Egyenletesen közepes színvonalon – XI. Titanic Filmfesztivál, Budapest, 2003. október 9–19. – Fiatal hajtások szekció

2003. november 15. – írta Libor Anita

Az idei Titanicon külön kis fesztivál szerveződött a kezdő francia filmesek bemutatkozása végett, az elsőfilmeseket támogató GAN Alapítvány jóvoltából. A FranciArt, azaz a Magyarországi Francia Évad Keretében három rendezőt is vendégül láttak: Amalia Escriva, Olivier Jahan, Thomas de Their Mundruczó Kornéllal, Pálfi Györggyel és Török Ferenccel beszélgetett a Toldi mozi filmfinanszírozásról szervezett kerekasztal-beszélgetésén.

Bűnben fogantatva – XI. Titanic Filmfesztivál, Budapest, 2003. október 9–19. – A bűn mélysége szekció

2003. november 15. – írta Gyenge Zsolt

Jókora csalódást jelentett az idei Titanic fesztivál egyik legérdekesebbnek ígérkező szekciója. A bemutatott filmek, bár különböző bűn-felfogással rendelkeztek, egy közös vonást magukon viseltek: a bűn poklának legsötétebb bugyraiba, oda, ahol minden, a bűnnel kapcsolatos fontos kérdés fellelhető, nem merészkedtek be.

Hely nélküli helyeken – X. Titanic Filmfesztivál, Budapest, 2002. október 10–20. – Hullámtörők szekció

2002. november 15. – írta Margitházi Beja

Hajó: a tér egy úszó darabkája – írja Foucault – „egy hely nélküli hely, a képzelet legkimeríthetetlenebb tárháza.” Igaz, azzal folytatja, hogy „a hajó nélküli civilizációkban elapadnak az álmok”, de hajózni tenger nélkül is lehet, az álmodozáshoz pedig tenger és hajó sem szükségeltetik. Ősszel például mindig van néhány olyan nap, amikor a filmes közvéleményben minden hajózástechnikai hasonlat és szakszó új értelmet kap: a Titanic filmfesztivál válogatott rakománya azzal kecsegtet, hogy utasai tenger és hajók híján is világot látnak majd.

Francia érzelmek, önállósuló képek – X. Titanic Filmfesztivál, Budapest, 2002. október 10–20. – Francia zátonyok, Kép a képben szekciók

2002. november 15. – írta Dobolán Katalin

Három, a francia szekcióban bemutatott film az emberi életből, illetve az emberin és az életen túlról érkezők viszonylehetőségeiről (is) tudósít, míg a negyedik a Goldoni- és a Pirandello-féle komédia találkozását játssza el. A mozgóképen belül is képekre fixálódott alkotások festményt, fotót, filmműfajt és forgatásbeállítást is szereplőikké tesznek.

„Egy tekercs életének minden állomása ismert előttem” – Beszélgetés Horváth Györggyel

2002. november 15. – írta Csillag Marci

Horváth György 2002. augusztus 9-e óta az ÁPV Rt. tulajdonában lévő MOKÉP vezérigazgatója. Személyében a filmkészítés- és forgalmazás minden csínját-bínját ismerő szakembert köszönthet a szakma és a közönség. Aki már hallott róla, tudhatja, hogy idén tizedik éve a budapesti Titanic Filmfesztivál „kapitánya”, 1996-ban pedig a Filmszemle igazgatója volt.

Kikötő a filmóceánon – 9. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál, Budapest, október 4-14.

2001. november 15. – írta Zudor Imola, Zágoni Balázs, Gyenge Zsolt, Margitházi Beja, Csillag Marci

A fesztiválnak az idén is az volt a fő célja, mint az utóbbi kilenc évben: elérhető közelségbe hozni a világ kortárs filmtermésének legaktuálisabb kultusz- és botrányfilmjeit. Az elmúlt években a magyar közönség a Titanic filmfesztiválon láthatta először Quentin Tarantino, Atom Egoyan, Wong Kar-wai, Takesi Kitano műveit, és olyan filmeket, mint az Öngyilkos szűzek, a Straight Story, az Idióták, a Tigris és sárkány, az eXistenZ. Az idén a szokásos Hullámtörők blokk mellett, mely az egyéni hangvételű, fősodorról leszakadó rendezők filmjeiből válogatott, a Francia Zátonyok mai francia rendezők filmjeit fogta össze, és külön tömbben futottak a koreai új hullám filmjei (többek között Kim Ki-Duk alkotásai), merész elsőfilmek a világ minden tájáról (Fejes a mélyben), Ian Hrebejk cseh rendező munkái (Cseh a tengerben), a húszas évek szellemét megidéző alkotások (Üzenet a palackban), és kortárs európai és amerikai dokumentumfilmk (Filmdokk). 25 ország 53 filmje. A Filmtett összeállítása ezek szemlézéséből közöl válogatást.