Dolina (Az érsek látogatása)
Történet
Bogdanski Dolina eldugott városka a Föld egy távoli szegletén, ahol a terror már átvette a hatalmat. Egykor jobb napokat látott, de most minden a pusztulás, a szegénység jegyeit viseli, még akkor is, ha lakói rendre megpróbálják kicsinosítani, hiszen magas rangú vendéget várnak: az Érseket. Helyette azonban a nyugati civilizációt, gyógynövényüzletét odahagyva Gabriel Ventuza érkezik meg, hogy bátyja utasítását követve kihantoltassa és hazaszállítsa édesapjuk, a híres embercsempész, Viktor Ventuza földi maradványait. A városkát irányító különös egyházi alakulat, a Helynökség hatalmasságai nem nézik jó szemmel az idegen érkezését. A fodrászat, Dolina egyik legfontosabb intézményének vezetője, Colentina Dunka veszi védőszárnyai alá Gabrielt, akibe azonnal belehabarodnak az érzéki fésülőasszonyok. A feladatot mégsem könnyű teljesíteni. Sokba kerül, ráadásul felbukkan Petrus is, Colentina féltékeny nevelt fia, aki mindent elkövet, hogy meghiúsítsa Gabriel tervét.
Videó, előzetes, trailer
Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!Ezt írtuk a filmről:
„Nincs idő semmire és minden tegnapra kell” – Beszélgetés Damokos Csaba látványtervezővel
A 24. Filmtettfeszt egyik díszmeghívottja Damokos Csaba sepsiszentgyörgyi filmes és színházi látvány- és díszlettervező, designer volt, aki szakmájában elsőként kapott Sárga Csikó Díjat; ugyanitt tapasztalatait kerekasztal-beszélgetésen osztotta meg más „látványosokkal” együtt. Mackót szakmai és emberi tapasztalatairól kérdeztük, de emlékezetes forgatási sztorijait sem hagyhattuk ki.
Vadkelet – A 2000-es évek magyar visszatérésfilmjei
A rendszerváltás után megnyíló határok a korszak magyar filmjeiben is új témakört nyitnak meg: a Kádár-korszak politikailag megbélyegzett disszidensei után a gazdasági jólét reményében útra kelő hősökkel lesz tele a határvidék.
Kulisszák mögött, kamera előtt II. – Erdélyi filmszínészportrék: Dimény Áron
A Filmtett új videósorozatában erdélyi (film)színészekkel beszélgetünk a színészi szakmáról, a kamera és a színpad közti különbségekről, meg egyéb kulisszatitokról. A második részben Serafim doki, illetve Citrom Bandi, illetve bocs, Dimény Áron nosztalgiázik a 35mm-es korszak után, és még egy hajvágásnak is tanúi leszünk.
Az alkimista „halálai” – Kamondi Zoltán-(de)mitológia
A rendszerváltás körül színre lépő, mostoha sorsú rendezőgeneráció (Rózsa János, Szabó Ildikó, Szederkényi Júlia, Salamon András) az útkeresés nemzedéke volt. Többek, merítve a kelet-európai filmek meditatív-elvont világából (Andrej Tarkovszkij, Juraj Jakubisko) és a ’80-as évek „új érzékenységéből” (Bódy Gábor, Jeles András), egyfajta profán mitológia felé nyúltak (Enyedi Ildikó, Monory-Mész András, Tóth Tamás). E csapás egyik legjelentősebb képviselője a hirtelen elhunyt Kamondi Zoltán, aki Halj már meg! című mozijának végső munkálatai közben távozott. E film ismerete nélkül is érdemes a velős repertoár vizsgálata.
Könnyű és súlyos darabok – 38. Magyar Filmszemle – Budapest, 2007. január 30–február 6. – Játékfilmek
Amerikai filmekbe illő temetésen ismerjük meg a főszereplőnőt, az egykori primadonnát, Szendrőy Hannát (Maja Komorowska), aki férje váratlan halála után egyedül marad egy budai villában.
Az érsek Hargitafürdőn – Forgatási riport
Ezerháromszáz méter magasan, egy valamirevaló vasútállomástól harminc kilométerre fekszik a jobb időket is megélt üdülőtelep, Hargitafürdő. A fürdőhelység mellett, a kaolingyár által lepusztított földterületen azonban egy másik, látszólag forgalmasabb „városka" is emelkedik, napközben több terepjáró, teherautó tér le az irányába. Valójában a magyar filmtörténet egyik legnagyobb díszletéről van szó, melyet a Kamondi Zoltán által rendezett magyar-román-olasz koprodukcióhoz, Az érsek látogatásához építettek.