A nagygömböc, ami folyton kipukkad – A Warner-Paramount fúzió gazdasági háttere

2026. április 5. – írta Sipos Géza

Egy hónapja dőlt el, hogy ki lesz a ma 103 éves stúdió új ura, április 23-án fognak szavazni a részvénytulajdonosok a Warner Paramountba való beolvasztásáról. Utánamentünk, hogy mi vezetett idáig.

Monogramos filmemlékek – A Warner Bros. stúdió története

2026. március 21. – írta Lubianker Dávid

Egy-egy stúdió filmkatalógusa olyan, mint egy multimillió dolláros emlékalbum az adott vállalatcsalád múltjáról. A Warner Brost alapító fivérek ráadásul nemcsak a nevüket adták az idővel médiabirodalommá bővülő céghez, hanem a stúdió égisze alatt készült produkciók identitására is máig tartó hatást gyakoroltak.

Autó(s) szex némi lemaradásban – A NEON stúdió hét éve

2024. augusztus 2. – írta Nagy Tibor

Az A24 története után vessünk egy pillantást a később induló, valahol szélsőségesebb, valahol kommerszebb, de soha nem látott fesztiválsikereket elérő Neon filmstúdióra is! Ha az A24 az indie filmek Disney-je, akkor a Neon a Warner Brothers, ami mindenre lő, de a rengeteg melléfogás mellett a céltábla közepe sem marad érintetlenül. Ez az a stúdió, amelynek a neve (egyelőre) kevésbé vált popkult-védjeggyé és még kevésbé garanciává a sikerre, de sikerült elérnie, hogy forgalmazza a tengerentúlon a cannes-i Arany Pálma-nyertes filmet – zsinórban ötször 2019 óta. Mit csinálnak jól, mi a sikerük titka, és mi az, ami megkülönbözteti a Neont a többi amerikai indie forgalmazótól?

Mémesített művészfilmgyár – Az A24 stúdió felemelkedése és tündöklése

2024. január 13. – írta Nagy Tibor

2012-ben a 21. század egyik, ha nem a legnagyobb hatású amerikai filmstúdiója kezdte meg működését. Az évtized végéig közel 100 filmet forgalmazott és/vagy gyártott. Lehet, hogy az A24 idén mindent maga mögött hagy és a szerzői filmeket leváltja az akciózás?

Az animáció kinőtte a Disney pizsamáját – Mikulás Ferenc-mesterkurzus Kolozsváron

2023. november 29. – írta a szerk.

Mikulás Ferenc neve megkerülhetetlen a magyar animáció történetében, ahogy az általa vezetett Kecskemétfilm Stúdióé is. A stúdióvezető a 23. Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmnapok alkalmából mesterkurzuson beszélt a Kecskemétfilm történetéről, a szakmáról, az animáció jelenlegi helyzetéről, félig kész projektekről és egyéb tervekről. Beszélgetőtársa dr. Kassay Réka, a Sapientia EMTE adjunktusa volt. Az alábbiakban a mesterkurzus kivonatolt, szerkesztett, és utólag kissé kiegészített változatát közöljük.

A „hasznosfilmek” modernitása – A kolozsvári Fotofilm vállalat 1922 utáni nemfikciós filmjeiről

2022. december 27. – írta Blos-Jáni Melinda

A hasznosfilm 2011-ben felbukkanó fogalma (Acland–Wasson) megnevez egy filmcsoportot, amelyet addig jobb híján dokumentarista felvételnek vagy alkalmazott művészetnek tekintettek, ugyanakkor egy szemléletmódot is jelöl: meglátni a filmet, amelyik a hétköznapi élet részévé válik, amivel cselekvéseket végezhetünk el, amivel tudásunkat megfogalmazzuk, tároljuk, átadjuk. Az írás a kolozsvári Fotofilm vállalat némafilmgyártás korszaka után megrendelésre készülő filmjeiben, üzleti modelljében azt a modernitást fedi fel, amelyikben a mozgókép a modenizálódó város partnerévé válik, különféle társadalmi és gazdasági kontextusokban aktív szerepet vállal, kommunikációs stratégiák része lesz.

Vicc és valóság az Ealingnél – Az Ealing stúdió története

2015. szeptember 11. – írta Irina Trocan

A második világháború után az Egyesült Királyságnak megszorító intézkedéseket kellett bevezetnie. Polgárainak ki kellett békülniük a szegénységgel, a haza jólétét a sajátjuk elé helyezve – cserébe büszke britek maradhattak. Szerencsére egy londoni negyed lakossága kitalált egy módszert, hogy kicselezze az országos megszorításokat, miután polgárai véletlenül kiástak egy régi, de még mindig érvényes törvényes rendelkezést, miszerint az a bizonyos Pimlico-körzet Burgundia része, emígy a herceg fennhatósága alá tartózik, tehát nem kell lenyelniük a brit kormányzat takarékossági programját. Ez a felfedezés egy kisebbfajta anarchiához vezetett.

The Archers – a miniálomgyár – Powell és Pressburger mozija

2015. július 29. – írta Irina Trocan

Nem hivatalosan Michael Powell volt a rendező, Pressburger Imre (alias Emeric Pressburger) pedig a forgatókönyvíró. Legalábbis ez derül ki a környezetükben levők pályafutásuk kezdeteiről szóló visszaemlékezéseiből. Korda Sándor mutatta be őket egymásnak, és együtt kezdtek dolgozni a A kém feketében (The Spy in Black, 1939) című filmen.

Egy illemtudó filmstúdió története – Dióhéjban a Pinewood Stúdióról

2015. június 26. – írta Irina Trocan

A Pinewood Stúdió elég jelentős az Egyesült Királyságban ahhoz, hogy kibővítése a sajtó által lépésről lépésre dokumentált, országos hírré válhasson. Ridley Scott mindegyre visszatér ide forgatni (beleértve a Prometheust és az Exodust is), mert úgy tartja, megtalál itt mindent, amit Hollywoodban fellelhetne.  Ha egyébként bárki kételkedne még abban, hogy a stúdió a jövőt képviseli: itt forgatják a következő Star Wars-epizódot (aminek a télen lesz a bemutatója).

Vázlat a Pannónia Filmstúdió animációs filmgyártásáról 1959–1989 között

2015. június 16. – írta Varga Zoltán

Az immáron 100 esztendős magyar animációs film (1914-re datálható a kezdete) egykor világraszóló sikereinek létrejöttében oroszlánrésze volt egy bizonyos stúdiónak. Ez a stúdió ma már legenda és hivatkozási alap – jóformán a magyar animációs film szinonimája.¹