A székely nyolcvanasok nemi kultúrájának fotogenitásáról – Sós Ágnes: Szerelempatak

2014. február 21. – írta Blos-Jáni Melinda

Jó érzékkel választott forrást Sós Ágnes rendező, amikor az idős korosztály erotikus történeteiből merített, hiszen nemcsak a társadalomtudósokat, hanem a széles közönséget is sikerült kíváncsivá tennie. A filmben szereplő 80 fölöttiek nem rejtik véka alá, amit a testi és a lelki szerelemről tapasztaltak. Az emberi tapasztalatok eme intim dimenzióját azonban nem mindegy, hogy milyen képekkel, módszerekkel teszik láthatóvá.

Erdélyi nagyjainkról szól a médiatanács támogatásával készült első film

2013. február 1. – írta a szerk.

A Griff, a Dámvad és a Varjú a címe annak az alkotásnak, amely először készült el a médiatanács filmtámogatási programjának 2011-es indulása óta. Az Oláh Kata rendezte film három jelentős erdélyi személyiség, gróf Bánffy Miklós, Kós Károly és báró Kemény János életéről, munkásságáról szól. A Magyar Média Mecenatúra programban eddig mintegy 150 alkotást kezdtek el forgatni.

Péntekig még lehet kritikával pályázni!

2012. november 26. – írta a szerk.

November 30-áig lehet jelentkezni a Filmtett kritikaírói pályázatára. Ezúttal jó tollú erdélyi filmkritikusokat keresünk.

Vérszegény szörny(ű)film – Genndy Tartakovsky: Hotel Transylvania – Ahol a szörnyek lazulnak

2012. október 23. – írta Farkas István

A műmiszticizmustól és fanyarú negédességtől túlcsorduló Alkonyat-saga talán örökre bevéste a nyugati világ ikonikus figuráinak fenntartott pantheónba a brukolakhoszokat és lycantroposzokat. Azt viszont, hogy a vérszopó humanoidok visszaköszönnek ránk, még mielőtt az emberiségnek sikerülne kiheverni a Stephanie Meyer-könyv megfilmesítése által okozott iszonyatos léptékű kollektív szellemi öngyilkosságot, ráadásul animált CGI-köntösbe csomagolva, legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna. Persze jól tudjuk, hogy alig van olyan kisdiáklány, aki nem ismeri az említett, vámpírmítoszba bújtatott Rómeó és Júlia-történetet, mégis nagyot néztem Genndy Tartakovsky Hotel Transylvania – Ahol a szörnyek lazulnak című animációs filmjén.

Egy szövetség, ami nem azért jött létre, hogy kihasználja az erdélyi brandet – Beszámoló az Erdélyi Magyar Filmszövetség tagtoborzó gyűléséről

2011. november 22. – írta Zágoni Bálint

November 20-án tagtoborzó gyűlést tartott az Erdélyi Magyar Filmszövetség a kolozsvári Sapientia egyetem épületében. Ez volt a második alkalom, hogy az idén megalakult Erdélyi Magyar Filmszövetség (EMFSZ) bemutatkozott a nyilvánosság előtt, a gyűlés célja pedig a tagtoborzás mellett az volt, hogy megismertesse a jelenlevő (fiatal) filmesekkel az érdekszövetség létrejöttének okait, eddigi eredményeit és hosszú távú céljait.

Tizedszer, ugyanitt – Sikeresen rajtolt a 10. TIFF

2011. június 4. – írta Jakab-Benke Nándor

Az idei TIFF-megnyitó a tavalyitól eltérően kedélyes és optimista volt: a tizedik kiadását megérő Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál konszolidálódni látszik – a nemzetközi (FIAPF-akkreditáció) után itthon is.

Fáradt emlékek – Elek Judit: Visszatérés – Retrace

2011. február 21. – írta Ritter György

Elek Judit legutóbbi tragikomédiájában (A hét nyolcadik napja) az időskori kitaszítottság érzését dolgozta fel. A Visszatérés idősödő főszereplői is belső és külső emigránsok, akik kénytelenek szembesülni félelmeikkel. A magyar és francia irodalmi alapokból összegyúrt, önéletrajzi ihletésű drámát azonban sajnos legjobban az unalom jellemzi.

Újra megnyílnak az erdélyi mozik

2011. február 10. – írta a szerk.

Erdélyben és a Partiumban az önkormányzatok újra megnyitják a korábbi mozikat, miután a román kormány a korábban is filmszínházaknak otthont adó ingatlanokat önkormányzati tulajdonba adta. A kormány feltételként azt szabta meg, hogy korábbi rendeltetésüknek megfelelően kell az épületeket használni.

A sárga csikó védelmében – Levélféle Janovics Jenő „úr”-nak

2010. április 1. – írta gróf Veréssy Beör Miksa

[kabaré] Tisztelt Janovics Jenő uram! Minden tiszteletem a magáé; ami a Színházban az Ön nevéhez fűződik, erős tapsolással kisérjük azonmód. De mindazonáltal ki kell jelentessen: ez a kinematográf – vagy hívják ahogyan csak akarják ezt az ördög találmányát – nem való magyar embernek!

Csalódni tudni kell – Juraj Jakubisko: Bathory / Báthory – A legenda másik arca

2009. szeptember 3. – írta Iszlai József

A Báthory Erzsébet-mítosz, -élettörténet újabb filmes egyvelegbe lett mártva. Ezúttal egy szlovák szuperrendező szuperprodukciójaként kel életre a mese, mi meg ismét az orrunkat lógatva húzódunk el a vászon elől. A vérfürdőből, a drakulanénikből, a hamis történelmi rekonstrukciókból elég volt – ilyen formában, legalábbis.