Beszámoló az Erdélyi Magyar Filmszövetség tagtoborzó gyűléséről Beszámoló az Erdélyi Magyar Filmszövetség tagtoborzó gyűléséről

Egy szövetség, ami nem azért jött létre, hogy kihasználja az erdélyi brandet

Beszámoló az Erdélyi Magyar Filmszövetség tagtoborzó gyűléséről

November 20-án tagtoborzó gyűlést tartott az Erdélyi Magyar Filmszövetség a kolozsvári Sapientia egyetem épületében. Ez volt a második alkalom, hogy az idén megalakult Erdélyi Magyar Filmszövetség (EMFSZ) bemutatkozott a nyilvánosság előtt, a gyűlés célja pedig a tagtoborzás mellett az volt, hogy megismertesse a jelenlevő (fiatal) filmesekkel az érdekszövetség létrejöttének okait, eddigi eredményeit és hosszú távú céljait.

Lakatos Róbert, a szövetség egyik alapítótagja először a „miért”-ekről beszélt. Tény, hogy az erdélyi magyar filmalkotók és filmes műhelyek jelenleg abban az áldatlan helyzetben vannak, hogy a magyarországi filmes támogatások lehívását gyakran megoldhatatlannak tűnő bürokratikus akadályok nehezítik meg, a Román Nemzeti Filmközponthoz (CNC – Centrul National al Cinematografiei) pedig azért pályázhatnak csak minimális esélyekkel, mert az ott alkalmazott – amúgy demokratikus pontrendszer – a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, erős produkciós irodáknak kedvez, az erdélyi magyar filmes műhelyek között pedig nincs ilyen.

Többek között ezeknek a problémáknak az orvoslására, illetve az erdélyi magyar filmesek közös érdekeinek érvényesítése céljából jött létre az EMFSZ. A dokumentum- és kisjátékfilm gyártását támogató MTVA-nál (Médiaszolgáltalás-támogató és Vagyonkezelő Alap) nemrég sikerült elérni azt, hogy a pályázatok elbírálásánál ne jelentsen kizáró okot, ha a gyártó cég határon túl van bejegyezve, az EMFSZ azonban szeretné elérni, hogy a magyar pályázati rendszer más részeiről se zárják ki a határon túli pályázókat. A tervek között szerepel emellett továbbá megyei és regionális filmalapok létrehozása érdekében folytatott lobbi is: elsősorban azt szeretnék, hogy Székelyföldön, Hargita és Kovászna megyében jöjjenek létre kimondottan a filmek támogatásának szentelt alapok.

Lakatos a távlati célok között egy román–magyar filmes egyezmény létrehozását is említette. Véleménye szerint a jelenlegi helyzet annál abszurdabb, mivel Magyarországnak és Romániának is vannak kétoldalú filmes egyezményei más európai országokkal, például létezik magyar–ír filmalap, viszont a nagyszámú magyar–román koprodukció ellenére a magyar–román filmes egyezmény még nem jött létre. Szóba került az erdélyi magyar filmek forgalmazásának problémája is: nem létezik olyan filmforgalmazói hálózat, megoldás, ami eljuttatná ezeket az alkotásokat a közönséghez. A hozzászólások főleg a filmeknek különböző kiadványok mellékleteként történő terjesztését mérlegelték.

Az egyelőre csak kb. 20 tagot számláló szervezet alapítói fontosnak tartják, hogy a szövetség ne csak rendezőknek, operatőröknek szóljon, ugyanúgy várják színészek, hangmérnökök, gyártásvezetők, a filmes élet más szakterületein tevékenykedők (filmkritikusok) jelentkezését is. A tagság feltétele mindössze annyi, hogy a jelentkező részt kellett vegyen egy olyan filmalkotásban, amely fesztiválon versenyzett.

A gyűlés folyamán felmerült az a kérdés is, hogy a filmszövetségnek szándékában áll-e filmeket is gyártani, ám Lakatos Róbert leszögezte, hogy egyelőre kimondottan érdekképviseleti célokat fog ellátni a szövetség; nem szeretnék, ha úgy értelmeznék egyesek a szervezet alapítását, hogy „létrejött még egy szövetség, ami kihasználja az erdélyi brand-et” egy szűk csoport hasznára. Ugyanakkor felhívást is intézett a tagok, érdeklődők felé, hogy lehetőségéhez mérten mindenki próbálja kivenni részét a szövetség „elindításában”, hiszen az EMFSZ működésének legelején van, jelenleg a belső működési szabályzat is véglegesítésre vár, illetve a szervezet honlapja sincs még kész.

Az első közgyűlésre előreláthatólag jövő év elején kerül sor, addig is, aki úgy gondolja, hogy tagja szeretne lenni az EMFSZ-nek, az adatlapot letöltheti a Filmtettről, majd beküldheti az erdelyi.filmszovetseg@yahoo.ro címre.

(Fotók: Sipos Zoltán)

Támogass egy kávé árával!
 

Friss film és sorozat

  • The Apprentice

    Színes életrajzi, filmdráma, 120 perc, 2024

    Rendező: Ali Abbasi

  • Haldoklás, de komédia (Sterben)

    Színes filmdráma, 183 perc, 2024

    Rendező: Matthias Glasner

  • A szerelem ideje

    Színes filmdráma, romantikus, 107 perc, 2024

    Rendező: John Crowley

  • Mosolyogj 2.

    Színes horror, thriller, 132 perc, 2024

    Rendező: Parker Finn

  • Venom: Az utolsó menet

    Színes akciófilm, sci-fi, thriller, 110 perc, 2024

    Rendező: Kelly Marcel

  • A vad robot

    Színes animációs film, kalandfilm, sci-fi, vígjáték, 101 perc, 2024

    Rendező: Chris Sanders

  • Nő a reflektorfényben

    Színes bűnügyi, filmdráma, thriller, 95 perc, 2023

    Rendező: Anna Kendrick

  • Vogter

    Színes filmdráma, thriller, 100 perc, 2024

    Rendező: Gustav Möller

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Friss film és sorozat

  • The Apprentice

    Színes életrajzi, filmdráma, 120 perc, 2024

    Rendező: Ali Abbasi

  • Haldoklás, de komédia (Sterben)

    Színes filmdráma, 183 perc, 2024

    Rendező: Matthias Glasner

  • A szerelem ideje

    Színes filmdráma, romantikus, 107 perc, 2024

    Rendező: John Crowley

  • Mosolyogj 2.

    Színes horror, thriller, 132 perc, 2024

    Rendező: Parker Finn

  • Venom: Az utolsó menet

    Színes akciófilm, sci-fi, thriller, 110 perc, 2024

    Rendező: Kelly Marcel

  • A vad robot

    Színes animációs film, kalandfilm, sci-fi, vígjáték, 101 perc, 2024

    Rendező: Chris Sanders

  • Nő a reflektorfényben

    Színes bűnügyi, filmdráma, thriller, 95 perc, 2023

    Rendező: Anna Kendrick

  • Vogter

    Színes filmdráma, thriller, 100 perc, 2024

    Rendező: Gustav Möller