Az Egyesült Államokban 1912 és 1929 között rendezett filmek több mint kétharmadának nyoma veszett, eltűnt többek közt Ernst Lubitsch és a színésznő Clara Bow több munkája – jelentette az amerikai Kongresszus Könyvtára, amely korábban e ritka filmalkotások megőrzését célzó intézkedéseket sürgetett.
Az AFP hírügynökség szerint a National Film Preservation Board (NFPB) által kezdeményezett jelentésből kiderül, hogy a némafilmes korszakban készült közel 11 000 alkotásnak „csupán 14%-a – 1575 cím – létezik még 35 mm-es eredeti formátumban". Közel 11%-uk csupán idegen nyelvű verziójában maradt fenn vagy valamilyen gyengébb minőségű szalagon, 28 vagy 16 mm-es tekercsen őrződött meg. A megmaradt filmek 5%-a hiányos.
A némafilmeket a hangosfilm térhódítása idején félretették, és azok saját anyaguk múlandóságának és gyúlékonyságának az áldozataivá váltak. Emellett „kereskedelmi értékük hiánya, valamint tulajdonosaik és a közönség hosszú ideig tartó érdektelensége” is megtizedelte a kópiákat – fogalmazott a jelentést aláíró történész és archivátor, David Pierce.
Ilymódon megsemmisült négy film, amelyben Clara Bow, a némafilmes korszak egyik csillaga játszott, az 1928-ban készült The Patriot, Ernst Lubitsch Oscar-jelölt filmje, illetve A nagy Gatsby 1926-os verziója.
Megvan még Buster Keaton, Charlie Chaplin és Harold LLoyd összes filmje, viszont „minden túlélő alkotásra jut öt vagy hat, ami megsemmisült” – áll a jelentésben.
A fennmaradt 3311 film negyedét külföldön találták meg, és azok 25%-át szállították mostanig haza, az Egyesült Államokba. A jelentés szerint a legtöbb külföldön fellelhető amerikai némafilm a cseh filmarchívumban található.
„Ez a jelentés felbecsülhetetlen értékű, mert a némafilm-művészet kultúránk elemi része” – nyilatkozta a témával kapcsolatban kibocsátott közleményében Martin Scorsese filmrendező, akit évek óta foglalkoztat a némafilmek megőrzésének kérdése, és aki Hugo című alkotásával tisztelgett Georges Méliès és kortársai előtt.
A jelentés készítője a külföldön levő amerikai filmek hazaszállításával kapcsolatos program kidolgozását javasolja, ugyanakkor sürgeti a magángyűjtőkkel és a gyártó stúdiókkal való együttműködés fellendítését a némafilmek azonosítása és konzerválása érdekében.
