Amikor a valóság is ijesztőbb – Zoë Kravitz: Blink Twice / Vészjelzés

2024. augusztus 20. – írta Szabó R. Ádám

A Vészjelzés lehetne jó is, de a jó alapötlet irritáló, amatőr hibáktól hemzsegő megvalósítással párosul, és híján van a feszültségnek, valódi meglepetéseknek, mondanivalónak, de legfőképpen jól megírt karaktereknek.

A boldogság mérgezett forrása – Nora Fingscheidt: The Outrun

2024. március 14. – írta Gyöngyösi Lilla

A Kontroll nélkül rendezője és Saoirse Ronan érzékeny, de kissé túlzsúfolt és bonyolultra szerkesztett drámában mesél az alkoholfüggőség csapdáiról.

Legkedvesebb ellenségem – Martin McDonagh: The Banshees of Inisherin / A sziget szellemei

2022. december 20. – írta Váró Kata Anna

A sziget szellemei az emberi létezést, a művészlétet és a konfliktusokat a lényegüknél megfogó alkotás, amely a témához mérten letisztult, mégis minden képkockájában festői.

Még a Lost is ijesztőbb – Jeff Wadlow: Fantasy Island / A vágyak szigete

2020. február 20. – írta Szabó R. Ádám

Mit kapunk, ha összegyúrunk egy majdnem elfeledett, 70-es évekbeli, nem túl izgalmas amerikai tévésorozatot a Lost csodaszigetével, túl tágan megfogalmazott válaszaival, és egy fejvakargatóan rosszul megírt, másodkategóriás horrorkomédiával, az egészet pedig nyakon öntjük egy adag valóságshow-szereplő mélységű, de szebb arcú karakterrel? A válasz természetesen: A vágyak szigete, 2020.

Gerard Butlert senki sem mentheti meg – Kristoffer Nyholm: Keepers / Az eltűntek

2019. március 29. – írta Polák Zsóka

Hogyan tűnhet el három ember szőrőstül-bőröstül-kutyástul egy cseppnyi szigeten? Az alaphelyzetet és a végkifejletet igaz történet lévén maga az élet írta, Kristoffer Nyholm pedig a kettő közti rejtélyes űrt kívánta betölteni egy pszichothrillerrel.

Férfi=állat – Anders Thomas Jensen: Mænd & høn / Férfiak és csirkék

2016. február 15. – írta Dobi Ferenc

A dán fekete humor fenegyereke olyan magasra tette a lécet a korábbi alkotásaival, hogy már nem is volt kedve megugrani azt. Helyette készített egy szórakoztató, de nem túl magasröptű komédiát egy csapat torzszülöttről, akik ugyanolyan hátrányos helyzetből indulnak, mint egy hatmilliós ország filmművészete.

Az Y generáció „nemzedéki közérzetfilmje” – Kerékgyártó Yvonne: Free Entry

2014. szeptember 22. – írta Petz Anna

Kerékgyártó Yvonne első egészestés nagyjátékfilmje, a Free Entry az anyagi keretekhez és a forgatási nehézségekhez képest egy jó életműindítás, miközben a huszonegyedik század fiatalságának nemzedéki közérzetét is kiválóan megfogalmazza. Talán az sem véletlen, hogy a köznyelvben már csak „Sziget-filmként” emlegetik.

Szent óvszerháború – Vinko Bresan: Svecenikova djeca / A pap gyermekei

2014. július 22. – írta Kovács Patrik

A mai nézőnek úgy kellenek a minőségi európai komédiák, mint egy falat kenyér, s a horvát Vinko Bresan szerencsére nem is okoz csalódást.

Nevem: Senki – Roman Polanski: The Ghost Writer / Szellemíró

2010. július 14. – írta Hlavaty Tamás

Egy világtól elzárt hely, borzasztó időjárás, gyanús emberek és egy férfi, aki a nyomozás során egyre mélyebben merül el egy szövevényes ügyben. Tényleg mindenki benne van? Vagy ismét egy bomlott elme szűrőjén keresztül látjuk a valóságot? Mindenesetre Roman Polanski szigete legalább olyan titokzatos és nyomasztó hely, mint a Martin Scorseseé.

Túl élő – George Romero: Survival of the Dead / Túlélni a holtakat

2010. július 8. – írta Jakab-Benke Nándor

Romero mester az utóbbi években nagyon rátaposott a róla és miatta elhíresült élőhalottas zsáner gázpedáljára, igazi túlélőösztöntől fűtött zombiként példátlan sűrűséggel ontja az ...of the Dead végű címmel büszkélkedő műveket. Ne higgyetek a filmadatbázisok csillagocskáinak: a Romero-revival eddigi három filmje közül eddig ez a legjobb.