Az 50 éve készült, nemrég felújított Szegénylegényeket vetítik a filmtörténeti klasszikusokat bemutató válogatás keretében a május 13-án kezdődő fesztiválon. Nem ez lesz az első Jancsó-film a riviérán: a Még kér a nép 1972-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendező díját, majd 1979-ben életműdíjjal méltatta Jancsó munkásságát a Cannes-i Fesztivál.
A Szegénylegények nemzetközi premierjét 1966-ban tartották a cannes-i filmfesztiválon. A teljes körűen restaurált, 50 éves filmet digitális hordozóról vetítik majd májusban Cannes-ban. A felújítás a filmalap 18 595 650 forintos támogatásával a MaNDA közreműködésével a Magyar Filmlaborban készült az elmúlt hónapokban. A felújított változatot a cannes-i filmfesztivállal párhuzamosan műsora tűzi az Uránia Nemzeti Filmszínház is.
A Mafilmben készült Szegénylegények forgatókönyvét Jancsó állandó alkotótársa, Hernádi Gyula és Karall Luca jegyzi, producere Nemeskürty István volt. A Rózsa Sándor betyárjainak kézrekerítését felelevenítő Szegénylegények című film a mindenkori elnyomó hatalom működésének technikáját modellezi. 1869-ben gróf Ráday Gedeont kormánybiztossá nevezik ki. Feladata, hogy megteremtse a vagyonbiztonságot, és befogja a ’48-as betyárokat. Ráday nem válogat az eszközökben. Az alföldi „Sáncba”, a várbörtönbe gyűjtik be a szegénylegényeket, akiket kegyetlen lélektani módszerekkel igyekeznek társaik elárulására bírni. Büszkeségüknél fogva csalják csapdába közülük a volt Kossuth-katonákat.
Jancsó Miklós az 1965-ben forgatott, Szegénylegényekkel a film formanyelvének világhírű megújítója lett. A Görbe János, Latinovits Zoltán, Kozák András, Molnár Tibor főszereplésével készült fekete-fehér film a magyar filmkritikusok nagydíja mellett az operatőri díjat – Somló Tamás – és a legjobb színész díját – Görbe János – is elnyerte, majd a pécsi játékfilmszemlén a szakmai zsűritől a legjobb rendező díját, a társadalmi zsűritől a nagydíjat kapta meg; Locarnóban a FIPRESCI díjával, aztán a rangos londoni filmfesztiválon a legjobb külföldi film díjával tüntették ki.
