Jancsó Miklós filmrendező munkássága előtt tiszteleg a Cinema MOM retrospektív vetítéssorozata, amelyben hét filmet láthat a közönség szeptember 1. és 7. között Budapesten.
A sorozat a Görbe János és Latinovits Zoltán főszereplésével készült Szegénylegények (1966) vetítésével kezdődik szeptember 1-jén – írja a szervezők közleményére hivatkozva az MTI.
Szeptember 2-án tűzik műsorra a Szerelmem, Elektrát (1974) Gyurkó László színdarabjának adaptációját. A Törőcsik Mari, Cserhalmi György és Madaras József neveivel fémjelzett film 1975-ben a New York-i fesztivált is megjárta. Az ókori görög drámák hangulatát idéző 70 perces alkotás a korhoz képest modern köntösbe ültette mondanivalóját. A darab feldolgozását 12 egysnittes beállítással vitte vászonra a rendező.
„Nála tanultuk meg, mi az a szabadság” – Jancsó 100: Cserhalmi György Jancsó Miklósról
…és Fábriról, Bódyról, Latinovitsról, Őzéről, Kendéről, Madarasról, Oroszlánról, filmszínészetről. Meg arról, hogy ha nem vigyázunk, kimaradunk a saját filmtörténetünkből.
Szeptember 3-án a Fényes szeleket (1969) láthatja a közönség Drahota Andrea, Kovács Kati és Balázsovits Lajos főszereplésével. A film a II. világháború utáni időszakba kalauzolja a nézőket. A cím a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének egyik indulójából lett kiragadva. Jancsó és írótársa, Hernádi Gyula saját élményeiket is feldolgozták a filmben, mint a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) egykori tagjai.
Az 1971-ben készült Égi bárányt szeptember 4-én láthatják a nézők. Főszereplőjét Madaras József kelti életre, de feltűnik benne Bujtor István is. A történet 1919 nyarán a Tanácsköztársaság bukásakor játszódik és kegyetlen hatalmi harcokat mutat be.
„Aztán fityiszt mutat mindenkinek, és lelép” – Jancsó 100: Jancsó Nyika Jancsó Miklósról
…és Erdélyről, Huszárikról, Illésről, Kendéről, Somlóról, Krúdy-kultuszról, hatalmi izgulásról, népi kultúráról, az első Hannibal Lecterről, na meg a Jancsó-operatőrök zsenialitásáról.
Szeptember 5-én a szovjet-magyar koprodukciós Csillagosok, katonákat (1967) vetítik Kozák András és Juhász Jácint főszereplésével. A 90 perces, az Egyesült Államokba is eljutó alkotás ugyancsak 1919 nyarán játszódik az orosz polgárháborúban, de Jancsóhoz illően alföldi környezetben.
Szeptember 6-án az Arany Pálmára jelölt, egy aratósztrájk közbeni harcot bemutató Még kér a nép (1972) című film kerül vászonra. A filmben Madaras József és Orbán Tibor mellett a nemrég elhunyt Haumann Péter és Koltai János is szerepel. Jancsó ezért a filmért Cannes-ban megkapta a legjobb rendezőnek járó díjat.
A vetítéssorozat a Sirokkó (1969) című filmmel zárul. A koprodukció hazai főszereplői Bujtor István és Madaras József. A történet 1930-ban a horvát-szerb konfliktus közepén játszódik, amikor egy nemzeti hőst kell Magyarországra szöktetni egy politikai merénylet után.
„Miki bácsi volt a remény, hogy az élet, még abban a rendszerben is, lehet egy klassz dolog” – Jancsó 100: Lovasi András Jancsó Miklósról
…és Cseh Tamásról, Lagzi Lajcsiról, Kispálról, Eric Rohmerről, Zár az égboltról, Jancsó-zenékről, Tudósokról, és arról, hogy ha sok mindent oda is dob az ember egy rendszernek, az agyát azért mégsem adja.
Jancsó Miklós 2014 januárjában, 92 évesen hunyt el, a kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró tavaly szeptemberben lett volna 100 éves.
