A 39. Magyar Filmszemle nyitóünnepségének a fénypontja a rangos elismerés átadása. Idén a
grafikáiról, litográfiáiról, könyvillusztrációiról, és műfajújító
rajzfilmjeiről ismert Gyulai Líviusz és az egyedi látásmóddal bíró filmrendező, Kósa Ferenc kapja.
Gyulai Líviusz (grafikus, animációs filmrendező)
1937. december 2-án született Baróton, Romániában. 1962-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, Kmetty János, Ék Sándor és Fónyi Géza tanítványaként.
Első sikeres egyéni kiállítása 1966-ban volt Budapesten. A hetvenes évektől kezdve számtalan rézkarcot, litográfiát, metszetet, könyvillusztrációt készített: többek között Hoffmann, Balzac, Villon, Cervantes és a Carmina Burana magyarországi kiadásait, Csokonai verseit, Weöres Sándor Psyché, valamint Babits Jónás könyve magyar és külföldi köteteit illusztrálta.
1973-tól a Pannónia Filmstúdió és a Kecskeméti Animációs Stúdió munkatársaként dolgozott. 1976-ban, Gross Arnold ajánlására elkészítette első, az elvarázsolt gyermeki tudat képeit megörökítő Delfinia, az én világom című rajzfilmjét, amelyet számos, nemzetközileg is elismert egyedi rajzanimáció és tévéetűd-sorozat követ (Új lakók, 1977; Tinti kalandjai, 1987-89; Jónás, 1997; Szindbád, bon voyage, 1999; Az én kis városom, 2002; Könny nem marad szárazon, 2004). Ezekben az irodalmi ihletésű rövidfilmekben sajátos, leegyszerűsített vonalvezetésű, mitikus, karikaturisztikus stílust teremtett. Gyulai Líviusz grafikáit, litográfiáit, könyvillusztrációit és műfajújító rajzfilmjeit sajátos humor, különleges színvilág, utánozhatatlan stílus jellemzi.
A kilencvenes évek elejétől rövid animációit (pl. a Krúdy-novellák alapján készült De Ronch kapitány naplóját) a Pannóniafilm Kft. Grácia alkotócsoportjának tagjaként készítette. 1995-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Főbb kitüntetései/díjai:
- Munkácsy Mihály-díj (1973)
- Érdemes művész (1989)
- Magyar Művészetért-díj (1998)
- Kossuth-díj (2004)
Kósa Ferenc (filmrendező, forgatókönyvíró)
1937. november 1-jén Nyíregyházán született. 1963-ban végzett a Színház és
Filmművészeti Főiskolán, majd a Mafilm asszisztense lesz. Fény című költői rövidfilmjét (1962) a Balázs Béla Stúdióban készült, amelynek egyik alapító tagja is.
Első játékfilmje, a magyar újhullám jelentős alkotása, a szociografikus kutatásokon alapuló, balladai hangvételű Tízezer nap (1965). Kósa Ferenc következő munkáit a kelet-európai diktatúrák, különösen az egyén és a történelem, a szabadság és a manipuláció lehetőségeinek vizsgálata, valamint mitizáló, látomásos ábrázolásmód jellemzi (Ítélet, 1970; Hószakadás, 1973; Nincs idő, 1974). De készített az ötvenes éveket, az ’56-os forradalomat feldolgozó filmeket is (A mérkőzés, A másik ember). A legtöbb vitát kiváltó munkái mégis dokumentumfilmjei, köztük a Balczó András öttusázóról készült Küldetés (1977) és a reformcseppeket feltaláló Béres Józsefről forgatott riportfilm, Az utolsó szó jogán (1976–1987).
Gyakori alkotótársai Sára Sándor operatőr és Csoóri Sándor író. Kósa Ferenc egyedi vizualitású, mély gondolatokkal foglalkozó nagyjátékfilmjei és a közvéleményt foglalkoztató dokumentumfilmjei miatt tartották érdemesnek erre a díjra.
Főbb kitüntetései/díjai:
- Balázs Béla-díj (1968)
- Érdemes művész (1989)
- MSZOSZ-díj (1990)
- Magyar Örökség-díj (1997)
- Tekintet-díj (2000)
- Hazám-díj (2001)
- Kossuth-díj (2007)
