Frissen restaurált, a maga idejében betiltott némafilmet mutatnak be Budapesten Frissen restaurált, a maga idejében betiltott némafilmet mutatnak be Budapesten

Frissen restaurált, a maga idejében betiltott némafilmet mutatnak be Budapesten

Az 1929-ben bemutatott Rabmadár a némafilmkorszak egyik utolsó, meglepően modern alkotása. A filmet ingyenes vetítésen mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban december 15-én, jövő pénteken 19 órakor.

Az 1929-ben készült, izgalmas képi világú, fordulatos bűnügyi és szerelmi filmet kritikus és ironikus szemlélet jellemzi. A korabeli cenzúra először megpróbálta betiltani, csak a külföldi vetítések sikere után mutathatták be Magyarországon.

A Rabmadár története egy tragikus női sorsot állít a középpontba: Anna börtönbe kerül a szerelme miatt, aki rávette, hogy lopjon. A lány mégis szeretné viszontlátni kedvesét, ezért meggyőzi a börtön jószívű orvosnőjét, hogy egytelen éjszakára engedje szabadon. Az imádott férfi, egy cinikus és szoknyabolond szállodai főpincér azonban már rég elfelejtette egykori barátnőjét. Azt tervezi, hogy a hotel egyik vendége, a szépséges táncosnő segítségével kirabolja a szálloda széfjét, majd elszöknek. Anna azonban kezébe veszi az irányítást…

A nemzetközi piacra szánt filmet külföldi sztárok és szakemberek bevonásával forgatták. Egyik rendezője a mára méltatlanul elfeledett Sugár Pál, aki csak rövid ideig dolgozott Magyarországon, majd Berlinben futott be karriert. Rendezőtársa, Lázár Lajos Bécsből érkezett haza a forgatásra. A női főszereplő, Lissy Arna a 20-as évek német némafilmjeinek sokat foglalkoztatott színésznője volt, a karizmatikus orvosnőt a német Charlotte Susa alakította, míg a maláj táncosnő szerepében az egzotikus kreol szépséget, El’ Durát láthatjuk. Egy kisebb szerepben a fiatal Turay Ida és Rákosi Szidi is megjelenik. Az alkotók keresték az autentikus forgatási helyszíneket, így a történet Az Est Lapok valódi szerkesztőségében indul, ahol egy pillanatra feltűnik Szabó Lőrinc költő is, aki akkor a lap munkatársa volt.

A Rabmadár egyetlen, hiányosan fennmaradt kópiája egy holland gyűjtőtől került az Osztrák Filmarchívumhoz, ennek alapján készült Budapesten az első felújítás. Később a hiányzó tekercsek is előkerültek, így vált lehetővé, hogy 2023-ban az NFI – Filmarchívum Nemzetközi Mozgóképes Hungarika Kutatási Programjának keretében a közel teljes művet restaurálhatta az NFI – Filmarchívum és Filmlabor csapata.

A némafilm zenéjét szerzi és előadja Hodován Milán (elektronika, billentyű), Oláh Patrik (hegedű) és Friderikusz Péter (cselló). A belépés ingyenes, az előadás élő streamen is követhető lesz az NFI – Filmarchívum YouTube-csatornáján.

A restaurálás és a vetítés az Európai Filmarchívumok Egyesületének (ACE) A Season of Classic Films nevű programjában, az EU Creative Europe MEDIA programjának támogatásával valósul meg. A nemzetközi projekt célja, hogy elősegítse az európai filmművészet gyöngyszemeinek digitális restaurálását és széleskörű bemutatásukkal felhívja a figyelmet az európai filmarchívumok munkájára. A projekt keretében az NFI – Filmarchívum korábban az Orfeusz és Eurydiké című operafilmet, valamint a Habfürdő című animációs filmet mutatta be.

(az NFI közleménye)

 

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc ezredforduló utáni westernfilmed?

Szavazó

Melyik a kedvenc ezredforduló utáni westernfilmed?

Friss film és sorozat