Dezertőrök kíméljenek! – A Koreai NDK filmgyártása

2013. június 19. – írta Hubai Gergely

Egy rejtélyes ország, ahonnan csak államilag ellenőrzött beszámolókon keresztül juthatnak el hozzánk információk. Ha valaki mégis kiszabadul a Koreai NDK vonzásából, a kép máris sokat változik: a mindennaposnak mondható éhezés és elnyomás mellett legújabban a kegyetlen munkatáborok is megjelentek a hírekben. Észak-Korea filmművészetében természetesen nyoma sincs ezeknek a nyilvánvaló kitalációknak, az elmúlt közel 70 évben azért sok minden változott az ország filmgyártásában. Egy biztos: Kim Ir Szen és utódjai nem felejtették el Lenin mondását, mely szerint „a film minden művészetek közül a legfontosabb”.

Az öldöklő bandzsal – RZA: The Man with the Iron Fists

2012. december 12. – írta Ferenczi Szilárd

A keleti harcművészetek különös legendáinak és abszurd látványvilágának filmes kombinációja megfelelően kusza és gyermeteg ahhoz, hogy már a kamaszkorból kilépő ifjak között is alig akadjon elvetemült rajongója. A Wu-Tang Klan atyja, a rapper RZA (polgári nevén Robert Fitzgerald Diggs) egy olyan ritkaságszámba menő felnőtt, aki nem csak örömmel nézi, de gyűjti, sőt, betéve ismeri a klasszikus martial-arts zsáner összes darabját – ha hinni lehet a mítosznak.

Pokoli torony – Gareth Huw Evans: The Raid: Redemption / A rajtaütés

2012. augusztus 6. – írta Pernecker Dávid

A walesi születésű, de évek óta Indonéziában székelő Gareth Huw Evans második nagyjátékfilmje – szögezzük le még most az elején – teljes joggal lett felkapva. A The Raid: Redemption ugyanis csúcsra járatja az Evans által a Merantauban (2009) bemutatott harcművészet-imádságot, s annak ellenére, hogy – természetesen – nem beszélhetünk gáncstalan darabról, a The Raid nem csak a 2011/2012-es filmes évjárat, hanem az utóbbi jó pár esztendő legkíméletlenebb mélyütése a harcművészeti- és akciófilmes zsánereken belül.

Ugyanaz, csak nővel – Steven Soderbergh: Haywire / A bűn hálójában

2012. február 15. – írta Jakab-Benke Nándor

A titkosügynök meló közben megneszeli, hogy nemcsak ő ügyködik titokban mások ellen, hanem ellene is folyamatban van egy titkos ügy. És elkezdi felgöngyölíteni. Az ismerős sztorit Soderbergh most női főszereplővel meséli el.

Ezt láttuk a TIFF-en 7. – Somewhere / Made in Hollywood; Jianyu / Reign of Assasins; Apflickorna / She-Monkeys; Kill me Please

2011. június 11. – írta Jakab-Benke Nándor, Papp Attila Zsolt, Csoma Emőke, Oláh-Badi Levente

Végezetül pedig még pár film, amit holnap, az utolsó napon megnézhettek a TIFF-en: a maradék versenyfilm, egy velencei Arany Oroszlán-díjas és kettő a horror- és thrillereket futtató Árnyak szekcióból.

A daimjó* – Kuroszava Akira-portré 1.

2010. március 23. – írta Ritter György

A japán filmről sokaknak ugrik be elsőre Kuroszava Akira neve. Nem véletlenül: neki köszönhető, hogy nyugaton elismert és nézett lett a napkeleti ország filmtermése. A Mester életművének filmtörténeti fontossága nem csak abban áll, hogy egyedülálló elbeszélésmódját briliáns vizualizációval ötvözte, de 31 önálló rendezésével számos nyugati tömegfilmest is „megihletett”. 12 éve hagyta itt az árnyékvilágot, s ha köztünk lenne, ma lenne 100 éves.

Kiutak keresése – David Mamet: Redbelt

2009. október 22. – írta Verpeléti András

Valamilyen oknál fogva David Mamet filmjei rendre elkerülik az itteni mozis és dvd-s filmforgalmazók figyelmét, pedig Mamet talán a kortárs Hollywood egyik legeredetibb és legtudatosabb alkotója, legyen szó akár forgatókönyvírásról, akár rendezésről. A Redbelt, hasonlóan a rendező jobb filmjeihez, ugyanazt a fegyelmet és szigort hordozza magán, amit már A gyilkossági csoport (Homicide) is 1991-ben.

A Jáde Róka és az arany szobrocska – Ang Lee: Wo hu cang long / Tigris és sárkány, 2000

2009. május 29. – írta Németh Barnabás

A 2001-es Oscar-szezonban a nagy hollywoodi stúdiók év végi hajrába küldött filmjei sorra elhasaltak, miközben mindenki a nyár nagy sikerfilmjéről (Gladiátor) és Soderbergh duplabravúrjáról (Traffic és Erin Brockovich) suttogott. Az esélyesek névsora újoncoktól, ismeretlenektől és a külföldiektől hemzsegett. De a legtöbbet a kínai–hongkongi–tajvani–amerikai koprodukcióban készült Tigris és Sárkányról beszéltek.

Kung Fu Jason – Rob Minkoff: The Forbidden Kingdom / A tiltott királyság

2008. október 24. – írta Farkas István

Az idei nyár leglegebb(nek tartott) CGI-jének, a Kung Fu Pandának megszületett a párja: Rob Minkoff rendezte, A tiltott királyság a címe. A távolkelet-, dzsekicsen- és dzsetli-rajongók fáklyavivői bizonyára szentségtörésnek tartják e kijelentést. Bevallom, azon se lepődnék meg, ha a profibbak a vudu-babám ujjait tördelve próbálnának meg eltántorítani a kritikaírástól.

Zorro (Alain Delonnal) jobb volt – James McTeigue: V for Vendetta / V mint Vérbosszú

2006. május 15. – írta Virginás Andrea

Umberto Eco írja a Casablanca kapcsán, hogy míg egy klisé unalmas, addig száz – egymással termékeny kapcsolatba lépő – közhely érdekfeszítővé válhat.