Lee Unkrich: Toy Story 3 Lee Unkrich: Toy Story 3

Segítség, felnőttem!

Lee Unkrich: Toy Story 3

ÉRTÉKELD A FILMET!
Toy Story 3
Lee Unkrich
2010

A Filmtett szerint: 9 10 1

9

A látogatók szerint: 10

10

Szerinted?

0

A Toy Story 3 simán lehetett volna egy érdektelen erős-közepes film, ami pár új karakterrel és néhány jól irányzott poénnal elszórakoztatja a nézőt 100 percig, a Pixarnak azonban ismét sikerült megfogalmaznia saját pozícióját a film-univerzumban, továbbá sikerült úgy elbúcsúzni kedvenc szériájától, hogy a néző könnyei először a röhögéstől hulljanak, majd a meghatódottságtól.

Az ember általában félelemmel, kétségek közepette ül be a különféle komputer-animációs franchise-ok harmadik részeire, hiszen olyan emlékek jönnek elő ilyenkor, mint a Jégkorszak, vagy inkább a Shrek harmadik része. Ehhez jön még az a tény, hogy az új Toy Story-t nem a széria atyja, John Lasseter rendezte, hanem a Némó nyomában és a Szörny Rt. társrendezője, Lee Unkrich (bár Lasseter végig felügyelte a munkálatokat). A Pixarnál azonban tudnak valamit, amit más stúdiók nem, és az új alkotás nézése során szinte azonnal szertefoszlik a nézőben minden előítélet.

Kép a Toy Story 3. című filmből

Itt is úgy működik a folytatás, mint a hasonló darabok esetében: sok az új szereplő, van izgalmas végső cél, rengeteg humor és néhány karaktert új oldaláról ismerhetünk meg. A Pixar annyit tesz hozzá mindehhez, hogy a lebilincselő sztorit, a kiváló új karaktereket, a mélyebb értelmezésnek is teret biztosító szimbólumokat és az okos filmes intertextuális utalásokat valami megfoghatatlan izével ragasztja össze, amit nyugodtan lehet szívnek nevezni, vagy inkább őszinte lelkesedésnek. A Toy Story 3 ugyanis végtelenül szórakoztató darab, szinte semmivel sem marad el a korábbi két felvonástól, ugyanakkor minden pillanatán érződik valami szomorkás ragaszkodás a filmhez, hiszen – úgy tűnik – a Pixar ezzel az epizóddal bocsátja szabadon szeretett, sokat dédelgetett „gyermekét”. És mindezt úgy teszi, hogy a film végén a nézőnek tényleg komoly küzdelmet kell folytatnia érzéseivel, ha nem akar hangosan bőgni a sok kisgyerek között.

Kép a Toy Story 3. című filmből

A sztori szerint Andy felnőtt férfivá cseperedett, épp főiskolára készül. Egykori gyerekszobáját kishúga örökli, az átrendezés során pedig dönteni kell, hogy igényt tart-e régi játékaira. A fiú úgy dönt, hogy Woody cowboyt megtartja, a többiekre viszont a poros padlás vár. Egy baleset miatt azonban az egész díszes társaság a Napfény oviban köt ki, és ezt nem is bánják, mivel sértődöttek amiatt, hogy a nagyfiú már nem tart igényt rájuk. Ráadásul az ottani játékok remek társaságnak bizonyulnak és végre ismét kisgyerekek játszanak hőseinkkel, szóval minden frankónak bizonyul. Látszólag. Később kiderül, hogy a helyi főnök, Macó igazából egy zsarnok, aki brutális rezsimet épített fel az oviban. Innen adott a feladat: valahogy vissza kell jutni Andyhez.

A filmben Andy két dolgot is szimbolizál: egyrészt magát a stúdiót, ami az 1995-ös Toy Story óta minden szempontból nagykorúvá érett, másrészt a közönséget, amely szintén együtt nőtt fel ezekkel a játékokkal (vagyis filmekkel). Az eltelt idő alatt sok minden változott, például számtalan új játék ütötte fel a fejét (komputer-animációs filmek tucatjai), de az ember mégis ahhoz ragaszkodik a legjobban, amit először megszeretett. Nem véletlen, hogy ebben a megváltozott helyzetben már nem a robot és a cowboy, vagyis a régi is az új tendencia harca kerül a középpontba, hanem kettejük közös küzdelme egy teljesen más kihívással.

Kép a Toy Story 3. című filmből

Időközben a közönség is megváltozott. Az új generáció (ami a filmben a megvadult bölcsisek képében jelenik meg) már nem tudja értékelni a klasszikus játékokat, hiszen a bőség zavarában minden csak egy tárgy a sok közül. Ezért folytatnak komoly küzdelmet a szereplők, hogy visszakerüljenek ahhoz az emberhez, aki mindig is értékelte őket, ahogy a Kis herceg az ő egy szál védtelen rózsáját. Érdekes, hogy a film leggonoszabb figurája sem egy stilizált rosszarcú baba, hanem egy édes plüssmaci, akinek szamócaillatú bundája romlott szívet takar. Vagyis átejti a közönséget, ahogy a szépen csomagolt tucat-termékek is. Macó tragédiája, mint kiderül, az, hogy nem tudta feldolgozni, hogy ő is csak egy termék a sok közül. Neki is volt gazdája, aki szerette őt, de amikor elveszett, a kissrác azonnal kapott egy másik Macót és emiatt a zsarnok az egész játéktársadalmat akarja megbüntetni.

A Toy Story 3-ban annyi zseniális új figura van, hogy felidézni is nehéz az összeset. Az új gonosz mellett például ott van Vigyori, a szomorú bohóc, aki egy kiváló sztorit mesél el, melyet egy pazar kiállítású flashback formájában tárnak az alkotók a nézők elé. Van egy hatalmas baba is, amely néhány horror-műfaji játéknak biztosít (játszó)teret, és ne feledkezzünk meg Kenről sem, aki látszólag a legkézenfekvőbb választás volt Barbi mellé, mégis az ő karakteréből fakad talán a legtöbb komikum. Ráadásul Ken segítségével az alkotók ironikusan nyilatkoznak korunk feminin bájgúnárjairól is, akik több időt töltenek a fürdőben, mint kvázi-barátnőik. Persze a régi karakterek sem laposodtak el, Buzz például egy szerencsétlen eset után spanyol üzzemmódba kapcsol, aminek köszönhetően a néző a szék alá röhögi magát.

Kép a Toy Story 3. című filmből

A karakterek mellett ezúttal is eljátszott a Pixar gárda a különféle filmes műfajokkal. A az oviból való szökésjelenet például zseniális, a legjobb heist movie-kat idézi néhány horror-elemmel megbolondítva, a mozi elején pedig egy furcsa sci-fi-western-jelenettel kényeztetnek minket, míg a befejezés erősen melodramatikus. A Toy Story a Shrekkel ellentétben nem árulja el magát, vagyis nem rombolja le a mítoszokat, ezzel kikacsintva a nézőre – csak picit eljátszik velük. Fontos, hogy bármi is történjék, a játékok sosem árulják el magukat, mindig hullaként rogynak a földre, ha az emberfiai közelegnek.

Kép a Toy Story 3. című filmből

Ha van minimális probléma a filmmel, az az expozíció, ami hosszabb lett a kelleténél és a poénok sem ebben a passzusban koncentrálódnak. A szökés során azonban beindul a motor és a néző tényleg nem győzi kapkodni a fejét. Mindennek tetejében pedig a magyar szinkront is öröm hallgatni, aki pedig elgondolkodik azon, milyen intim érzéseket oszt meg velünk a Pixar, amikor a film végén Andy (vagyis a stúdió) elengedi régi kedvenceit, de utoljára még játszik velük egy nagyot, hogy tisztességesen búcsúzzon el… nos, akkor tényleg a hideg fog mindenki hátán futkosni, aki a felnőtté válással nem volt hajlandó elfojtani magában gyermeki énjét.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?
Toy Story 3

Toy Story 3

Színes kalandfilm, animációs film, vígjáték, családi, 103 perc, 2010

Rendező:
Szereplők: , , , , , , , , Teljes filmadatlap

A Filmtett szerint:

9

A látogatók szerint:

10

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Friss film és sorozat