Kikötői tündérek – Aki Kaurismäki: Le Havre / Kikötői történet

2012. január 10.

A nemzetközi porond számára lényegében a finn filmet jelentő Kaurismäki ezúttal is a lecsúszott szerencsétlenek közül választja hőseit, a Kikötői történet némileg mégis újdonság a pályán, finom nyitás egy valamivel populárisabb hangvétel irányába.

A tizenegyedik csapás – David Mackenzie: Perfect Sense / Hétköznapi pár

2011. október 5.

A nyolc évvel ezelőtt a Young Adammel nagy vihart kavaró David Mackenzie hollywoodi kalandja (Spread) után visszatért Skóciába, hogy pályakezdő remekműve sztárjával, a ragyogó Ewan McGregorral és a nem kevésbé attraktív Eva Greennel forgasson vírusfilmbe ágyazott melodrámát, de sajnos túl sokat bíz A-listás színészeinek ragyogására és a járvány alapötletére.

Keleti kilátások – Vladimir Paskaljevic: Az ördög városa

2011. szeptember 1.

A szálakat hol lazábban, hol szorosabban összedolgozó hálózat- vagy mozaikelbeszélés sokszínűsége révén teret nyit a pályakezdő filmes számára, hogy felgyűlt mondandóját – elméletileg – gond nélkül belegyűrhesse első alkotásába. Erre jöhetett rá Vladimir Paskaljevic is, mikor ezt a formát választotta a kissé sokat markoló rendezői bemutatkozásához.

Sajnálat és bánat – Mikkel Munch-Fals: Smukke mennesker / Kedves szomszéd

2011. május 25.

Mikkel Munch-Fals pályakezdő művében leleplezi az ezerszer leleplezettet és megmondja a megmondandót, mintha még nem tudnánk: mind pervertált, magányos, kódorgó lelkek vagyunk. S teszi mindezt modorosan, humortalanul, kiszámíthatóan.

A király pékje – Pernille Fischer Christensen: En familie / Egy család

2011. március 17.

Az Egy család a kérdések filmje: menni vagy maradni? Hogyan lehet elfogadni a halált? Meddig tart a lelkiismeret és a kötelesség? Hol a határa a másik befolyásolásának? Pernille Fischer Christensen meggyőzően teszi fel őket, ám a film végére a nézőben legalább ennyi kétely marad.

A nagy zabálás – Daniel Sánchez Arévalo: Gordos / Kövéren szép az élet

2010. szeptember 22.

Ha pusztán a kövérségen, mint fizikai állapoton humorizáló komédiára éhezünk, rossz helyen járunk; nemkülönben, ha az elhízásról, mint népbetegségről hitelesen tudósító drámát keresünk. A spanyol Kövéren szép az élet legnagyobb erénye, hogy képes széles közönségréteg számára többrétűen szólni a magunk és egymás elviselhetőségéről.

Egy tézis nyomában – Patrice Chéreau: Hajsza

2010. szeptember 2.

A pályáját kamasz-színészként kezdő, majd színházi-, opera- és filmrendezőként egyaránt elismert Chéreau új filmjében nem tudja megismételni a pályája csúcsát jelentő Intimitás (Intimacy, 2001) sikereit: a Hajsza jobb pillanatai ellenére is tételszerű és kissé fárasztó. Rendezője soha nem tudott „leszokni” a színházi gondolkodásmódról, s ezúttal – az Intimitástól eltérően – annak buktatóit sem tudta elkerülni.

Tavaly, Csíkszépvízen – Kritikák a 8. Filmtett– Duna Műhely alkotótáborban készült filmekről

2010. augusztus 15.

A kritikus csoport egyik első feladata az előző évi, 8. Filmtett–Duna Műhely alkotótábor filmjeinek a szemlézése volt, melynek során különféle nézői és kritikusi kihívásokat kellett legyőzniük. A végeredmény alább olvasható.

Hipp-hopp, jön Vuk… – Oláh-Badi Levente nAGYŐ című filmjének forgatásáról

2010. augusztus 15.

A kritikusok hétfőn „szabadnapot” kaptak, hogy még többet dolgozhassanak. A közösségi terem néha már kényszerűen kényelmesnek érzett székeitől elszakadva Bakó Kincső és Oláh-Badi Levente forgatásaiba próbáltak észrevétlenül beépülni, statisztaként, szervezőként, segítőként vagy egyszerű szemlélőként – nem titkoltan abból a célból, hogy belelássanak mindabba, aminek gyakran csak a végeredményével szembesülnek.

Minimalizálni a meglepetést – Beszélgetés Durst György producerrel

2010. augusztus 15.

„Az elején átnéztük az MMKA költségvetési terveit, a pályázási technikákat, majd filmeket néztünk: mennyibe kerülhetett a díszlet, a külső felvételek, a kellékek, a pirotechnika, az effektek stb. Így is tanítok: visszanézve, az elkészült filmből.”