Több filmdarabka került elő Gárdonyi Géza regényklasszikusának első, 1923-ban forgatott filmváltozatából. A mintegy 120 villanásnyi jelenetet a Vicuskát alakító Jankovszky Mara őrizte meg, a filmet akkori férje, Fejős Pál rendezte, aki később Hollywoodban vált világhírű filmrendezővé.

„Valaha megvolt neki a film teljes kópiája is, de valaki egyszer megijesztette, hogy kockázatos ilyen tűzveszélyes filmeket a lakásán tárolni, és szegény ijedtében kidobta az összes filmtekercset a kukába” – idézi az NFI közleménye Dénes István Liszt-díjas karmestert és zeneszerzőt, aki Jankovszky Mara oldalági rokonaként a hagyaték megmentője.

„Egerben született és nevelkedettként, régóta reménykedtem benne, hogy egyszer majd megtaláljuk a regény 1923-as filmváltozatát. Elmondhatatlan öröm, hogy most előkerültek ezek a kincsek és feldolgozhattuk őket. Természetesen folytatjuk a kutatást, hogy valahol a nagyvilágban felleljünk egy teljes kópiát a filmből, de ez a felfedezés már önmagában történelmi jelentőségű, miután eddig szinte semmi nem állt rendelkezésre a filmből. Külön köszönet illeti Enyedi Ildikó világhírű filmrendezőt, amiért a hagyatékról értesülve azonnal felkereste az NFI Filmarchívumot és Dénes Istvánt, aki rendelkezésünkre bocsátotta a páratlan hagyatékot” – nyilatkozta Ráduly György, az NFI Filmarchívum vezetője.

Száz évvel ezelőtt, nem sokkal Gárdonyi halála után kezdték forgatni a filmet, amelyet az akkori politikai és szakmai szervezetek is támogattak. A belügyminiszter külön rendeletben engedélyezte, hogy az egész ország területén forgathassanak, így a várostromot a Cseszneki várban vették fel, de forgattak a gellérthegyi Citadellánál, a Budai vár egyik bástyájánál és egy fennmaradt képkocka tanúsága szerint a Sümegi várnál is. A Kossuth Lajos téri Kúria épületének előcsarnokában rendezték be a budai királyi palota tróntermét, a konstantinápolyi külsőket pedig a Tabánban és az állatkertben forgatták. Az egri vár alatti kazamatarendszer jeleneteit a Pálvölgyi cseppkőbarlang akkor még feltáratlan járataiban fotografálták fáklyaláng fényében. A stáb engedélyt kapott a Mátyás templomban történő forgatásra is, ez azonban botrányba fulladt, amikor éjjel a kocsmából hazatérő budai polgárok rátörték a kaput a templomban dolgozó filmesekre.

A film premierjére az egri Uránia moziban került sor, ahol Gárdonyi édesanyja is ott ült a nézőtéren. Az egyetlen színész a filmben, akinek jól ismeri játékát az utókor, a Jumurdzsákot alakító Makláry Zoltán, akinek ez volt élete első filmszerepe. Az Egri csillagokban Cecey Évát alakító színésznő 100 éve azokat a filmvégeket kapta meg az operatőrtől, amelyek a kamera elindulásakor vagy leállásának pillanatában készültek, emiatt egyes képkockákon fekete fénybeégések láthatók. Ennek ellenére, az arasznál is kisebb, néhány kockás csíkok bemozgathatók, ami még izgalmasabbá teszi a kísérletet.

A fennmaradt filmkockák ötletes és változatos látványvilágról adnak képet. A két filmváltozat összehasonlításával már 1967-ben megpróbálkoztak, amikor híre ment a Várkonyi-féle produkció születésének (a filmet 1968-ban mutatták be). Sok az eltérés az Egri csillagok két filmváltozata között, aminek bizonyára oka a két forgatás között eltelt csaknem fél évszázad és a filmtechnika ez idő alatt bekövetkezett, hatalmas fejlődése. Szó volt róla akkor, hogy a néma változat még élő alkotói és szereplői összejönnek egy találkozóra az új változatéval, ez azonban végül nem valósult meg.

Az 1923-as filmprodukcióval kapcsolatos kutatás izgalmas részletei az NFI Filmarchívum honlapján olvashatók, ugyanitt látható a Jankovszky-hagyatékban fennmaradt dokumentumok és fényképek galériája is.

(az NFI közleménye)