A két éve alapított szervezet célja érdekképviseletet biztosítani az erdélyi magyar filmkészítőknek, elősegíteni munkájuk minden fázisát, kezdve az anyagi keretek előteremtésével, a forgatáson keresztül a forgalmazás és bemutatásig. Az éves közgyűlést sajtótájékoztató követte, amelyben beszámoltak eddigi eredményeikről, vázolták a további terveiket, valamint díjat nyújtottak át három tiszteletbeli tagjuknak, Buglya Sándor filmrendezőnek, valamint Durst György és Muhi András producereknek.
2013. február 16-án a Sapientia egyetem Óváry-termébe igazgatótanácsi gyűlésre érkeztek sokan az Erdélyi Magyar Filmszövetség (EMF) immár több, mint 50 tagjából. Az EMF vezetősége Lakatos Róbert, Bálint Arthur és Krézsek (Felméri) Cecília alapító tagokból áll, akik mindannyian sikeres erdélyi filmkészítők, illetve összeköti őket a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészeti szakja is, ahol tanárként segítik a kezdő filmeseket. A szervezet egyaránt áll végzett sapientiás hallgatókból, tévészakemberekből, hazai és külföldi professzorokból, rendezőkből, operatőrökből, gyártásvezetőkből, forgatókönyvírókból – olyan tehetséges szakemberekből, akik szívükön viselik a hazai filmgyártás sorsát, és változtatni szeretnének rajta.
A három órás zártkörű megbeszélést a sajtó jelenlétében foglalta össze Lakatos Róbert, akinek Személyi figyelő című, Bálint Arthurral készített legutóbbi játékfilmjét nemrég mutatták be a kolozsvári közönségnek. Az elmúlt két év egyik legfontosabb teljesítménye a közös eszközpark létrehozása volt, amelyet a tagok bármikor igénybe vehetnek, magánfelszerelésüket megosztván egymással az EMF honlapján, vagy a filmszövetség saját eszközeit bérelvén bizonyos feltételek fejében. Szándékukban áll ugyanakkor lehetőségeikhez mérten bővíteni a meglévő felszerelést.
A következő érdemleges napirendi pont a filmek finanszírozását illette. A szövetség már korábban megkereste a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA), hogy a határon túli magyar filmes szervezetek is pályázhassanak filmterveikkel. Az elődként működő Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) ugyanis korábban állampolgársághoz kötötte a támogatást, de ötévenként a határon túliak is lehetőséget kaptak a finanszírozásra, ami viszont korántsem volt elég. Az EMF hatékonyságát dicséri, hogy közbenjárására ezentúl minden MTVA-s pályázaton indulhatnak erdélyi filmkészítők.
Megoldásra vár ugyanakkor, hogy az elméleti lehetőséghez mérten nagyon kevés erdélyi filmterv kapta meg a valós támogatást. Ezt orvosolandó, az EMF vezetősége találkozóra fogja meghívni az MTVA-t, hogy közös megbeszélésen dolgozzák ki egy sikeresebb pályázás forgatókönyvét. Ezen kívül fel szeretné venni a kapcsolatot több határon túli szakmai szervezettel is, hatékonyabb együttműködés reményében.
Lényegénél fogva az Erdélyi Magyar Filmszövetség nem csupán az anyaországi, hanem a romániai támogatásokhoz is reményeket fűz. Lakatos Róbert szerint a román pályázati rendszer demokratikus, de a már befutottaknak kedvez, kezdő filmkészítőként nem könnyű anyagi juttatáshoz jutni. Korábbi próbálkozások ezen a téren is történtek, viszont még tisztázni kell bizonyos kérdéseket, és konkrét személyek megkeresésével kell folytatni ennek a kapcsolatnak a kiaknázását. Felmerült ugyanakkor a guerilla-marketing filmes verziójának lehetősége is, amely szerint sikeres üzletembereket kell szponzorálási lappal megkeresni, és olyan ajánlatot tenni nekik, ami mindkét fél számára gyümölcsöző lenne.
Újabb probléma a már elkészült filmek forgalmazási lehetősége. A fesztiváloztatáson kívül felmerült egy másik opció is. Ez egy olyan műsorsáv kérése, amelyben az erdélyi dokumentumfilmeket is bemutatják, pályázati alapon pedig még gyártásban levő filmekhez is lehetne támogatást szerezni.
A hatékonyabb szervezés érdekében az EMF különböző szakosztályokra akarja lebontani tevékenységét, ahol egyes tagok a bürokrácia hátráltató ereje nélkül, közvetlenül tárgyalhatnának a konkrét problémáikról és megoldásaikról. Jelen pillanatban a televíziós- és diákszakosztály létrejötte aktuális, de le akarják fedni a filmkészítés minden területét.
Lakatos Róbert ezekre a konkrét feladatokra tért ki újságírói kérdésekre válaszolva, kijelentve, hogy nagyon konstruktív pár órát töltöttek el, amely sok jó ötletet és új javaslatot termelt. A meghívott politikusok közül Mátis Jenő (EMNT) képviseletében köszöntötte a szervezetet felajánlva pártja irodáit, infrastruktúráját és humán erőforrásait a Filmszövetség segítsége érdekében.
A közgyűlés utolsó napirendi pontja a tiszteletbeli tagok méltatása és díjazása volt. Bálint Arthur Buglya Sándor filmrendező erdélyi vonatkozásait emelte ki (többek között itteni származását és a Sapientia működésében vállalt oroszlánrészét), kijelentve, hogy tanárként végtelen türelemmel javítja fel a kezdő filmesek munkáit, és a rengeteg forgatási szerepen túl még a tábori orvos munkakörét is elvállalhatja – Buglya Sándor végzettségére utalt viccesen. Krézsek Cecília méltatta Muhi András producer érdemeit, kiemelve, hogy neki köszönhetően jött létre a rendszerváltás utáni három egészestés erdélyi magyar film egyike. Zágoni Bálint, a Filmtett menedzsere, Durst György gyártásvezető méltatásával készült (ahogy humorosan megjegyezte, tévedésből 20 oldalban), akiről elmesélte mennyire lankadatlanul kampányol annak érdekében, hogy újra létre jöjjön egy olyan filmes műhely, mint régebben volt a Balázs Béla stúdió, a pályakezdő filmesek tere.
A díjazottak egy-egy beépített kamerával ellátott szemüveget és emléklapot vehettek át, amivel nemcsak a szervezet, hanem ők maguk is megörökíthették ezt a napot, szó szerint is saját szemüvegükön keresztül. Köszönő beszédjében Buglya Sándor az egyéni cselekvés fontosságát emelte ki: „az én legfőbb tapasztalatom az elmúlt 47 évből, hogy mindig úgy gondoltam, valamit kéne csinálni, és elkezdtem csinálni”. Muhi András kijelentette, hogy ha segíthetett, akkor nagyon örül neki, bár segíthetett volna többet, „és ha még helyzetben leszek valaha, akkor sokkal többet fogok segíteni” – ígérte a producer. Durst György felajánlotta a következő Filmtett-tábornak a kamerás szemüvegét, valamint reményeit fejezte ki a Filmszövetség sikerességét illetően, hiszen „együtt azért egy kicsivel többre lehet menni”.
A közgyűlést követően a Filmszövetség a Bulgakov kávézóba tette át a székhelyét, ahol gulyáspartival egybekötött sörözés során folytatódott az erdélyi magyar film jövőjének kötetlen taglalása. Mindezeket egybevéve úgy tűnik, az EMF-nek sikerült egy olyan keretet létrehozni, amely összefogja és támogatja az erdélyi filmkészítők nagy ambíciókkal rendelkező, de segítséget igénylő csoportját.
