Kísértések
Történet
Marci, a fiatal és tehetséges programozó, anyjával él. A fiú sokat gondol az apjára, akit sosem ismert meg. Emellett gyors karrierről és sok pénzről álmodozik. Amikor néhány falat ételért hozzászegődik egy kis cigánylány, a fiú élete gyökeresen megváltozik. A kis Juli különleges képességeit felhasználva Marci bankszámlákat akar feltörni, ami jelentősen megkönnyítené útját a fényűző élet felé. A fiú nincs tisztában azzal, hogy az önzetlenül szerető Juli „megvétele" egy életre szóló kötelék kezdetét jelenti. A cigánylány Marci és barátnője - Elvira - közé áll.
Ezt írtuk a filmről:
Az alkimista „halálai” – Kamondi Zoltán-(de)mitológia
A rendszerváltás körül színre lépő, mostoha sorsú rendezőgeneráció (Rózsa János, Szabó Ildikó, Szederkényi Júlia, Salamon András) az útkeresés nemzedéke volt. Többek, merítve a kelet-európai filmek meditatív-elvont világából (Andrej Tarkovszkij, Juraj Jakubisko) és a ’80-as évek „új érzékenységéből” (Bódy Gábor, Jeles András), egyfajta profán mitológia felé nyúltak (Enyedi Ildikó, Monory-Mész András, Tóth Tamás). E csapás egyik legjelentősebb képviselője a hirtelen elhunyt Kamondi Zoltán, aki Halj már meg! című mozijának végső munkálatai közben távozott. E film ismerete nélkül is érdemes a velős repertoár vizsgálata.
A médiaerőszak láthatatlan módozatai – A romák néhány reprezentációja kapcsán
Az erőszakról sokat beszélnek az emberek a média és a film kapcsán, bár a fogalmat ilyenkor rendkívül leszűkített jelentéstartományra használják: verekedésre, lövöldözésre, vérre, vagyis a „direktben" megmutatott agresszív eseményekre. A különböző törvényi szabályozások miatt a kis karikák már előrejelzik nekünk a képernyőn, illetve a moziműsorban, hogy milyen filmmel fogunk találkozni. Ennek ellenére fel sem merül az emberben, hogy ezeken kívül is lehet erőszakos cselekedeteket látni (például kinek jutna eszébe kiakadni azon, hogy a nőket rendszeresen levetkőztetik, tárgyiasítják a filmekben, amivel folyamatosan újratermelik a férfiuralmat).
Fókuszban a hangok – X. Laterna Magica Konferencia – Hang és kép. Pécs, 2003. szeptember 15–17.
A tizedik kiadásához érkezett pécsi filmtudományi konferenciának ezúttal is a Domini-kánus Ház, a villányi borospince és a Kalamáris étterem alkották a térbeli paramétereit. Az elhangzottak tematikája és információértéke azonban ennél jóval tágabbra szabta a kontextust.
Lenni vagy nem lenni alter-natívnak – 10. Alter-Native Rövidfilmfesztivál. 2002. november 20–24., Marosvásárhely
Tíz éves a marosvásárhelyi Alter-Native Rövidfilmfesztivál. Olyan előrehaladott életkor ez, melyet betöltve egy jól nevelt filmfesztivál felnéz, majd vissza, s elmereng gyermeki, felelőtlen múltja, jelene s a fenyegetően felelősségteljes jövendő felett.
Mikor az élet elsodor – Kamondi Zoltán: Kísértések
Mondjuk, hogy adott egy húszévesforma srác, a neve legyen Marci. Jól szituált, egyedülálló anyja neveli, buknak rá a csajok, tanárai az egyetemen fényes jövőt jósolnak neki. Rettenetesen élvezi, hogy immár szabadon dönthet sorsának alakulása felől, ezért egy kockajátékos szenvedélyével veti bele magát a nagybetűs életbe.
A nagy mustra – A 33. Magyar Filmszemle játékfilmjeiről I.
30 játékfilm – az idei magyar filmszemle kínálata. Számos elsőfilmes és több hosszú hallgatás után jelentkező játékfilmes. Nagyformátumú történelmi tablók, a történelem mocskában vagy a hétköznapok apátiájában játszódó családtörténetek, a mítosz világát megelevenítő egészestés rajzfilm, jelenünkből kiragadott élet-szeletek, kitartott történetvezetésű életképek és jellemábrázolások.