Ha magyar szuperhőst akartok – Lengyel Balázs, George Mihalka: Hunyadi (Rise of the Raven)

2025. április 28. – írta Papp Attila Zsolt

Nemcsak Hunyadi, hanem a Hunyadi is történelmet írt, utóbbi mozgóképes értelemben. Minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmes produkciójának hibái részben abból fakadnak, hogy készítői mintha nem tudták volna eldönteni, a történelmi hűség és a mítoszteremtés közül melyiket válasszák. Összességében azonban elmondhatjuk, hogy ez az első olyan kortárs magyar történelmi-kosztümös opusz, amelyre nem kell úgy tekintenünk, hogy „kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk”.

Csábít a sötétség – Robert Eggers: Nosferatu

2025. január 2. – írta Gyöngyösi Lilla

A szexualitás és a halál az eddigieknél is szorosabban fonódik össze Robert Eggers Nosferatu-változatában.

Magyar Trónok harca, erdélyi Szulejmán vagy másvalami? – Madarász Isti: Tündérkert

2023. december 1. – írta Papp Attila Zsolt

Nemrég ért véget a magyar közmédián bemutatott Tündérkert – Kísértések kora című sorozat. Számba vettük a Móricz Zsigmond regényéből adaptált széria erényeit és hibáit.

„A bajszomon egyet pödörve álltam fel a moziszékből” – A Székelyföld folyóirat történelem és film témájú lapszámáról

2023. szeptember 26. – írta Papp Attila Zsolt

A csíkszeredai kulturális folyóirat tematikus lapszámának fókuszában az erdélyi vonatkozású mai magyar történelmi filmek és sorozatok állnak, elsősorban az alkotási és produkciós folyamat oldaláról nézve. A „nagy történelmifilm-vita” azonban – ezúttal – elmarad.

Erdélyi gyümölcsöket is támogat az NFI

2023. február 8. – írta a szerk.

Tizenkét alkotás – dokumentumfilmek, animációk és egy rövidfilm – gyártására szavazott meg támogatást a Nemzeti Filmintézet.

Erdélyről szóló ismeretterjesztő sorozat debütál a tévében pünkösdkor

2021. május 19. – írta a szerk.

Az Erdély – Ég és föld között című négyrészes szériát a „madártávlatból” sorozatok mintájára, egy drónra szerelt, nagyfelbontású kamerával forgatták. A természeti csodák mellett a sorozat feltárja a régi mondákat, és bemutatja a táj és benne élő ember viszonyát is.

Örmények Gyergyóban

2021. március 5. – írta Zakariás Ágota

A tavaly berobbanó koronavírus-járvány sajnálatos módon számos kulturális projekt létrejöttét akadályozta meg. Majdnem erre a sorsra jutott a Kalamár Gáspár-Gábor által jegyzett Örmények Gyergyóban című dokumentumfilm is, ami az eredeti elgondolás szerint a székelyföldi örmény közösségek bemutatására vállalkozott volna. A pandémia azonban felülírta ezt az átfogóbb elképzelést, nem rendezték meg a tavalyi év során azokat a kulturális eseményeket és családi találkozókat, ahol forgatni lehetett volna, ezért az értékrendjében, mentalitásában a többi székelyföldi örmény közösséghez nagyban hasonlító gyergyói örmény közösség bemutatására szorítkozik a film.

Árvalányhaj – Szőcs Petra: Déva

2019. január 14. – írta Beretvás Gábor

A Déva, a kolozsvári születésű Szőcs Petra első nagyjátékfilmje az amúgy verseket is író rendezőnő költői vénáját idézi leginkább a nézők elé.

Erdély-képek – Erdély és a magyar filmhíradó 1930-1944

2018. december 23. – írta Barkóczi Janka

A mozgókép propagandaszerepe az első világháborút követően nyilvánvalóvá vált, a legtöbb országban igyekeztek ezt a területet kormányzati irányítás alá vonni. Az erdélyi felvételek a kezdetektől folyamatosan jelen vannak a magyar kiadású filmekben, különböző időpillanatokban különböző hangsúlyokkal, de mindig erős érzelmi töltettel.

Kidétől Párizsig: egy frankomán Erdélyből – Kovács András-portré

2017. március 17. – írta Beretvás Gábor

A napokban elhunyt a 91 éves Kovács András, a történelmi szembenézés és a forradalmiság mozgóképes mestere. A Kossuth-díjas, kétszeres Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész maradandó örökséget hagyott hátra.