A magyar animáció jelene és jövője címmel tartottak nyilvános beszélgetést február 4-én, hétfőn a 39. Magyar Filmszemle keretén belül a Palace Mammut moziban.

Kárpáti György filmkritikus, a beszélgetés moderátora megállapította, hogy a magyar animáció készítés újraéledt, és igény is van rá. 2007-ben két egészestés magyar gyártású animációs film, a Macskafogó 2: A sátán macskája és az Egon és Dönci került a mozikba, M. Tóth Géza Maestro című filmjét pedig több fesztiválszereplés és számos díj elnyerése után tavaly januárban Oscar-díjra jelöltek.

A tavalyi évben a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon, az animáció világnapján, illetve az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon teltházas vetítésekkel ünnepeltek a szakma képviselői. Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektori megbízottja elmondta, hogy az utóbbi években újra megnőtt az animációs alkotások szerepe; ebben jelentős szerepet játszik az oktatás magasabb színvonala, ugyanakkor a digitális technikának köszönhetően sokkal könyebben és gyorsabban elkészülhet egy-egy film.

A beszélgetésen résztvevő alkotók, animációkedvelők elkeseredettek, mert az animációs filmeket teljesen kirekesztik a filmszemléről. Már többször jelezték a szervezőknek a versenyszekciók kibővítését, azonban ezt mindig visszautasították. Az idei animációs filmeket is csak a kiemelt információs vetítéseken láthatta az érdeklődő közönség.

A szemletanácstól az alkotók azt a választ kapták, hogy a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál biztosítja számukra a megfelelő megjelenési fórumot. Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója összefoglalta, hogy Magyarországon a filmgyártásra vonatkozó támogatási összeg csupán 5-6 százalékát kapják animációs filmek, és ellenpéldaként felhozta Franciországot, ahol az alkotók a teljes összeg 20 százalékában részesülnek. Valamint Magyarországon az animációs filmek esetében a filmtörvény nem támogatja az infrastrukturális fejlesztéseket sem.

Patrovits Tamás, a Magyar Animációsfilmes Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület (Manifeszt) elnöke szerint a Magyar Mozgókép Közalapítványnak (MMK) észre kellene vennie, hogy az egyedi filmek mellett az animációs alkotások is jelentős helyet foglalnak el a magyar filmiparon belül. Az elégedetlenséget tükrözi az a tény is, mely szerint a külföldi fesztiválokra való kijutásban sem kapnak támogatást a Filmuniótól, legtöbbször saját pénzen kell a filmjüket népszerűsíteniük.