Anyám könnyű rémálmot ígér – Rodrigo Sorogoyen: Que Dios nos perdone / Isten bocsásson meg nekünk

2017. június 10. – írta Papp Attila Zsolt

Rodrigo Sorogoyen neve nem ismeretlen a TIFF visszajáró közönsége számára. Ám annak, aki a 2014-ben díjnyertes Stockholm című filmje alapján ismét egy tipikusan spanyol, hajnali hangulatú, párkapcsolati-beszélgetős drámára számítana, csalódnia kell: az Isten bocsásson meg nekünk az utóbbi évek egyik legütősebb thrillere.

„Ebben az országban nincsenek sorozatgyilkosok!” – Sopsits Árpád: A martfűi rém

2016. november 8. – írta Papp Attila Zsolt

És – továbbgondolva a címet – sorozatgyilkosokról szóló thrillerek sincsenek; annál bizonyosan kevesebb, mint ahány „nem létező” sorozatgyilkost ismer a magyar kriminalisztika története. Sopsits Árpád filmje, minden hibája ellenére, több mint egyszerű thriller: az '56 utáni Magyarország kollektív közérzetének látlelete.

Óvakodj az anonim alkoholista detektívtől! – Scott Frank: A Walk Among the Tombstones / Sírok között

2014. október 28. – írta Papp Attila Zsolt

Lesznek majd, akik azt mondják, hogy „a könyv jobb”. Meg olyanok is, akik szerint ez a soros Liam Neeson-féle akcióthriller. Pedig a Sírok között igazán korrekt módon összerakott, súlyos, noiros hangulatú bűnfilm.

Farkasok kutyaszorítóban – Aharon Keshales, Navot Papushado: Big Bad Wolves / Csúnya, gonosz bácsik

2014. május 22. – írta Csiger Ádám

Aharon Keshales és Navot Papushado ott folytatják, ahol debütálásukkal, az első izraeli horrorként méltatott Veszettséggel abbahagyták. A Csúnya, gonosz bácsik Tarantino szerint a 2013-as év filmje, és ezen nincs is mit csodálkozni.

Soha, de soha már... – James McTeigue: The Raven / A holló

2012. május 8. – írta Jakab-Benke Nándor

Roland Emmerich tavalyi „bravúrja”, az Anonymus után joggal gyanakodhat arra a néző, hogy most Edgar Allan Poe következik a legendás írókat demitizáló és/vagy akcióhőssé degradáló hollywoodi munkák sorában. De csak részben van igaza: A holló ugyanis nem feltétlenül akar irodalomtörténetet (át)írni, hanem bátran felvállalja fiktív, hétköznapi tucat-thriller mivoltát. Sajnos, pozitívumai ebben ki is merülnek.

A pszichothriller kiskorúsítása – Heitor Dhalia: Gone / Elveszett

2012. április 10. – írta Soós Tamás

Mikor az Alkonyat-széria és tinifilm-csatlósai már aszottra szívták a klasszikus zsánerek testét, hogy tinédzser-konfliktusokkal töltsék fel azokat, elkerülhetetlen volt, hogy a kiskorúsítási procedúra a szigorúan vett tinifilmek körén túlra is elérjen. Ezúttal az őrület témájával kacérkodó, nyomozós pszichothriller (Frantic / Őrület, Unknown / Ismeretlen férfi, stb.) vállalkozott egy sekélyesítő konfliktus-plasztikára.

Sikoly az Elm utcában – Wes Craven: My Soul To Take

2010. december 9. – írta Csiger Ádám

A My Soul to Take az első film az 1994-es Rémálom az Elm utcában 7.: Freddy feltámad óta, amit az amerikai horrorfilm nagy veteránja, Wes Craven íróként és rendezőként egyszerre jegyez. A 71 éves horrorista ennek megfelelően újabb szerzői darabbal gazdagította a tini-slasher zsánerét, viszont filmje ezzel együtt is túlságosan hasonlít a Rémálom az Elm utcábanra és a Sikolyra – pusztán hatásában marad messze mögöttük.

Film készül Charles Mansonról és követőiről

2010. november 3. – írta a szerk.

The Family (A család) címmel készül független filmes alkotás Charles Mansonról és a hírhedt gyilkos követőiről. A főszerepet a True Blood – Inni és élni hagyni című sorozatból ismert Ryan Kwanten alakítja. (MTI)

A papa mozija – Jennifer Lynch: Surveillance

2009. december 3. – írta Papp Attila Zsolt

Jennifer Chambers Lynchnek bizonyára tele lehet már a hócipője azzal, hogy valahányszor szóba kerül a neve szakmai körökben, valahogyan mégis az édesapjánál lyukadnak ki: ő David Lynch leánya, és ettől a ténytől valóban nehéz eltekinteni. Ha az embernek ilyen apja van, az biztosíthat ugyan némi helyzeti előnyt a filmipari startvonalnál, ám az árnyékából is jóval nehezebb kikerülni – sajátos, önálló művészi arcéllel rendelkező alkotóként.

Rémálom az Elm utcában... a végéig? – Freddy Krueger 25 éves 2.

2009. november 16. – írta Németh Barnabás

A New Line meggazdagodott és ma már Hollywood nagy stúdiói közé tartozik, köszönhetően Freddy Kruegernek, mert ahogy a bennfentes körökben emlegetik, „ezt a házat Freddy építette”. Folytatjuk a filmtörténet egyik legismertebb horrorikonjának történetét.