Joseph Kosinski: Oblivion / Feledés Joseph Kosinski: Oblivion / Feledés

Hirtelen földindulásból

Joseph Kosinski: Oblivion / Feledés

ÉRTÉKELD A FILMET!
Feledés
Joseph Kosinski
2013

A Filmtett szerint: 6 10 1

6

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Aki a Szárnyas fejvadászt a zenéjéért nézi újra és újra, az örülni fog az Oblivionnak: Vangelist is megszégyenítő, epikus ívű szintetizátorszólamok dúsítják a kellemesen tálalt, de nem túl meglepő cselekményt.

Bevallom, személyes indíttatásom is volt beülni erre a filmre: a középiskolában volt egy azonos nevű metálzenekarom. Az angol-magyar szótárból néztük ki a szót kamaszfejjel, rábökés útján. Azóta persze kiderült, hogy minden nagyobbacska városban van egy Oblivion nevű rockbanda. Érdekes párhuzam, hogy az Oblivion című sci-fi szüzséje is pont annyira eredeti, mint amennyire eredeti zenét játszottunk kölkekként: lopott gitárrriffek (és cselekményfordulatok), hallásból utánozott szólók (és párbeszédrészletek), a Nagy Kliségyűjteményből kopipésztelt angol(os hangzású) dalszövegek (és poszt-apokaliptikus díszletelemek). Nem csoda, hogy ennyit foglalkozom a zenei párhuzamokkal: a film bántóan túl van zenélve, a 80-as évek steril, de nagyon „space”-es hangzású szintioperáit idéző hangsáv erőteljesen ránehezedik a sztorira, annak kisebb-nagyobb kihagyásait elmaszkírozandó.

Kép a Feledés (Oblivion) című sci-fi-ből

Nemcsak a zene nosztalgiázik, hanem a film egyik fontos(nak induló, aztán elhervadó) témája is az emlékezés. Jack Harper (Tom Cruise) egy atominvázió utáni Földön teljesít őrjáratot 2077-ben. A valaha kék, most sivatagos bolygót elhagyták az emberek, már csak néhány hatalmas gép maradt meg, amellyel a megmaradt vizet akarják elszállítani. Ezeket a gépeket viszont folyamatosan támadják a Földön maradt „élienek”. Harper dolga javítgatni a földönkívüliekre vadászó drónokat, amelyekkel ezeket a lényeket próbálják távoltartani a drága felszereléstől. Egyetlen társa maradt a radioaktív földön: felesége, akivel rádión tartja a kapcsolatot „terepmunka” közben. Azonban Jacknek furcsa álmai vannak: noha emlékezetét kitörölték, minduntalan eszébe jut egy (másik) nő, és még alig lenne pár nap a küldetés végéig, amikor rátalál egy gyönyörű kanyonra a pusztaságban, ahol egy épen megőrződött házikó van… A cselekmény további ismertetésétől megkímélem a leendő nézőt, mert a film folyamatos csavargatással igyekezik vezetni a figyelmét: ez az első háromnegyedében egész jól működik, folyamatosan adagol kisebb-nagyobb morzsákat a múltból, hogy kiderüljön a szörnyű igazság. Sajnos, az igazság nem lesz sem annyira szörnyű, sem annyira meglepő, ráadásul a mindenüvé betüremkedő hollywoodi pátosz (aminek nagyrésze a zenéből származik) is teljesen úrrá lesz a filmen. De még így, ezzel a banális befejezéssel is sokkal jobb, mint a tavalyi, kusza és lomha Prométheusz.

Kép a Feledés (Oblivion) című sci-fi-ből

A Feledés látványvilága meglepően koherens és kidolgozott, ráadásul a 70-es, 80-as évek nagy sci-fi-jeinek világát idézi: az áramvonalas, műanyagnak tűnő fegyvereket akár Kirk kapitány is használhatta volna, ám a lepusztult földfelszín környékén zajló elemek viszont már erősen utalnak a Half-life vagy Fallout videójáték-sorozatokra, sőt, a Majmok bolygója óta folyton visszatérő motívum, a civilizáció végét jelentő romos Szabadság-szobor (és egyéb New York-i „landmarkok”) is felbukkannak utalásként. Tom Cruise, bármennyire is antipatikus, kétségkívül második virágzását éli az idén, s erre ez a film is bizonyíték: ugyanazt az all-american hőst hozza megint, mint mindig, egyfajta cyber-MacGyvert, aki mindig a talpára esik. Ám a rutin jót tesz neki, nem játssza túl a szerepét, csípőből rántja elő a lézerpuskát és a one-linereket is, s legnagyobb fintorgói is képtelenek lesznek utálni ebben a filmben. A két, gyökeresen különböző női karakter (Andrea Riseborough és Olga Kurylenko) tökéletesen egészíti ki a képet, s a Bölcs, Öreg Néger figurája sem maradhat ki – aki most éppen Morgan Freeman.

Kép a Feledés (Oblivion) című sci-fi-ből

A film több kortalanul kortárs sci-fi témát pendít meg: az emlékezés (Total Recall, Solaris), az identitás, klónozás (Hold), a klónozás versus kiválasztottság (Mátrix), a fenyegető invázió (V, Independence Day), az energiaforrások végessége és a más bolygóra költözés szükségessége (Star Trek), az emberi civilizáció disztópiája (Zardoz), a posztapokaliptikus túlélőpolitika (I am Legend) problémáit, és még sok mást – de egyik mellett sem tud véglegesen dönteni, így aztán az egyszeri nézőnek nehezére eshet eldönteni, hogy most pontosan melyik szubzsánert élvezi éppen.

Kép a Feledés (Oblivion) című sci-fi-ből

Ha zenével kezdtem, zenével zárom: a filmben fel-felbukkanó, a szereplők agymosottsága mögül is átsugárzó nosztalgia egyik triggerje a zene. Harper házikójában, a kis, eldugott földi paradicsomában, messze a központ fürkésző szemeitől Led Zeppelint és Procol Harumot hallgat elnyűtt, kopott bakelitről. Nos, pont annyira új a film, mint ezek a zenék: mind hallottuk már azelőtt. Van, aki újra és újra felteszi ezeket a lemezeket, más viszont egyebet, újat keres.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Feledés

Feledés

Színes akciófilm, kalandfilm, sci-fi, thriller, 124 perc, 2013

Rendező:
Szereplők: , , , , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

6

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Friss film és sorozat