Olivier Dahan: Grace of Monaco / Grace – Monaco csillaga Olivier Dahan: Grace of Monaco / Grace – Monaco csillaga

Tündökléses bukás

Olivier Dahan: Grace of Monaco / Grace – Monaco csillaga

ÉRTÉKELD A FILMET!
Grace - Monaco csillaga
Olivier Dahan
2014
Grace - Monaco csillaga

Grace - Monaco csillaga

Adatlap Filmadatlap Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint: 3 10 1

3

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

A Grace Monaco csillaga olyan kollektív, s meglehetősen kíméletlen hahotázás közepette vezette fel az idei Cannes-i Filmfesztivált, hogy az arra jegyet váltó balsorsú néző lelkiismeretétől gyötörve szinte kötelességének érzi, hogy egy kissé drukkoljon Olivier Dahan filmjének. Ugyanakkor a művet elnézve nyilvánvaló, hogy a cannes-i közönség nem hiába cincálta azt apró darabokra. Az a füttykoncert ugyanis, ami a filmet fogadta, feltehetően precízebben és következetesebben vezényeltetett le, mint maga a film.

A történet szerint – restül egyszerűsítve – Franciaországnak nem fekszik Monaco paradicsomi adómentessége. De Gaulle (André Penvern) és Monaco hercege (Tim Roth tévedése) tehát összeakasztják – az amúgy lenyűgöző – bajszukat. Mindeközben Grace Kelly (Nicole Kidman) nem tudja, hogy mit akar. Leforgatni a Marnie-t? Szerető feleséggé válni? Beletanulni a hercegnőségbe és megmenteni a hercegséget? Mindet egyszerre? Valahogy úgy. A cselekmény megtörtént eseményeken – azaz egymástól fényévtávolságra elhelyezkedő tényeken és mendemondákon – alapul, ugyanakkor fikció szüleménye. Ha a film elején az ezt hirdető felirat vörös vészjelzésként villogna, az érthető volna – ebben a képmutató formában viszont csak mentegetőzésként hat.

Kép a Grace of Monaco (Grace - Monaco csillaga) című filmből

Nicole Kidman pedig nem biztos, hogy megérdemelte azt a hideget, amit ezért az alakításért kapott. Rajta az olyan kritikusok ostora csattan csak, akik nem veszik a fáradtságot ahhoz, hogy a jó ízlés határain belül megérdemelten alázzák meg Dahan minden létező filmkészítési dimenzióra kiterjedő kozmikus dilletantizmusát, és Amel kontár irományát. Ugyanis Kidman alakításának sutasága azért oly szembeszökő, mert miközben ő tiszta és tökéletesre formált porcelánarcából a maximumot szeretné kihozni, addig az egész filmépítmény lángolva borul körülötte össze. A narratíva menthetetlen katasztrófájához pedig nem csupán a következetlenül egymás mellé állított eseményszálak járóképtelensége vezet, noha a hörghurutos télapóként bölcselkedő Hitchcock (Roger Ashton-Griffiths), a hercegségi protokoll szakértőjének (Derek Jacobi) gyorstalpaló mesterképzése, a vészjóslóan komoly amerikai pap (Frank Langella) barátsága, valamint az abszurd módon súlytalan kémtörténet gyermekbénulása jócskán tehetnek róla. A filmet igazán értelmezhetetlen kognitív csapdahelyzetté azonban a sietősen kattogó vágóolló mészárlása, valamint a nyálas mézként hömpölygő zongorafutamok mellett a keresztbe-kasul táncoló kameramozgások és a Kidman könnycsatornájába hatoló gigantikus szuperközelik között fellelhetetlen konceptuális koherencia teszi. Miközben a rendre puha fókuszpontokat rettenetes pacává mossa minden egyes apró svenk, addig Kidman szemgolyója külön helyet érdemelne a stáblistán. A film esetlen, koravén, modoros vizualitásának csúcsa pedig a bézs kompozíciók dominanciája, mely még az éjszakai jelenetek során is olyan érzést kelt a nézőben, mintha túl közelről vettek volna fel egy tál barack-krémlevest. Az már csak félve említendő, hogy a film minden egyes kockája ragyog és tündököl – mármint szó szerint, mivel Eric Gautier képei annyira ki vannak égetve, hogy a Napra lehet nézni, de rájuk nem.

Kép a Grace of Monaco (Grace - Monaco csillaga) című filmből

Kelly karakterének alapvetően félvállról vett szubsztanciája tehát a történelmi háttértörténet és a fikciós melodráma következetlenül egybemosott és túlírt mellékszálainak kibonthatatlansága – valamint a filmnyelv elharapása – után már alig juthat érdemi szerephez. Így pedig Kidman minden momentuma döbbenetesen kontextus-idegenné és – ami talán jobb, esetleg rosszabb – nevetségessé válik. Pedig micsoda metareflexív színészetértelmezés kerekedhetett volna a hétköznapi hercegnői életet eljátszó színésznő tetteiből.

Dahan és Amel mindössze csak a szerzői fikcióval alátákolt portré színtiszta blöffje mögé rejtőzve próbálja meg eladható bizsuvá fényesíteni minden idők legérdektelenebb történelmi „válságát”, melynek köszönhetően a protagonistaként durván polarizált Monaco és a szintén erősen sztereotipizált antagonista Franciaország népe is megsértődhetne, ha akarna. Szerencsére a film látványosan gyermeteg politikai, szociológiai, és történelmi állásfoglalását komolyan venni teljesen lehetetlen. Olyan az egész, mintha valaki egy orkán közepén állva próbálná meg egybefonni a Hamupipőke, a Király beszéde, és a My Fair Lady celluloidszalagjait.

Kép a Grace of Monaco (Grace - Monaco csillaga) című filmből

Annak ellenére, hogy Dahan és Amel a filmet nyitó Kelly-idézettel („The idea of my life as a fairytale is itself a fairytale”) megpróbálja validálni az elveszett hercegnő bús életének rögvalóságát, filmjük mégis inkább egy tipikusan sarkított erőviszonyokból építkező melodrámai status quo áldozata lesz. A mesei hősnőt testben és lélekben is elnyomja társadalmi és földrajzi környezete, családja, történelme, saját elfojtott vágyai és álmai. Mindezen pedig látványosan felül kell emelkednie, meg kell vívnia velük, s – jelen esetben – elvitathatatlanul győzedelmeskednie kell az emancipáció nevében, nagy tömegek szeme láttára, karöltve a tenyérbemászó glamour-giccsel, valamint a szeretet erejével.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

A Filmtett szerint:

3

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

  • Thor: Szerelem és mennydörgés

    Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2022

    Rendező: Taika Waititi

  • A gyilkos járat

    Színes akciófilm, 124 perc, 2022

    Rendező: David Leitch

  • Fenevad

    Színes akciófilm, kalandfilm, thriller, 93 perc, 2022

    Rendező: Baltasar Kormákur

  • La croisade

    Színes sci-fi, vígjáték, 67 perc, 2021

    Rendező: Louis Garrel

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Friss film és sorozat

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

  • Thor: Szerelem és mennydörgés

    Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2022

    Rendező: Taika Waititi

  • A gyilkos járat

    Színes akciófilm, 124 perc, 2022

    Rendező: David Leitch

  • Fenevad

    Színes akciófilm, kalandfilm, thriller, 93 perc, 2022

    Rendező: Baltasar Kormákur

  • La croisade

    Színes sci-fi, vígjáték, 67 perc, 2021

    Rendező: Louis Garrel