Első filmmel egyből Cannes-ban landolni nem mindennapi debütálás – a kassai Kristóf György éppen ezt tette. A szlovákiai magyar rendező Out című, kelet-európai roadmovie-jával már két éve elnyerte a lehetőséget, hogy a francia filmfővárosban tökéletesítse filmtervét, a kész alkotás pedig idén az Un Certain Regard kategóriában indulhat és a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kameráért is versenyben van. A megmérettetésről és a film abszurd humoráról kérdeztem, de mesélt jövőbeli terveiről is, amelyek közt egy zombiopera is szerepel.
2015-ben kaptad meg a lehetőséget, hogy a cannes-i filmfesztivál L’Atelier nevű fórumán tökéletesítheted a film forgatókönyvét. Hogy néz ki egy ilyen workshop és miben segített leginkább?
Az L'Atelier nem kimondottan fejlesztő workshop, inkább coproduction marketnek nevezném. Találkozókat szerveznek, általa betekintést nyerhettünk a cannes-i filmfesztivál életébe. Más hasonló marketekhez képest ez amiatt érdekesebb, hogy sokkal jobb státusszallehet tárgyalni, szinte bárkivel lehet találkozni. A kapcsolatépítés mellett leginkább abban segített, hogy megnyitotta a gyártási támogatásokat. Georges Goldensternnel, a Cinéfondation igazgatójával pedig azóta is megmaradt a jó kapcsolatom, a későbbiekben többször kértem a tanácsát telefonon vagy emailben.
Az Out az első nagyjátékfilmed. Asszisztensként és az egyetemen készített Borders című filmeddel már jópár fesztivált megjártál. Mit gondolsz, milyen érzés lesz Cannes-ban büszke rendezőként saját filmmel versenyezni legnagyobbak között?
A film munkálatai még mindig tartanak, sajnos, csak a napokban fogjuk lezárni, a figyelmem nagy része még erre irányul. Emellett sok időt és energiát vesz el azoknak az anyagoknak az előkészítése, amelyeket Cannes-ba viszünk magunkkal. Időt kell szakítanom az interjúkra is, sok a megkeresés a média részéről is. Talán ez is az oka annak, hogy még nem éltem magam bele egészen. Még nem fogtam fel egészen ezt a helyzetet, de majd fokozatosan.
A film rövid leírása alapján a főhős több kelet-európai helyszínen is megfordul. Hol zajlott a forgatás, és mi inspirált arra, hogy éppen Kelet-Európát válaszd helyszínül?
Magyarországon, Szlovákiában, Lettországban, Észtországban és a tengeren is forgattunk. Éltem és dolgoztam is mindezekben az országokban, inspirálóak voltak ezek a közegek. Fontosnak tartottam, hogy a főhős annak ellenére, hogy teljesen idegen országokba utazik, mégis valami hasonlóba érkezzen, mint ahonnan elindult. Ezekben az országokban fellelhető posztkommunista közeg erre tökéletes, az eltérő kultúra ellenére, a hasonló múlt miatt sok a közös élmény, ami napjainkban is tetten érhető.
A történetről Az öreg halász és a tenger is az eszembe jutott, ami kombinálva az abszurd humorral nagyon érdekes egyvelegnek tűnik. Az abszurditást tekintve honnan merítettél ihletet?
Már a könyv első verziójában is volt humor, ám később, a fejlesztés alatt később egyre több került bele. A Filmalap is arra próbált motiválni, hogy minél jobban saját magamat és a magam világát keressem. Valahogy magától értetődő volt ez az irány az abszurd felé, ezt kívánta az anyag is.
Mit tudsz az Un Certain Regard kategória többi jelöltjéről?
Még nem volt időm tanulmányozni őket, de Cannes előtt mindenképp átfutom még a vetélytársaim munkáit. Egyelőre cikkekből tájékozódom, a legtöbbjük azt emeli ki, hogy a fiatal filmkészítők mellett több, már Arany Pálmát is nyert alkotó versenyez a kategóriában. Hasonló a helyzet a legjobb első filmnek járó Arany Kamera díjjal is. Heten vagyunk jelöltek az összes kategóriából, azt hiszem, ami a korábbi évekhez képest állítólag kifejezetten soknak számít.
Szlovákiai magyarként Csehországban tanultál filmrendezést. A filmnek eddig egyelőre Magyarországon van biztos premierdátuma és forgalmazója, de Szlovákiában is biztosan bemutatják majd. Ennek tükrében melyik az a közönség, amely elismerésére leginkább vágysz?
Nem hiszem, hogy erre a kérdésre létezne helyes válasz, ily módon nem teszek különbséget. Az igaz viszont, hogy tartok attól, hogyan fogadják majd Szlovákiában az Outot, mert ebből az országból nagyon kevés van a filmben, akár a helyszínt, akár a nyelvet, akár az alkotókat tekintve. De hát ez egy roadmovie, előnyére vált, hogy ennyi helyen forgott, és, hogy hat különböző országból származnak a színészek.
Van következő filmterv a tarsolyodban?
Van, több is, ötletekből és elképzelésből nincs hiány. Remélem, Cannes után el tudom kezdeni a következő filmem előkészületeit, amely egy táncos sci-fi-thriller, de egyben egy metafora is a rendszerváltozás utáni politikai helyzetről. Emellett az Out-vonalat is tovább akarom gondolni, de mindenben az ellentétje lesz. Míg az Out középpontjában az utazás áll, ebben a tervemben az itt maradtakra kerül a hangsúly a magyar-szlovák-ukrán hármas határon a schengeni csatlakozás idejében. Emellett fejlesztek még egy New Yorkban játszódó történetet is, amely Amerika történetének legnagyobb áramszünete idején fog játszódni, amikor 25 órára sötétségbe borul a város. A filmtervek mellett hobbiból pedig operákon dolgozom, van egy zombiopera-tervem és egy másik, egy különleges házról, lakóiról és csodafájáról, amely állattá változtatja az embereket.
