Jogi akadály miatt húzódik az erdélyi filmalap létrehozása Jogi akadály miatt húzódik az erdélyi filmalap létrehozása

Mi történt a Transilvania Film Funddal?

Jogi akadály miatt húzódik az erdélyi filmalap létrehozása

Az időtálló jogi keret megteremtésén dolgoznak a Transilvania Film Fund (TFF) kezdeményezői. A kezdetben kolozsvári, majd remélhetőleg regionálissá bővülő filmalap leghamarabb 2019-ben kezdhet el működni.

„A Transilvania Film Fund (TFF) 100 000 eurós induló kerettel kezdi meg működését áprilisban” – jelentette be 2015-ben a Berlinálé koprodukciós fórumán Cristian Hordilă, a TFF igazgatója. A TFF azóta sem hirdetett pályázatot a bejelentett összegre. Cristian Hordilă szerint ennek az az oka, hogy Romániában nincs törvényi keret regionális filmalapok működtetésére és ennek létrehozása lassú és nehézkes folyamat.

Az új filmfinanszírozó szervet a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál vezetősége, Tudor Giurgiu igazgató és maga Cristian Hordilă, a fesztivál ügyvezető igazgatója kezdeményezte. Szakmai támogatást a wroclawi School of Film Agents (SOFA) képzésen kaptak, amelyen Cristian Hordilă 2014-ben vett részt a Cluj Film Fund című projekttel, itt az Eurimage-vezető Robert Olla és az Izraeli Filmalap igazgatója, Katriel Schory volt a mentora.

A filmalap induló anyagi hátterét a kolozsvári polgármesteri hivatal biztosítaná. A 2015-ben közölt 100 000 eurós összeg a városvezetés becslése volt arra vonatkozólag, hogy mennyivel tudna hozzájárulni a helyben készülő filmek finanszírozásához. Az ideális változat szerint a Kolozs megyei tanács is elkülönítene egy összeget a filmalap számára, emellett helyi szponzorokat, befektető partnereket is bevonnának. Cristian Hordilă szerint úgy 5-7 év sikeres működés után a vissza nem térítendő támogatás mellett már úgynevezett soft loan, azaz „barátságos kölcsön” formájában is lehetne támogatást nyújtani, ami azt jelenti, hogy amikor egy filmes projekt túllépi a nullszaldós határt, visszafizeti a pénzt, ezt pedig vissza lehet forgatni újabb filmek támogatásába.

A piaci versenyt torzító beavatkozásnak számíthat a polgármesteri hivatal támogatása

Mindez egyelőre elmélet, a gyakorlatba ültetéséhez olyan jogi keretre van szükség, amelyet sem az Állami Számvevőszék, sem az Országos Versenyhivatal nem támadhat.

Jelenleg az a megoldás körvonalazódik, hogy a Városi Művelődési Ház (Casa Municipală de Cultură) keretében hoznának létre egy irodát vagy alosztályt, amelyen keresztül a polgármesteri hivatal filmeket finanszírozhatna. De ezt az Országos Versenyhivatalnak jóvá kell hagynia, mert a filmgyártás bevételt termelő üzleti vállalkozás, így egy közintézmény részvétele a filmiparban a piaci viszonyokat torzító beavatkozásnak számíthat, magyarázta Cristian Hordilă. Jelenleg csak a Román Országos Filmközpont (CNC) támogathat Romániában közpénzből filmeket, ez az intézmény visszatérítendő hitelt ad a nyertes pályázóknak, amit tíz év alatt, kamat nélkül kell visszafizetni. A támogatási rendszer megreformálásának terveiről itt írtunk.

„Az Országos Versenyhivatal kedvező véleményezése után elkezdhetjük véglegesíteni a pályázat feltételeit, a filmalap céljait, a pontozási rendszert, stb. De ezek háttérbe szorulnak, amíg az intézményi keretet minden illetékes szerv jóvá nem hagyja” – folytatta a jövendőbeli filmalap igazgatója. Amennyiben ez megtörténik, 2019-ben elindulhat a Transilvania Film Fund.

„Ezt a folyamatot a polgármesteri hivatal indítja el, mert a Városi Művelődési Ház az ő alárendeltségében van, viszont mi rendelkezésére bocsátjuk az erőforrást, a know-how-t, az ügyvédeket, akikkel dolgozunk, hogy az Országos Versenyhivatalnak leadott javaslatra első próbálkozásra megkapjuk a kedvező véleményezést” – vázolta Hordilă a városvezetéssel történő együttműködést, amely szerinte jó, csak a „dolgok lassan mozdulnak”. Fontos lenne időtálló, politikától független, minden adminisztratív és jogi szerv által érthető megoldást találni, ami nem támadható, valamint átlátható a filmproducerek számára is, tette hozzá.

A Városi Művelődési Ház maga is átszervezés alatt áll. Élére 2016-ban ideiglenesen azt a Florin Moroșanut nevezték ki, aki korábban az Európa Kulturális Fővárosa pályázatot összeállító Kolozsvár 2021 Egyesület elnöke volt. Ő elindítaná a kissé poros intézmény korszerűsítését, a cél olyan, saját produkciókkal is rendelkező, a helyi közösség igényeit kiszolgáló kulturális intézmény létrehozása, mint a bukaresti ARCUB. A főtéren, a 24. szám alatt található, magántulajdonba visszakerült régi székhelyéről 2012-ben kiköltöztetett intézmény a Diákművelődési Házban talált ideiglenesen otthonra, de önálló intézményként működik. Portfóliójába tartozik jelenleg a Voci Transilvane kórus, a Dacia és a Mărăști moziban szervezett filmvetítések, tematikus kiállítás-sorozatok, a nemrég felélesztett fotóklub, és az amatőr színjátszó társulat. Florin Moroșanu egyébként azt mondta, nem értesítették arról, hogy a filmalap működését a Városi Művelődési Ház keretében szeretnék megvalósítani, csak annyit tud, hogy tárgyalások folynak a filmalap ügyében.

Sikeres nemzetközi koprodukcióval alapoznák meg a jövőt

A 100 000 eurós induló keret egy nagyjátékfilmre, egy-két helyi tematikájú dokumentumfilmre és néhány rövidfilmre lenne elég. „Az első 2-3 évben az lenne a célunk, hogy elhozzunk Kolozsvárra egy fontos nagyjátékfilmet, amelyik vagy sikeres közönségfilm lesz, vagy szépen szerepel majd a fesztiválokon és díjat nyer Berlinben, Cannes-ban, vagy Velencében. Ez sokat segítene a továbbiakban” – mondta Hordilă.

A TFF a „puzzle utolsó darabjának” szerepére játszik. Egy nemzetközi koprodukció esetében kis összegnek számít az, amennyit az erdélyi filmalap tud majd nyújtani, de egy olyan projektnél, amely már a költségvetése 80 százalékát megszerezte máshonnan, egy 10 százalékos kiegészítés is nagy értékkel bír. Az anyagi támogatást ráadásul a helyszínek, a város adottságai pótolnák. A verseny meghirdetését éppen ezért a nagy európai filmalapok és az Eurimage eredményhirdetése utánra időzítenék, április-májusra, és így elképzelhető, hogy egy nagyobb nemzetközi koprodukciót az utolsó pillanatban el tudnának hozni Kolozsvárra, magyarázta Hordilă.

Mint mondta, a támogatásra kolozsvári cég pályázhat majd, de a filmes projektben más produkciós cégek is közreműködhetnek, a világ bármely pontjáról. A támogatásokról nemzetközi zsűri döntene, szigorú kritériumok szerint, tette hozzá.

Hosszú távon az a cél, hogy a filmalap regionálissá váljon, azaz Kolozsvár mellett más erdélyi városokat, megyéket is bevonjanak a filmfinanszírozásba, annál is inkább, hogy az alkotók biztos nem korlátozódnának Kolozsvárra, más erdélyi helyszíneken is forgatnának.

Belga és lengyel modellekből gyúrnák össze

Számos hasonló városi és regionális filmalap létezik. Van, ahol a városban elköltött összegekre a filmes produkciók adókedvezményt (tax incentives) kapnak, amely bizonyos kritériumok szerint nő. Rigában például a legnagyobb kedvezmény annak a filmnek jár, amelyik a cselekménybe is bevonja a várost.

Az erdélyi filmalapnak leginkább a belga vagy lengyel példák hasznosak Hordilă szerint. Ezek egyrészt gazdasági tényezők alapján pontozzák a filmes projekteket: mennyit költ az adott régióban, hány helyi forgatási napot feltételez, hány helyi szakembert von be, mennyi know-how-t hagy hátra, másrészt szakmai tényezők szerint: milyen pályafutás áll a rendező mögött, mi a célja a filmmel, miről szól a forgatókönyv, milyen háttere van a producernek. A TFF esetében az elején inkább a film, mint végső termék számítana, mert szükség van a filmalap népszerűsítésére, később pedig a gazdasági tényezők nyomnának többet a latban, vázolta Hordilă.

Ha sikerül összehozni, a filmalap letenné a helyi filmipar alapjait, know-how-t hozna a városba, aminek a városban tanuló filmszakos egyetemisták hasznát vennék, utómunka-stúdiók, hangstúdiók, felszerelés-kölcsönzők alapítását tenné szükségessé, hosszú távon pedig bevinné a nemzetközi köztudatba Kolozsvárt, fellendítené a turizmust, új munkahelyeket, üzleti lehetőségeket nyitna a városban, összegzett a TFF igazgatója.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Friss film és sorozat

  • Ők (Men)

    Színes filmdráma, horror, sci-fi, 100 perc, 2022

    Rendező: Alex Garland

  • Háromezer év vágyakozás

    Színes fantasy, filmdráma, romantikus, 108 perc, 2022

    Rendező: George Miller

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Friss film és sorozat

  • Ők (Men)

    Színes filmdráma, horror, sci-fi, 100 perc, 2022

    Rendező: Alex Garland

  • Háromezer év vágyakozás

    Színes fantasy, filmdráma, romantikus, 108 perc, 2022

    Rendező: George Miller