Magnum opus – Ulrich Seidl: Paradicsom-trilógia (Liebe, Glaube, Hoffnung)

2013. május 31. – írta Csoma Emőke

Egy osztrák család női tagjai külön-külön töltik vakációjukat: Teresa a vakítóan fehér kenyai partokon keresi a feketék egzotikus romantikáját; nővére, Anna Maria végre élete legnagyobb szerelmének, Jézusnak szentelheti minden szabad percét; lánya, Melanie pedig egy túlsúlyos tizenévesektől hemzsegő diétázó-táborban próbál megszabadulni fölösleges kilóitól és lehetőleg ártatlanságától is. Három nő, három történet, három nagyjátékfilm: fikció vagy dokumentált valóság? 

Szépen csomagolt unalom – Fernando Meirelles: 360

2013. április 24. – írta Kovács Patrik

Az Isten városa szebb napokat is látott rendezőjének friss munkája afféle celluloidba csomagolt kézikönyv az emberi kapcsolatokhoz. Ez a kellemesen jellegtelen, nemzetközi sztárgárdával megtámogatott koprodukció szkeccsfilmként talán jobban működne.

Ezt láttuk a 11. TIFF-en – 7. rész: Shapito-shou / The Chapiteau Show, Veljekset / Brothers, Elles, Tabu

2012. június 8. – írta Jakab-Benke Nándor, Csoma Emőke, Székely Bíborka, Kovács Bea

Monstre olasz underground (amatőr?) versenyfilm, három mostohatestvér és apjuk drámája finn módra, egy unatkozó újságírónő interjúja két egyetemista prostituálttal, szívszorongató portugál dráma – íme mai „kínálatunk”.

Ezt láttuk a 11. TIFF-en – 6. rész: Yoru ga owaru basho / End of The Night; Sangue do Meu Sangue / Blood of My Blood; The Snowtown Murders; Á annan veg / Either Way

2012. június 7. – írta Jakab-Benke Nándor, Papp Attila Zsolt, Ferenczi Szilárd, Székely Bíborka

Első filmünkben egy katatonikus arcú bérgyilkos útját követhetjük, amint megtalálják, felcseperedik és öl, majd szerelmes lesz – egy prostituáltba, akit gyerekként, tanulóéveiben nem volt képes megölni. A következőben egy nagyvárosi szegénynegyed közepén egyedülálló anya küzd gyerekei jövőjéért. Harmadik filmünk világában már-már bevett dolognak számít a pedofília, a vérfertőzés, a családon belüli és kívüli szodomita erőszak és az ezek ellenhatásaként fellépő kíméletlen önbíráskodás. És végül itt áll egy rövid kritika a TIFF „legvidámabb filmjéről”.

Bánatos kurvák emlékezete – Bertrand Bonello: L'apollonide (Souvenirs de la maison close) / Bordélyház

2012. április 2. – írta Soós Tamás

Bonello filmje színpompás utópia egy 19. századi bordélyházról, a rendező azonban nem prostituálja magát a nagyobb nézettség kedvéért. A Bordélyház nem erotikus film, hanem lassú sodrású, míves artmozi-munka, amely realisztikusan festi meg egy korabeli bordélyház melankóliával színezett és dekadenciával fakított mindennapjait.

Egy kezdő lánykereskedő szerelmei – Cătălin Mitulescu: Loverboy

2011. október 18. – írta Nagy Boglárka

A román film megtalálta új üdvöskéit Florin Șerban Ha fütyülni akarok, fütyülök / Fütyülök az egészre (Eu când vreau să fluier, fluier, 2010) című filmjével – George Piştereanu és Ada Condeescu, a rosszfiú és a lelkiismeretes diáklány beteljesületlen szerelmi története hiányérzettel hagyhatott egyes nézőket, azonban Cătălin Mitulescu második nagyjátékfilmje ezeknek az elvárásoknak (is) eleget tesz. Bravúrosan megírt forgatókönyv, kifejező képi világ, kevéske meztelenség, valóságszagú dél-kelet-romániai helyszínek és egy kegyetlen Rómeó várja a vállalkozó kedvű nézőt.

Keleti kilátások – Vladimir Paskaljevic: Az ördög városa

2011. szeptember 1. – írta Békés Bálint

A szálakat hol lazábban, hol szorosabban összedolgozó hálózat- vagy mozaikelbeszélés sokszínűsége révén teret nyit a pályakezdő filmes számára, hogy felgyűlt mondandóját – elméletileg – gond nélkül belegyűrhesse első alkotásába. Erre jöhetett rá Vladimir Paskaljevic is, mikor ezt a formát választotta a kissé sokat markoló rendezői bemutatkozásához.

A programtervezet csődje – Damjan Kozole: Slovenka / Call Girl

2010. december 15. – írta Szalay Dorottya

Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének programja egészen új értelmezést kapott Damjan Kozole legújabb filmjében. A Slovenka egy huszonéves egyetemista lány prostituálódásának történetén keresztül szintetizálja a tanács által meghatározott irányelveket, melyek leginkább a kultúrák közötti kommunikáció, a többnyelvűség és az audiovizuális területek fejlesztésének fontosságát hangsúlyozzák.

És amikor meghatódik a zsűri… – Moshé Mizrahi: La vie devant soi / Előttem az élet, 1977

2010. november 5. – írta Nagy Boglárka

Rosa mama, a testes, idős, zsidó asszony a hatodik emeleten lakik egy kis lakásban. Különös magánóvodájában fel-feltűnik egy-egy miniszoknyás fiatal nő, hogy nála hagyja a gyerekét. Az anyukák néha eltűnnek, a kicsik pedig bömbölve követelik a családjukat. Rosa mama valójában egy kiöregedett prostituált és „kurvagyerek-bömböldét” üzemeltet – és ő nevelte fel Momót, aki elmeséli az egész történetet.

Instant krimileves – Bertrand Tavernier: In The Electric Mist / Az elektromos ködben

2009. szeptember 30. – írta Jakab-Benke Nándor

Szomorú, táskás szempár, higgadtság − épp a minap nyugtattam magam azzal, hogy Tommy Lee Jonesszal nagyon nem lehet elrontani egy filmet. Nos, Az elektromos ködbent elrontani nem rontották el nagyon, de nagyon jó se lett.