Első filmjével került az Un certain regard versenyprogramba a kassai Kristóf György, az Out pedig a filmtörténet legjobb pillanataira elmlékeztet, Otar Josszeliani vagy Aki Kaurismäki mesterműveit idézi.
Egy ötvenen túli férfi, Ágoston (akit Terhes Sándor alakít meggyőzően – ő egyébként a cannes-i versenyprogramban szereplő, Mundruczó Kornél rendezte Jupiter holdjában is mellékszerepet alakít) új értelmet keres az életének. Egy nap szokás szerint az ébresztőórájára ébred, de még álomtól kótyagosan rá kell jönnie, hogy nincs többé munkahelye, ahova indulnia kellene, hiszen épp kirúgták egy szlovákiai energetikai üzemtől. Az üzem új tulajdonosa ugyanis tartott egy bátorító beszédet az alkalmazottaknak, amelyben bejelentette, hogy 40 százalékukat el kell bocsátania, s egyúttal kifejtette: meggyőződése, hogy a pechesek erős lélekkel túllépnek majd a nehézségen, hiszen mindannyian igazi harcosok, s a döntés mindenki közös jövőjét fogja szolgálni. Ágoston nyilván a 40 százalékba került.
Kristóf György filmjének főszereplője nem talál menedékre családja keblén. A feleségével nem nagyon van amiről beszélgetnie, a szunnyadó szenvedélyt már csak a ház körüli balesetek – például a mosógép elromlása nyomán keletkezett fürdőszobai árvíz – képesek felébreszteni. A lányuk már független, és egyébként is jobban érdeklik a norvég rénszarvasok, mint a szülei. Ágoston egy lettországi gyár álláshirdetésébe botlik, s ez új lehetőséget villant fel élete nagy álmának teljesítésére: utazni szeretne, új helyeket felfedezni, eljutni a tengerhez, és kifogni a legnagyobb halat…
Így kezdődik egy apró ember nagy odüsszeiája. Amikor már túlontúl benne jár a korban ahhoz, hogy az élet új lehetőségeket és meglepetéseket tartogathatna számára, Ágoston társadalmi számkivetett, vagyis egy mindenen kívül („out”) álló figura lesz belőle. Az illúzióvesztett ember utazása nem a Baltikumban, a gyárnál fog véget érni (ahova egy lelkes állatvédő titkárnőnek köszönhetően alkalmazást nyer, bár új főnökei nagyon nem ragaszkodnának hozzá), Kristóf György cseppet sem hősies hőse ugyanis egyre északabbra sodródik, a sokszor megálmodott halak felé. A film mottója: „A tenger itt kezdődik, és sehol sem ér véget.” Ágoston történetének pedig szintén nyitott a vége, még ha a rendező ciklikusan és szimbolikusan vissza is tér a kezdőképhez, a vízbe vetett halászhálóhoz, amely megtelik tengeri élőlényekkel. A főszereplő maga is tekinthető egy óriási háló fogságába esett, pici halnak.
A szlovák-magyar-cseh koprodukcióban készült Out keserédes vígjáték, amelynek aduásza a különböző társadalmi és munkahelyi környezetek, illetve rendszeresen vagy véletlenszerűen összeverődő csoportok (munkások, halászok, egy bár vagy egy szórakozóhely látogatói) rövid, látvány és színezet szempontjából tökéletes kompozíciókkal (amelyeket Pohárnok Gergelynek köszönhetünk) történő megfigyelése. A film ereje ugyanakkor a rendező, forgatókönyvíró társai (Horváth Eszter és Papp Gábor), valamint a jól összeválogatott színészgárda által megalkotott szereplőknek is köszönhető: egyszerre extravagánsak és hihetőek. Ilyen figura az a nő, aki mindenhova magával hurcol egy nagy szeretettel Levnek szólított, kitömött, fületlen nyulat, vagy a „pozitív energiáktól” fűtött orosz pár, amely szinte eléri a vallásos-ezoterikus giccs csúcspontját. Ez az emberekből álló állatsereglet időnként fájdalmasan aktuális megnyilvánulásokat mutat be a vásznon, például a nacionalista idegengyűlöletet egy lett brigádvezető képében: szerinte az idegenek (akikhez, szintén szerinte, a többiek a világ közepeként viszonyulnak) a fő vétkesek azért, hogy „ez az ország lemarad”, és harcolni kell a „rendért és fegyelemért”, ami nélkül kipusztulásra lennénk ítéltetve (ahogy a halak is egyébként, fejti ki egy halász).
A film világa keltette, általános Bábel tornya-érzés (az Outban magyarul, szlovákul, lettül, észtül, oroszul és lengyelül beszélnek) hangsúlyozza az üzenetet. A rendező azonban sikeresen megőrzi az egyre elembertelenedettebb világ freskója és világunk egyik számkivetettjének portréja közötti egyensúlyt (például a gyakori, a tenger alatti világ apró részleteit megmutató képek újra és újra emlékeztetnek a főszereplő céljára). Az Out megjegyzendő elsőfilm, ami egész biztosan sikerekkel tűzdelt fesztiválutat fog bejárni, ugyanakkor ráirányítja a rivaldafényt egy figyelemre méltó rendezőre.
