 4. – írta Soós Tamás

Napra pontosan száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, amely máig élő, kibeszéletlen traumája a magyar társadalomnak. Történetéről, hatásáról mégsem készültek játékfilmek, se a Horthy-, se a Kádár-korban, és a rendszerváltás óta eltelt 30 évben sem. Írókat, rendezőket kérdeztünk, hogy megválaszoljuk a miérteket – és azt is, hogy ők milyen filmet forgatnának Trianonról.

„A harc lent az emberek között zajlik, az arénában, a hétköznapokban” – Interjú Hajdu Szabolccsal a Békeidőről

2020. április 20. – írta Zsizsmann Erika

Hajdu Szabolcs Békeidő című filmje lesz az első olyan magyar nagyjátékfilm, amelynek online, a Vimeo videómegosztón lesz az ősbemutatója. Az április 23-i premierre készülve beszélgettünk a rendezővel a nagyrészt Kolozsváron, sok erdélyi résztvevővel forgatott film-antológiáról, amely a Látókép-Production, a Filmtett Egyesület és a svájci Bord Cadre Films gyártásában készült, producere Török-Illyés Orsolya és Hajdu Szabolcs mellett Jim Stark, Jim Jarmusch korábbi állandó producere, aki a 2014-es Délibáb után dolgozik ismét az alkotópárossal.

„Erre senki nem volt felkészülve” – A koronavírus-járvány hatása a magyar filmiparra

2020. április 19. – írta Soós Tamás

A világjárvány a magyar filmipart is súlyosan érinti. A filmgyártás leállt, sokak megélhetése veszélybe került, miközben nem tudni, meddig tart ez a helyzet. Hogyan élnek túl a magyar filmesek? Készülnek járványfilmek? Vajon épp most szokunk le a mozizásról? Körkép a magyarországi járványhelyzetről.

Szocialista Hollywood – Várkonyi Zoltán: Egri csillagok (1968)

2020. április 18. – írta Bodó Karola Éva

Ha létezik tökéletes recept klasszikus történelmi filmez, ennél a produkciónál úgy álltak össze az (egri) csillagok, hogy egy generációkon át fogyasztott termék lett a végeredmény. Alapnak jelen van a legelterjedtebb magyar regény, büdzsé verhetetlen mennyiségben, egy csipetnyi kínos jelenet és egy nagy kanál magyar tehetség. Hogy ez mihez volt elegendő, azt a nosztalgiamáz letörlésével lehet leginkább szemlélni.

Erózió – Dárday István–Szalai Györgyi: Filmregény – Három nővér (1977)

2020. április 11. – írta Ritter György

A leghosszabb magyar film jelzőjével Tarr Béla Sátántangója büszkélkedhet. De kevesen tudják, hogy Tarr a dobogó második (sokáig vezető) helyét elfoglaló, négy és fél órás Filmregénynek a rendezőasszisztense volt, míg állandó alkotótársa, Hranitzky Ágnes a vágója. De vajon mennyire nézhető a Filmregény? Mit adhat manapság a Budapesti Iskola improvizált, beszélő fejes doku-játékfilmje? Aki beleveti magát, nehéz filmet kap, de cserébe hitelesen átélheti a pangás éveinek (1964-1982) legkisebb rezdüléseit is. A Filmregény ugyanis igazi történelmi forrás, a ’70-es évek elbeszélése.

Éjjel-nappal Kodály körönd – Petrovics Eszter: A mi Kodályunk

2020. március 18. – írta Hubai Gergely

Amikor a kereskedelmi tévék reality műsorokkal árasztották el az esti műsorsávot, kétféle kritika érte őket. Az egyik oldalról az egész műfajt támadták a mesterkélt párbeszédek és a valóságshow nevét meghazudtoló dramaturgia miatt, másrészt felmerült a puzséri értelemben vett szellemi kútmérgezés, a tény, hogy egy Éjjel-nappal Budapest nem teremt vagy közvetít semmilyen értéket. Az MMA támogatásával készült A mi Kodályunk azt a merész kérdést teszi fel, hogy vajon az előbbi hiányosságok megbocsáthatóak-e, ha a film tényleg mindent megtesz a kultúra terjesztéséért.

A mi kis falunk – Szabó István: Zárójelentés

2020. február 28. – írta Soós Tamás

Senki nem mondhatja, hogy Szabó István talán utolsó filmje ne lenne meglepő. Az Oscar-díjas rendezőnek 82 éves korára jött meg a humora, emellett kedvet kapott ahhoz, hogy a korábbiaknál nyíltabban beszéljen az ügynökmúltjáról, rendezői zsenije viszont a Zárójelentésben felismerhetetlen.

„Bizonyos szempontból súlyosabb a helyzet, mint Aczél elvtárs idejében” – Interjú Nagy Ervinnel

2020. február 16. – írta Zsizsmann Erika

Hosszabb filmes szünet után a Terápia című sorozatban tűnt fel az arrogáns vállalkozó, Máté szerepében, játszott a Testről és lélekről című filmben, majd a Kincsem főszerepében láthatták a magyar nézők százezrei. Bár színpadon többször alakított komikus szerepet is, mozivásznon először Bodzsár Márk szocialista vámpírvígjátékában, a Drakulics elvtársban figurázta ki a „macsó ősbunkót”. Nagy Ervinnel a film kolozsvári díszbemutatója előtt beszélgettünk, többek között arról mesélt, hogy milyen gyerekkori emlékeket hozott fel a film, miért alapmű színészeknek Ceaușescu tárgyalása, mit gondol Andy Vajnáról, és mit szeretne még szakmai szinten elérni.

Cseppet sem… – Gyöngyössy Bence: A feltaláló

2020. február 4. – írta Ritter György

A Gyöngyössy Bence (rendező) és Kabay Barna (író) alkotópáros arról volt híres, hogy a ’30-as évek magyar mozijait újrázták, majd mikor ezzel látványosan becsődöltek, történelmi személyiségek és sorsok felé tekintettek. Régóta tervezett projektjük volt egy, az immunerősítő készítményt feltaláló tudósról, Béres Józsefről (1920-2006) szóló biopic elkészítése. A feltaláló e projektnek a harmadik filmes változata, amely a száz éve született kutató emlékének felidézésére jó, megértésre viszont már kevésbé.