Magasságok és mélységek

Magasságok és mélységek (2022) Amikor Erőss Zsolt hegymászó eltűnik, a figyelem feleségére, Sterczer Hildára irányul. A két kisgyerekkel magára maradt özvegy gyászfeldolgozási folyamata közben a házaspár különleges kapcsolata emlékképek formájában sejlik fel.

Kapcsolódó cikkek:

• „A hiánytól való félelem nagyon erőteljes érzés” – Interjú Csoma Sándorral, a Magasságok és mélységek rendezőjével
• „Nagyon megszerettem a szabadságot” – Interjú Pál Emőkével, a Magasságok és mélységek főszereplőjével

Elk*rtuk

Kilakoltatás

Egy kilakoltatás szatirikus története.

Kapcsolódó cikkek:

• Egy végrehajtó kánikulai délutánja – Fazekas Máté: Kilakoltatás
• „Szeretem a zárt történetek allegorikusságát” – Interjú Fazekas Mátéval, a Kilakoltatás rendezőjével

A feltaláló

Dr. Béres József kutató sorsa, a Béres Csepp megszületésének története.

Elolvasom a kritikát

Drakulics elvtárs

70-es évek, Magyarország. A kubai forradalmat is megjárt Fábián elvtárs hazalátogat, hogy megnyisson egy nagyszabású véradó mozgalmat, de valami nagyon nem stimmel vele. Az öreg harcos úgy néz ki, mint ha 30 éves lenne, laza stílusa meg egy vérvörös Mustangja van, és a nők döglenek az ágyban fáradhatatlan fenevad után. A kémelhárítás azonban felkészült a küzdelemre, és legjobb embereit állítja [...]

Kapcsolódó cikkek:

• „Bizonyos szempontból súlyosabb a helyzet, mint Aczél elvtárs idejében” – Interjú Nagy Ervinnel
• Szerzőiség és repülő fokhagymák – Bodzsár Márk: Drakulics elvtárs

Ostrom

A háború pusztította Szarajevóban egy magányos, bosnyák nő vízért indul, hogy végre hajat tudjon mosni. Döntésétől sem a szomszédai, sem a mesterlövészek nem tudják eltántorítani.

Kapcsolódó cikk:

• „A női tartás olyan titok, amire férfiként nagyon kíváncsi vagyok” – Beszélgetés a diák-Oscar-díjas Kovács Istvánnal

Lajkó - Cigány az űrben

1957 elején a Nagy Szovjetunió úgy dönt, hogy baráti országai közül Magyarországnak ad esélyt, hogy kiválassza a földkerekség első kozmonautáját, aki majd az első ember lehet az űrben. Karmazsin Jenő elvtárs, a Kunmadarasi Vörösiszap Termelőszövetkezet elnöke tudja is, ki lehetne a legmegfelelőbb jelölt a nagy utazásra: Serbán Lajos, azaz Lajkó, ahogy mindenki hívja, már gyermekkora óta betegesen vonzódik a [...]

Elolvasom a kritikát

A Sátán fattya

Nagy Zoltán Mihály regényének filmváltozata a kárpátaljai magyarok szojvet fogságáról és annak eredményeiről.

Elolvasom a kritikát

Szürke senkik

Az első világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Egy különleges alakulat azt a parancsot kapja, hogy semmisítse meg az ellenség egyik kulcsfontosságú postagalamb támaszpontját. A csapat menetelés során a zöldfülű Döme szembesül a háború kegyetlenségeivel és az élet mulandóságával, s bizony ő sem kerülheti el, hogy a célhoz közeledve átessen azon a bizonyos tűzkeresztségen.

Kapcsolódó cikkek:

• Forgatókönyv, kötetben. Minek is? – Köbli Norbert: Félvilág, Örök tél
• „Magyarország a Gyalog galopp országa” – Beszélgetés Köbli Norberttel
• A vajdasági magyar mozgókép történeti áttekintése
• „Feszegettük a tűréshatárt” – Interjú Kovács Istvánnal, a Szürke senkik rendezőjével
• Túl hosszú, túl rövid – Kovács István: Szürke senkik

A martfűi rém

Halálra ítéltek egy férfit egy fiatal nő brutális meggyilkolásáért Martfűn, 1957-ben. Hét évvel később azonban ismét egymást követik a megrázó halálesetek. A forradalom utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát. Egy országban, ahol nem léteznek sorozatgyilkosok, egyre több az áldozat. A kirendelt fiatal ügyésznek minden kitartására szükség [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Keresztül-kasul – egy filmfesztiválon... – 17. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle, 2017. október 4–8., Kolozsvár
• Farvíz – A III. Magyar Filmhéten jártunk
• „Ebben az országban nincsenek sorozatgyilkosok!” – Sopsits Árpád: A martfűi rém