A mesterséges intelligencia által generált anyagokkal kapcsolatos viták ösztönözték az átláthatósággal és a történelmi pontossággal foglalkozó irányvonalak bevezetését – fogalmaz a The Guardian.
Az elmúlt év a SAG-AFTRA-tüntetései és az idei, videójátékgyártók elleni színészsztrájkok is rávilágítottak arra, hogy a mozgóképipar milyen etikai kihívásokkal kell szembenézzen az egyre fejlődő mesterséges intelligencia használatát illetően. Miközben Hollywood egyre inkább használja filmgyártási folyamataiban az MI-t, dokumentumfilm-készítők egy csoportja etikai irányelveket tett közzé, hogy segítsen a producereknek, filmalkotóknak, stúdióknak, műsorszolgáltatóknak és streamingszolgáltatóknak a technológia használatával kapcsolatos kérdések kezelésében.
A nagyjából egy éves, több mint háromszáz szakembert tömörítő Archival Producers Alliance (APA) tavaly novemberben a The Hollywood Reporterre publikált nyílt levélben követelt több „védvonalat” az iparág számára. Kifejezték, hogy nem a technológia használatának teljeskörű mellőzését akarják elérni, inkább „a dokumentumfilmes közösség által régóta vallott újságírói értékek megerősítését” jelölnék céljukként. Stephanie Jenkins, az APA társigazgatója egy nyilatkozatban leszögezte, fontos hogy megértsük, milyen hatásai lehetnek generatív MI-nek (mesterséges intelligencia modell, amely új tartalmat hoz létre – pl.: írott szöveg, hang, kép, videó – bizonyos parancsok/promptok alapján) a nem-fikciós történetmesélésre. Rachel Antell, az APA egy másik társigazgatója kiemelte, az MI felelőtlen használata „tartósan alááshatja a filmkészítő és a közönség közötti bizalmat, és beszennyezheti a történelmi feljegyzéseket”.
A szervezet négy alapelv megfontolására ösztönzi a dokumentumfilmeseket; ezek a következők: az elsődleges források értéke, az átláthatóság, a jogi szempontok és az emberi szimulációk létrehozásának etikai kérdései. Az APA javaslatai között szerepel például, hogy a stáblistában szerepeljenek a használt generatív MI eszközök, cégek vagy alkotók, ahogyan az archív felvételeket és a zenéket is feltüntetik.
Az új irányelvek alapján a dokumentumfilmek készítői figyelembe kell vegyék, a szintetikus anyagok hogyan zavarhatják meg a történelmi adatokat, tisztában kell lenniük az algoritmikus elfogultságokkal, amelyek a gép által létrehozott anyagokban lehetnek. Meg kell őrizniük a források eredeti formáját vagy médiumát, és szöveges vagy vizuális jelzésekkel figyelmeztetniük kell a nézőket, ha valamit megváltoztattak, és a képgenerálást körültekintéssel, pontossággal és érzékenységgel kell kezelniük.
Az APA kitért ugyanakkor arra is, hogy a „deepfake” tartalmak milyen téren hasznosíthatók az etikai irányelveknek megfelelően. Ilyenek azok a mesterséges intelligencia által generált emberi szimulációk, amelyek segíthetnek megvédeni a dokumentumfilmek alanyainak személyazonosságát, akiket publikus felszólalás veszélybe sodorhat, mint például David France 2020-as Welcome to Chechnya című filmjében, amely MI-t használt az Oroszországban üldözött LMBTQ+ emberek álcázására, vagy az Another Body című filmben, amely MI-vel rejtette el a deepfake-bosszúpornó áldozatát.
A dokumentumfilmekben használt mesterséges intelligencia már többször is vitát váltott ki. Ilyen volt Anthony Bourdain hangjának hamisítása a Roadrunner című filmben vagy az MI által generált „archív” fotókkal kapcsolatos vádak a Netflix What Jennifer Did című dokumentumfilmjében.
