Az időtálló jogi keret megteremtésén dolgoznak a Transilvania Film Fund (TFF) kezdeményezői. A kezdetben kolozsvári, majd remélhetőleg regionálissá bővülő filmalap leghamarabb 2019-ben kezdhet el működni.
„A Transilvania Film Fund (TFF) 100 000 eurós induló kerettel kezdi meg működését áprilisban” – jelentette be 2015-ben a Berlinálé koprodukciós fórumán Cristian Hordilă, a TFF igazgatója. A TFF azóta sem hirdetett pályázatot a bejelentett összegre. Cristian Hordilă szerint ennek az az oka, hogy Romániában nincs törvényi keret regionális filmalapok működtetésére és ennek létrehozása lassú és nehézkes folyamat.
Az új filmfinanszírozó szervet a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál vezetősége, Tudor Giurgiu igazgató és maga Cristian Hordilă, a fesztivál ügyvezető igazgatója kezdeményezte. Szakmai támogatást a wroclawi School of Film Agents (SOFA) képzésen kaptak, amelyen Cristian Hordilă 2014-ben vett részt a Cluj Film Fund című projekttel, itt az Eurimage-vezető Robert Olla és az Izraeli Filmalap igazgatója, Katriel Schory volt a mentora.
A filmalap induló anyagi hátterét a kolozsvári polgármesteri hivatal biztosítaná. A 2015-ben közölt 100 000 eurós összeg a városvezetés becslése volt arra vonatkozólag, hogy mennyivel tudna hozzájárulni a helyben készülő filmek finanszírozásához. Az ideális változat szerint a Kolozs megyei tanács is elkülönítene egy összeget a filmalap számára, emellett helyi szponzorokat, befektető partnereket is bevonnának. Cristian Hordilă szerint úgy 5-7 év sikeres működés után a vissza nem térítendő támogatás mellett már úgynevezett soft loan, azaz „barátságos kölcsön” formájában is lehetne támogatást nyújtani, ami azt jelenti, hogy amikor egy filmes projekt túllépi a nullszaldós határt, visszafizeti a pénzt, ezt pedig vissza lehet forgatni újabb filmek támogatásába.
A piaci versenyt torzító beavatkozásnak számíthat a polgármesteri hivatal támogatása
Mindez egyelőre elmélet, a gyakorlatba ültetéséhez olyan jogi keretre van szükség, amelyet sem az Állami Számvevőszék, sem az Országos Versenyhivatal nem támadhat.
Jelenleg az a megoldás körvonalazódik, hogy a Városi Művelődési Ház (Casa Municipală de Cultură) keretében hoznának létre egy irodát vagy alosztályt, amelyen keresztül a polgármesteri hivatal filmeket finanszírozhatna. De ezt az Országos Versenyhivatalnak jóvá kell hagynia, mert a filmgyártás bevételt termelő üzleti vállalkozás, így egy közintézmény részvétele a filmiparban a piaci viszonyokat torzító beavatkozásnak számíthat, magyarázta Cristian Hordilă. Jelenleg csak a Román Országos Filmközpont (CNC) támogathat Romániában közpénzből filmeket, ez az intézmény visszatérítendő hitelt ad a nyertes pályázóknak, amit tíz év alatt, kamat nélkül kell visszafizetni. A támogatási rendszer megreformálásának terveiről itt írtunk.
„Az Országos Versenyhivatal kedvező véleményezése után elkezdhetjük véglegesíteni a pályázat feltételeit, a filmalap céljait, a pontozási rendszert, stb. De ezek háttérbe szorulnak, amíg az intézményi keretet minden illetékes szerv jóvá nem hagyja” – folytatta a jövendőbeli filmalap igazgatója. Amennyiben ez megtörténik, 2019-ben elindulhat a Transilvania Film Fund.
„Ezt a folyamatot a polgármesteri hivatal indítja el, mert a Városi Művelődési Ház az ő alárendeltségében van, viszont mi rendelkezésére bocsátjuk az erőforrást, a know-how-t, az ügyvédeket, akikkel dolgozunk, hogy az Országos Versenyhivatalnak leadott javaslatra első próbálkozásra megkapjuk a kedvező véleményezést” – vázolta Hordilă a városvezetéssel történő együttműködést, amely szerinte jó, csak a „dolgok lassan mozdulnak”. Fontos lenne időtálló, politikától független, minden adminisztratív és jogi szerv által érthető megoldást találni, ami nem támadható, valamint átlátható a filmproducerek számára is, tette hozzá.
Sikeres nemzetközi koprodukcióval alapoznák meg a jövőt
A 100 000 eurós induló keret egy nagyjátékfilmre, egy-két helyi tematikájú dokumentumfilmre és néhány rövidfilmre lenne elég. „Az első 2-3 évben az lenne a célunk, hogy elhozzunk Kolozsvárra egy fontos nagyjátékfilmet, amelyik vagy sikeres közönségfilm lesz, vagy szépen szerepel majd a fesztiválokon és díjat nyer Berlinben, Cannes-ban, vagy Velencében. Ez sokat segítene a továbbiakban” – mondta Hordilă.
A TFF a „puzzle utolsó darabjának” szerepére játszik. Egy nemzetközi koprodukció esetében kis összegnek számít az, amennyit az erdélyi filmalap tud majd nyújtani, de egy olyan projektnél, amely már a költségvetése 80 százalékát megszerezte máshonnan, egy 10 százalékos kiegészítés is nagy értékkel bír. Az anyagi támogatást ráadásul a helyszínek, a város adottságai pótolnák. A verseny meghirdetését éppen ezért a nagy európai filmalapok és az Eurimage eredményhirdetése utánra időzítenék, április-májusra, és így elképzelhető, hogy egy nagyobb nemzetközi koprodukciót az utolsó pillanatban el tudnának hozni Kolozsvárra, magyarázta Hordilă.
Mint mondta, a támogatásra kolozsvári cég pályázhat majd, de a filmes projektben más produkciós cégek is közreműködhetnek, a világ bármely pontjáról. A támogatásokról nemzetközi zsűri döntene, szigorú kritériumok szerint, tette hozzá.
Hosszú távon az a cél, hogy a filmalap regionálissá váljon, azaz Kolozsvár mellett más erdélyi városokat, megyéket is bevonjanak a filmfinanszírozásba, annál is inkább, hogy az alkotók biztos nem korlátozódnának Kolozsvárra, más erdélyi helyszíneken is forgatnának.
Belga és lengyel modellekből gyúrnák össze
Számos hasonló városi és regionális filmalap létezik. Van, ahol a városban elköltött összegekre a filmes produkciók adókedvezményt (tax incentives) kapnak, amely bizonyos kritériumok szerint nő. Rigában például a legnagyobb kedvezmény annak a filmnek jár, amelyik a cselekménybe is bevonja a várost.
Az erdélyi filmalapnak leginkább a belga vagy lengyel példák hasznosak Hordilă szerint. Ezek egyrészt gazdasági tényezők alapján pontozzák a filmes projekteket: mennyit költ az adott régióban, hány helyi forgatási napot feltételez, hány helyi szakembert von be, mennyi know-how-t hagy hátra, másrészt szakmai tényezők szerint: milyen pályafutás áll a rendező mögött, mi a célja a filmmel, miről szól a forgatókönyv, milyen háttere van a producernek. A TFF esetében az elején inkább a film, mint végső termék számítana, mert szükség van a filmalap népszerűsítésére, később pedig a gazdasági tényezők nyomnának többet a latban, vázolta Hordilă.
Ha sikerül összehozni, a filmalap letenné a helyi filmipar alapjait, know-how-t hozna a városba, aminek a városban tanuló filmszakos egyetemisták hasznát vennék, utómunka-stúdiók, hangstúdiók, felszerelés-kölcsönzők alapítását tenné szükségessé, hosszú távon pedig bevinné a nemzetközi köztudatba Kolozsvárt, fellendítené a turizmust, új munkahelyeket, üzleti lehetőségeket nyitna a városban, összegzett a TFF igazgatója.
