Frissen restaurált, a maga idejében betiltott némafilmet mutatnak be Budapesten Frissen restaurált, a maga idejében betiltott némafilmet mutatnak be Budapesten

Frissen restaurált, a maga idejében betiltott némafilmet mutatnak be Budapesten

Az 1929-ben bemutatott Rabmadár a némafilmkorszak egyik utolsó, meglepően modern alkotása. A filmet ingyenes vetítésen mutatják be az Uránia Nemzeti Filmszínházban december 15-én, jövő pénteken 19 órakor.

Az 1929-ben készült, izgalmas képi világú, fordulatos bűnügyi és szerelmi filmet kritikus és ironikus szemlélet jellemzi. A korabeli cenzúra először megpróbálta betiltani, csak a külföldi vetítések sikere után mutathatták be Magyarországon.

A Rabmadár története egy tragikus női sorsot állít a középpontba: Anna börtönbe kerül a szerelme miatt, aki rávette, hogy lopjon. A lány mégis szeretné viszontlátni kedvesét, ezért meggyőzi a börtön jószívű orvosnőjét, hogy egytelen éjszakára engedje szabadon. Az imádott férfi, egy cinikus és szoknyabolond szállodai főpincér azonban már rég elfelejtette egykori barátnőjét. Azt tervezi, hogy a hotel egyik vendége, a szépséges táncosnő segítségével kirabolja a szálloda széfjét, majd elszöknek. Anna azonban kezébe veszi az irányítást…

A nemzetközi piacra szánt filmet külföldi sztárok és szakemberek bevonásával forgatták. Egyik rendezője a mára méltatlanul elfeledett Sugár Pál, aki csak rövid ideig dolgozott Magyarországon, majd Berlinben futott be karriert. Rendezőtársa, Lázár Lajos Bécsből érkezett haza a forgatásra. A női főszereplő, Lissy Arna a 20-as évek német némafilmjeinek sokat foglalkoztatott színésznője volt, a karizmatikus orvosnőt a német Charlotte Susa alakította, míg a maláj táncosnő szerepében az egzotikus kreol szépséget, El’ Durát láthatjuk. Egy kisebb szerepben a fiatal Turay Ida és Rákosi Szidi is megjelenik. Az alkotók keresték az autentikus forgatási helyszíneket, így a történet Az Est Lapok valódi szerkesztőségében indul, ahol egy pillanatra feltűnik Szabó Lőrinc költő is, aki akkor a lap munkatársa volt.

A Rabmadár egyetlen, hiányosan fennmaradt kópiája egy holland gyűjtőtől került az Osztrák Filmarchívumhoz, ennek alapján készült Budapesten az első felújítás. Később a hiányzó tekercsek is előkerültek, így vált lehetővé, hogy 2023-ban az NFI – Filmarchívum Nemzetközi Mozgóképes Hungarika Kutatási Programjának keretében a közel teljes művet restaurálhatta az NFI – Filmarchívum és Filmlabor csapata.

A némafilm zenéjét szerzi és előadja Hodován Milán (elektronika, billentyű), Oláh Patrik (hegedű) és Friderikusz Péter (cselló). A belépés ingyenes, az előadás élő streamen is követhető lesz az NFI – Filmarchívum YouTube-csatornáján.

A restaurálás és a vetítés az Európai Filmarchívumok Egyesületének (ACE) A Season of Classic Films nevű programjában, az EU Creative Europe MEDIA programjának támogatásával valósul meg. A nemzetközi projekt célja, hogy elősegítse az európai filmművészet gyöngyszemeinek digitális restaurálását és széleskörű bemutatásukkal felhívja a figyelmet az európai filmarchívumok munkájára. A projekt keretében az NFI – Filmarchívum korábban az Orfeusz és Eurydiké című operafilmet, valamint a Habfürdő című animációs filmet mutatta be.

(az NFI közleménye)

Támogass egy kávé árával!
 

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat