Karácsony Pétert és Prikler Mátyást is díjazták a MetroPOLICE fesztiválon

2024. október 1. – írta a szerk.

A második alkalommal megrendezett MetroPOLICE bűnügyi filmfesztivál nagyjátékfilmjeinek fődíjasa idén a Fiúk című dán thriller, a Karácsony Péter rendezte Lesen a legjobb kisjátékfilm díját szerezte meg, rendezői munkájáért Prikler Mátyást ismerték el.

Egy magyar világpolgár Hollywoodban – André de Toth-portré

2023. május 15. – írta Kovács Patrik

Bizonyos, hogy minden feketeöves mozibolond látott már Tóth Endre-filmet, az viszont már sokkal kevésbé valószínű, hogy az eleje- vagy végefőcím pergése közben felfigyelt volna a rendező nevére. Sőt, a historikusok konok közönyének fátyla is alig-alig repedezett az elmúlt évtizedekben: még mindig nem filmtörténeti rangjának megfelelően értékelik e különc, kalandortermészetű világpolgár ámulatba ejtően változatos életművét. Egy életművet, mely ugyan Magyarországon kezdett csírázni, de erős, gyönyörű tölggyé Hollywoodban terebélyesedett.

A törvény szövedéke – Fehér György: Szürkület (1990)

2023. február 19. – írta Papp Attila Zsolt

Fehér György Szürkület című, frissen restaurált filmje egyszerre társtalan alkotás és egy, a magyar filmművészetben markáns stílusjegyekkel bíró filmnyelvi irány kultikus darabja, de mindenekelőtt – az irodalmi alapművet jegyző Friedrich Dürrenmattot parafrazálva – „a bűnügyi film rekviemje”.

Nagypolgári fenegyerek – Bujtor István portréja

2019. december 27. – írta Beretvás Gábor

Szinte hihetetlen, hogy Bujtor István immár tíz éve, hogy az égi vizekre evezett. Figurája ma is velünk élő legenda. A közgazdász végzettségű Bujtor – eredeti nevén Frenreisz – István ugyanis nem csak (Balázs Béla-díjas) színész volt, hanem producer, rendező, forgatókönyvíró, színházigazgató, jellegzetes szinkronhang és még sorolhatnám, mi minden. Egyéniség. Igazi reneszánsz ember.

Negyedszázada káromkodnak rendületlenül Vincent Vegáék – Csapón kívül 48.: Ponyvaregény / Pulp Fiction, 1994

2019. november 2. – írta Papp Attila Zsolt

Ki ne emlékezne a sziporkázó alakításokra és az olyan jelenetekre, mint a hátsó üléses „véletlen gyilkosság”, a fecskendő mellkasba döfése, a lábmasszázsról szóló beszélgetés, a táncjelenet a vintage bárban, vagy a gyilkosságokat bevezető Ezékiel-(ál)idézet? Igen, Quentin Tarantino legkultikusabb kultfilmje 25 éves volt idén októberben. Örülünk, Vincent?

King Kong Casablancában – Max Steiner, a filmzene atyja

2019. július 5. – írta Hubai Gergely

Az osztrák származású Max Steinert joggal tarthatjuk a hollywoodi filmzene atyjának: közel négy évtizedet felölelő pályafutása során körülbelül 250 filmhez írt aláfestést.

Budapest Noir – Ujj Mészáros Károly: X – A rendszerből törölve

2018. október 25. – írta Papp Attila Zsolt

Ujj Mészáros Károly új filmjével egy olyan zsánert honosít meg a magyar filmben, amely az utóbbi években valóságos diadalmenetet járt be irodalomban és filmben egyaránt: a skandináv krimit/thrillert. A nordic noir itt azonban nagyon is eastern noirrá válik: az X az egyik legpolitikusabb magyar film, amely mostanában készült, anélkül, hogy a szájbarágós aktualizálás csapdájába esne.

Ki pisilt a szőnyegre? – Csapón kívül 30: Ethan és Joel Coen: The Big Lebowski / A nagy Lebowski, 1998

2018. március 10. – írta Jakab-Benke Nándor

Húszéves lett A nagy Lebowski, emeljünk egy Fehérorosszal teli poharat az egészségére. Kultuszfilmekről jót vagy jót.

Transzfilmánia 14. – Kincsem; A Viszkis

2017. december 10. – írta Jakab-Benke Nándor

Az idei hét katasztrofális premier-szempontból, úgyhogy egy picit régebbi, valamint egy Erdélyben még nem, de valószínűleg nemsokára vetített sikerfilmbe kukkantottam be. A lovasba meg a bankrablósba.

Apa-eposz és fiú-étosz – Mike van Diem: Karakter, 1997

2017. november 25. – írta Ferenczi Szilárd

Mike van Diem 1997-es rendezése számos díjat bezsebelt a rákövetkező években, és lényegében a jóslatok ellenére kapta az idegen nyelvű filmnek járó Oscart is 1998 elején, amikor a nem-angolszász kategóriában minden kritikus Caroline Link A csenden túl (Jenseits der Stille) című munkájának előlegezte meg az aranyszobrot. Az Amerikai Filmakadémia ízlésének és esztétikai elvárásainak tudatában így utólag egyértelmű a Karakter győzelme, ugyanis ennél hollywoodiasabban művészkedő európai filmet ritkán látni.