Arany középszar – Nancy Meyers: Something's Gotta Give / Minden végzet nehéz

2004. május 15.

Az öregedő filmsztár legnagyobb előnye, hogy szerepeltetése egyre szélesebb nézői csoportot hoz lázba: a vele egykorúak az együttkorosodás pótolhatatlan élményét kapják tőle a vászon előtt ülve, a fiatalabbak pedig a korai alakítások utójátékát, kiteljesedését vizsgálhatják cinéphile szemeikkel. Nancy Meyers vígjátéka mindkét csoport várakozásaival visszaél.

Apám, másnap Tamara! – 35. Magyar Filmszemle – Budapest, 2004. január 26–február 5. – Játékfilmek versenyben szekció

2004. március 15.

A Moszkva tér osztatlan sikere és a Jött egy busz cipős epizódjának kedvezőtlen fogadtatása után Török Ferenc újabb, második nagyjátékfilmjével jelentkezett az idei szemlén.

Karády és Kopaszkutya a Körhintán – MozgóKépTár CD-ROM, 1999-2002.

2004. január 15.

A Magyar Nemzeti Filmarchívum MozgóKépTár című CD-ROM kiadványának háromlemezes, játékfilmes változata első látásra „szerényes” kislexikonnak tűnik, a lelkes filmrajongó azonban hamar feltalálja magát a bájos adatocskák erdejében, és egyre nagyobb örömmel futkossa körbe az egyes alkategóriákat. Ha John Malkovich magyar lenne, ő is erre a – felhasználói fantáziát igénylő – menetre fizetne be.

Libiom-fifika – Kálmánchelyi Zoltán, Végh Zsolt: Libiomfi

2003. november 15.

A rövidfilmes fesztiválsikerekkel karriert és rajongótábort építő Kálmánczhelyi-Stefanovics-Végh alkotóhármas első nagyjátékfilmje az idei Filmszemlén elnyerte a diákzsűri legjobb első nagyjátékfilmnek járó díját, a majdnem-címszereplő Mucsi Zoltánt a legjobb férfi alakítás díjával tüntették ki, Muhi András produceri munkáját pedig kiemelkedőnek ítélte a játékfilmes zsűri. Az alkotók szerint „tragikus szocio-musical-mesét” látunk, mások szerint kereskedelmi televíziós ízű szárnypróbálgatást.

Mechanikus parancs – Jonathan Mostow: Terminator 3: Rise of the Machines / Terminátor 3. – A gépek lázadása

2003. szeptember 15.

Tizenkét év elteltével, hosszas jogi és pénzügyi manőverek után, James Cameron ötletgazda-rendező, Linda Hamilton ősanya és Edward Furlong nélkül folytatódik az utóbbi húsz év egyik legnagyobb hatású filmes próféciája. Amikor Cameron megálmodta a lángok közül kiemelkedő kitinpáncél képét, még nem sejtette, hogy a technikai nehézségek miatt a történet főszereplőjével együtt az egész filmet a jelenbe helyezi majd, és ezzel megalkotja a filmtörténet talán legszebb low-budget tech-noirját. Az 1984-es Terminátor – A Halálosztó sikeresen ötvözte a nyers brutalitást a forradalmian ötletes technikai megoldásokkal és csavaros jövőképpel, megteremtve a lehetőséget, hogy a történet és a technika további csiszolásával hét év múlva túllépjen önmagán.

Te is só vagy, Te sem vagy só – Dyga Zsombor: Tesó

2003. június 15.

Majd ha a mezei pockok musicalfilmet forgatnak a betakarításról, a telelő madarak akció-drámát a bukórepülés tolltársadalmi veszélyeiről, vagy a békásmegyeri srácok romantikus vígjátékot a lakótelepi szerelemről – akkor mondhatjuk, hogy eljött a Kánaán! Most mondhatjuk. Mert Dyga Zsombor filmje, a Tesó nemcsak a lakótelepi szerelemről, de a betakarításról és a bukórepülésről is szól.

Marcsik és Juliskák – A celluloid királynői

2003. május 15.

Ha egy nő az első találkozás után nem árulja el vezetéknevét, lehet titokzatos vagy tartózkodó. Ha egy nő keresztnevén mutatkozik be, lehet közvetlen vagy bizalmatlan. A moziműsor vagy a filmlexikon böngészésekor a filmcím az első találkozás néző és mű között, így a későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése végett nem árt tisztában lenni a filmművészet címtani etikettjével. Egy filmcím lehet titokzatos, tartózkodó vagy bizalmatlan, de a néző nem.

Férjek és eleségek – Stephen Daldry: The Hours / Az órák

2003. április 16.

A szépirodalmi ihletéssel kacérkodó hollywoodi produkciók szép kiállítás és sztárok nélkül még a videó-forgalmazást sem érnék meg, nemhogy az Oscar-jelölést. Ezen igényes közönségfilmek a történet jelentésrétegeit a közérthetőség kedvéért az adaptáció egyes lépcsőiként, térben és időben látványosan elkülönítve vezetik fel, hogy az esetleges átfedések és kapcsolatok minél hangsúlyosabbak legyenek. Az órák mintapéldánya ennek a népkonyhai fogásnak, a Billy Elliot rendezője pedig nem két marokra fogja, hanem finoman veszi kezébe a fakanalat, akár egy tollat.

Amerikai népség – Sam Mendes: Road To Perdition / A kárhozat útja

2003. február 15.

Az agresszív varázslótanoncok és digitális klónhadseregek korában legalább akkora hiányt szenvedünk az eredeti ötletekkel tálalt eredeti filmtémákban, mint a gazdasági világválság korának embere szenvedett alapvetõ létszükségletei terén. Hollywood varázskockái manapság sajnos nem lépnek túl a Rubikon, annak ellenére, hogy az Amerikai szépség után nagy reményekkel induló brit rendezõ, Sam Mendes új filmjével a nem egyszer megújulást hozó gengszterfilm zsáneréhez nyúlt.

Hannibal, legyen kövér! – Brett Ratner: A vörös sárkány / Red Dragon

2002. december 15.

A nagyközönség 1991-ben rögtön a Hannibal Lecter-étlap főfogásába, a bájosan talpraesett FBI-ügynöknő történetébe kóstolt bele, s csak a legnagyobb gourmandok tudták, hogy a filmtörténet már túl van az előételen: Michael Mann 1986-ban Manhunter (Embervadász) címen filmesítette meg A bárányok hallgatnak előzményeit elmesélő Vörös Sárkány-történetet.