A kólától a táskarádióig – A Columbia stúdió története III.

2010. november 2. – írta Verpeléti András

A hetvenes évek végeztével a Columbia ázsiója tovább emelkedett, és anyagilag is egyre szilárdabb helyzetbe került. A stúdió óriási sikerekkel, A kék lagúnával, illetve két vígjátékkal (Dutyi dili, Bombázók a seregnek) nyitotta 80-as éveket. Az egyre biztosabb nyereségtermelést a bevásárlásra készülő Coca-Cola sem hagyhatta figyelmen kívül, és 1982. június 22-én felvásárolta az ekkor már Columbia Pictures Industries néven működő birodalmat.

Az utolsó Cézár – A Columbia stúdió története II.

2010. október 29. – írta Verpeléti András

Míg a trösztellenes per a legtöbb stúdió számára hanyatlással járt, a Columbiának a további felzárkózásra jelentett esélyt. Bár a Paramount-határozat és a televízió terjeszkedése komoly hatással volt a filmiparra, Harry Cohn így is évente több mint 40 filmet gyártott le, amivel igen elhúzott a többi stúdiótól. Az elért eredményekben nagy szerepet játszottak az évtized elején a stúdióhoz csábított producerek is, mint Stanley Kramer és Sam Spiegel.

A szegénysor mágnásai – A Columbia stúdió története I.

2010. október 27. – írta Verpeléti András

A mai Hollywood egyik legnagyobb és legrégebbi filmstúdióját 1919-ben a Cohn testvérek, Jack és Harry alapították Joe Brandt-tel karöltve Cohn-Brandt-Cohn Film Sales Company néven. A társaság kezdetben csak forgalmazással foglalkozott, később viszont már két helyszínen működött: a terjesztést és a cég anyagi vezetését Brandt és Jack Cohn tartották kézben New Yorkban, míg Hollywoodban Harry felügyelte magát a gyártást.

Drakula és Frankenstein brit módra – A Hammer stúdió története II.

2010. szeptember 29. – írta Juhász Béla

Az 50-es évek végén Drakula és Frankenstein feltámasztásával nagyot kaszáló Hammer stúdió az új évtizedben a nyereséget a bevált sorozatok folytatásain kívül műfaji kísérletezésre is fordítja. A legendás brit műfajfilmes stúdió történetének második része.

Vámpírok, őrült tudósok és egyéb rémek bűvöletében – A Hammer stúdió története I.

2010. szeptember 27. – írta Juhász Béla

Műfaji filmeket készítő, Hollywoodon kívüli stúdióként megmaradni nem könnyű, főleg ha az amerikai közönséget célozzák meg filmjeikkel. A költségvetési praktikái mellett ilyen tekintetben is példaértékű a brit Hammer Film Productions története, hiszen másfél évtizeden át jelentős pénzösszegeket orozott el amerikai (horror)filmektől minőségi darabjaival.

Mennyből a pokolba – A United Artists története III.

2010. augusztus 2. – írta Jankovics Márton

A tőzsdére bevezetett, alapítótagok által elhagyott United Artists az ötvenes években a két ügyvéd vezetése alatt sikert sikerre halmozott, amit a hatvanas években is képesek voltak megfejelni. Egészen addig, amíg Hollywoodban a nagyobb vállalatokba való betagolódás lett a divat.

Új alapokon – A United Artists története II.

2010. július 30. – írta Jankovics Márton

A húszas évek stabilitásával járó első United Artists-virágkor nem tartott sokáig, hiszen a 30-as évekbe átlépve újabb felhők gyülekeztek a láthatáron. Egyfelől beütött a gazdasági világválság, mely a teljes filmipart visszavetette; ami azonban ennél is nagyobb érvágásnak bizonyult a vállalat számára, az a hangosfilm térhódítása volt.

Puccs a diliházban – A United Artists története I.

2010. július 28. – írta Jankovics Márton

A United Artists-ra úgy tekinthetünk, mint az alkotói szabadság intézményesült utópiájára. Majd egy évszázados történetét idealista elképzelések és gazdasági realitások egyaránt tarkították, előbbiek ugyan fatális vereséget szenvedtek a 80-as években, de a renegát stúdió még ezzel a grandiózus bukással is újabb bizonyítékát adta, hogy bármikor képes nagy horderejű változások katalizátorává válni a filmiparban.

Iránytalan történet – Az RKO stúdió története

2010. június 18. – írta Keresztes Gergő

Noha a hangosfilmmel egyidőben életre hívott, majd a televízió elterjedése nyomán mesterséges kómába került RKO történetét valóban technikai fordulatok zárják közre, a legkisebb stúdiótitán sokkal inkább a szeszélyes cégvezetésnek, illetve a ciklikusan visszatérő koncepció- és identitáshiánynak, semmint a külső erők szükségszerű, végzetes játékának köszönhette visszafordíthatatlan bukását.

Harvey és Bob nagyban játszik – A Miramax stúdió története II.

2010. május 17. – írta Soós Tamás

A Szex, hazugság, videó sikerére mindenki felfigyelt. A függetlenfilm pár év alatt az intellektuális tömegek ópiuma lett: a látványorientált, gyakran „ostoba” hollywoodi megapicek ellentétének kiáltották ki, amely ötletes, különc, egyedi, ám mégis fogyasztható. A függetlenek azonban egyre inkább függővé váltak: nem Hollywood, hanem a siker függőivé – a bevételt és a sikert nem feltétlenül a film esztétikai értéke, hanem a film pozicionálása hozta el.