Hunyadi

Hunyadi János 1456-ban óriási túlerővel dacolva döntő győzelmet arat a nándorfehérvári csatában a törökök felett. 

Kapcsolódó cikkek:

• „Intenzív és megterhelő időszak volt” – Interjú Kádár L. Gellérttel, a Hunyadi címszereplőjével
• „Lehet, hogy ma leszúrod a törököt, de a kardodat csak hónapok múlva csúsztatod vissza a hüvelyébe” – Beszélgetés Mátray Lászlóval

Együtt kezdtük

Érettségi, egy nagy buli, aztán jó időre csá mindenkinek! A 12. c tagjai közt voltak, akik jártak egymással, meg akadtak köztük jó haverok is, de tíz éven át alig találkoztak. Aztán az egyikük esküvőjének alkalmából a régi spanok, ellenségek és szerelmek (akik megvoltak, és akik nem jöttek össze) újra együtt töltenek egy hétvégét egy balatoni panzióban. Persze semmi sem úgy sikerül, ahogy tervezték. Mert egy ilyen nagy újratalálkozás pont arra jó, hogy kitörjön pár botrány, elcsábítsanak néhány hű szerelmest, elsüssenek egy csomó jó poént, hazudjanak, őszinték legyenek, dumáljanak, igyanak, aztán kezdjék elölről az egészet.

Elolvasom a kritikát

Átjáróház

Sokan mondják, hogy az igazi szerelem a síron túl is kitart, de kevesen hiszik el. És igazuk van: a szerelem addig tart, amíg az élet. Pár ritka kivételtől eltekintve.

Elolvasom a kritikát

FOMO

Ha nem vagy online, nem is létezel? A gimnazista Gergőt és barátait, azaz a Falka tagjait három dolog motiválja: a szex, a buli és hogy az ezekről készült videókat minél többen megnézzék a netes csatornájukon. A challenge-videóik idővel egyre durvábbá válnak, amikor pedig egy házibuliban Lilla a fiúbanda prédájává válik, egyetlen éjszaka alatt a feje tetejére áll a budapesti [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Az írott szó, az igaz szó – Szöveges üzenetek a filmekben
• Mit teszünk, amikor van lehetőségünk megúszni egy bűnt? – Beszélgetés Hartung Attilával és Kerékgyártó Yvonne-nal a FOMO-ról
• Áldozathibáztatás lvl 1000 – Hartung Attila: FOMO - Megosztod, és uralkodsz

Guerilla

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Most útnak indul, hogy megkeresse és hazavigye a testvérét. A háborúval való találkozás azonban olyan élmény számára, amelynek hatására újra kell értékelnie a bátorságról és felelősségről alkotott képét [...]

Elolvasom a kritikát

Ostrom

A háború pusztította Szarajevóban egy magányos, bosnyák nő vízért indul, hogy végre hajat tudjon mosni. Döntésétől sem a szomszédai, sem a mesterlövészek nem tudják eltántorítani.

Kapcsolódó cikk:

• „A női tartás olyan titok, amire férfiként nagyon kíváncsi vagyok” – Beszélgetés a diák-Oscar-díjas Kovács Istvánnal

Szürke senkik

Az első világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Egy különleges alakulat azt a parancsot kapja, hogy semmisítse meg az ellenség egyik kulcsfontosságú postagalamb támaszpontját. A csapat menetelés során a zöldfülű Döme szembesül a háború kegyetlenségeivel és az élet mulandóságával, s bizony ő sem kerülheti el, hogy a célhoz közeledve átessen azon a bizonyos tűzkeresztségen.

Kapcsolódó cikkek:

• Forgatókönyv, kötetben. Minek is? – Köbli Norbert: Félvilág, Örök tél
• „Magyarország a Gyalog galopp országa” – Beszélgetés Köbli Norberttel
• A vajdasági magyar mozgókép történeti áttekintése
• „Feszegettük a tűréshatárt” – Interjú Kovács Istvánnal, a Szürke senkik rendezőjével
• Túl hosszú, túl rövid – Kovács István: Szürke senkik

Betonzaj

Egy fiatal kickbokszoló lány minden vágya, hogy Németországban folytathassa karrierjét párjával, aki egyben edzője is. A nagy áttörés érdekében meg kell nyernie egy bajnokságot. Épp ekkor, a felkészülés hajrájában derül ki, hogy terhes – és nem tudja, mitévő legyen…

Kapcsolódó cikkek:

• Kulisszák mögött, kamera előtt III. – Erdélyi filmszínészportrék: Mátray László
• Folyamatos mozgásban – Interjú Mátray László színésszel
• Rövidfilmes ötösfogat – Ferenczik Áron: Szabó úr; Deák Kristóf: Mindenki; Kovács István: Betonzaj; Hartung Attila: Mindig csak; Csoma Sándor: Tabula rasa

Szabó úr

Szabó úr nem érez. Sem szagokat, sem ízeket, sem tapintást vagy fájdalmat. Érzései sincsenek: nem tud örülni vagy haragudni. Ezzel Szabó úr környezete is tisztában van és rendre ki is használják. Szabó úr szépen lassan mindent elveszít és mindeközben mindenki nagyon mosolyog, mert Szabó urat mindenki szereti. Addig mosolyognak amíg Szabó úr el nem fogy.

Elolvasom a kritikát

Álmodó

Ádám olvasna, de nem elég, hogy szülei veszekedése kizökkenti, még saját képzelete is megzavarja azzal, hogy egy titokzatos öregúr jelenik meg előtte.