Forog az „erdélyi Kártyavár” Forog az „erdélyi Kártyavár”

Forog az „erdélyi Kártyavár”

Hétfőn elkezdődött a Tündérkert 95 napos forgatása. Bethlen Gábor „elemelten mesés világban” kibontakozó szerepét a marosvásárhelyi Bokor Barna játssza.

11 különböző helyszínen, több mint 70 színésszel, több mint 1600 statisztával és kaszkadőrrel forog történelmi-politikai thriller Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első kötete, a Tündérkert alapján – közölte ma délelőtt a Nemzeti Filmintézet. A regény megjelenése után éppen száz évvel készülő tévésorozat nyolc, egyenként 48–52 perc időtartamú része a 17. századi Erdély politikai világát és társadalmát kelti életre, szerelemmel, intrikákkal, súlyos döntésekkel és csavaros fordulatokkal átszőve, középpontjában Báthory Gábor és Bethlen Gábor alakjával. Utóbbit Bokor Barna alakítja, aki számára „Bethlen Gábor példakép, emlékezete közös örökségünk része. [...] Hozzám talán a legközelebb álló történelmi karakter Bethlen Gábor. Jelenleg – a lovaglás és szövegtanulás mellett – éppen az a kérdés foglalkoztat, miért maradt Báthory Gábor fejedelem mellett, holott teljesen ellentétes személyiségek voltak. Bethlen önazonos, folyamatosan dolgozó, meg nem alkuvó személyiség, mértékletes, kitartó, Báthory pedig egy kiszámíthatatlan »rocksztár«. Sokszor megalázta, sodorta életveszélybe, mégis mellette maradt a bukáságig. Pedig Bethlen pontosan tudta, hogy neki van igaza, amit a történelem is bizonyított, hiszen neki köszönhetjük azt a rövid korszakot, amit Erdély aranykorának is neveznek” – fogalmazott a színész egy interjúban.

„A darabokra szakadt Magyarországot nyugatról a Habsburgok, keletről a törökök szorongatják. A két hatalmas birodalom közé ékelődött be a szabad magyarság utolsó bástyája: Erdély. De a békét Erdélyben ekkoriban már csak hírből ismerik. Gyilkos harcok folynak a fejedelmi trónért, melyből végül a szemtelenül fiatal és vakmerő Báthory Gábor kerül ki győztesen. Báthory mögött ott áll nagynénje, a véres grófnő néven ismert Báthory Erzsébet; valamint a komoly, harcedzett, az erdélyi urak körében tekintélyes Bethlen Gábor. Erdély három nemzete, a magyar, a székely és a szász abban reménykedik, hogy Báthory talán végre elhozza a békét. Báthory Gábornak azonban más tervei vannak. Ő nem békét akar, hanem visszaszerezni Erdély elvesztett dicsőségét – bármilyen áron. Szembeszegül a nagyhatalmi érdekekkel és az őket kiszolgáló belső ellenséggel, ám közben saját démonaival is küzd. A fiatal fejedelem a hatalom, az alkohol és a nők mámoros háromszögében magára marad, amikor szembefordul a békepárti Bethlen Gáborral. Mester és tanítvány egymás halálos ellenségévé válik, a nyugodt erő és a féktelen szenvedély egymásnak feszül. A két rivális pedig hamarosan már nem csupán a hatalomért küzd… A tét: a magyarság megmaradása. A kérdés: mi ér többet, egy ország sorsa vagy egy nő szerelme?” (A Tündérkert szinopszisa)

A sorozat egyik producere is erdélyi származású: „Majdnem 4 éve dolgozom ezen a sorozatterven, kiemelt öröm volt számomra amikor elnyertük a Nemzeti Filmintézet támogatását a sorozatra vonatkozóan, és az MTVA is koprodukciós partnerként csatlakozott – idézi Helmeczy Dorottyát a filmintézt közleménye. – Erdélyi születésű filmesként azt ígérem a nézőknek, hogy olyan történetet kapnak, amit meg kell, hogy ismerjünk, és olyan kivitelezésben, ami egy karakterközpontú, egészen elemelten mesés világban játszódó, korabeli politikai thriller.” A sorozat másik producere Kálomista Gábor, a forgatókönyvet Bereményi Géza, Tasnádi István, Horváth András Dezső és Jeli Viktória írta. A film operatőre Garai Gábor, vágója Rumbold László, látványtervezője Pintér Réka, art directora Szöllősi Géza, jelmeztervezője pedig Zelenka Nóra.

A Tündérkertet Madarász Isti rendezi, aki a Kártyavárhoz hasonló gonosz cselszövéseket és váratlan fordulatokat ígér, „csak nem a Fehér Ház folyosóin, hanem a kolozsvári fejedelmi palota termeiben”. A Hurok rendezőjét „azonnal megfogta” a forgatókönyv hangulata: „Egy százéves regénytől talán sokan egy ósdi és poros történetet várnának, de a Tündérkert meglepően komor, drámai, kegyetlenül csavaros, erőszakos és szexi.”

A közlemény szerint a Megafilm gyártásában készülő film alkotói külön gondot fordítottak a történelmi háttérre, a korabeli anyagi kultúra és a mindennapi élet ábrázolására, pl. az étkezési szokások, a lakáskörülmények vagy éppen a korabeli káromkodások megismerésére.

A forgatást 95 naposra tervezték, ebből 21 nap „a föld felszíne alatt” fog zajlani.

Támogass egy kávé árával!
 

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc, rövidfilmből kirügyezett horrorfilmed?

Szavazó

Melyik a kedvenc, rövidfilmből kirügyezett horrorfilmed?

Friss film és sorozat