Ezt írtuk a filmről:

A lelkem a vállalatot illeti meg – Az Alien-univerzum

A csillagok közé való vágyakozás valószínűleg egyidős az emberi faj öntudatra ébredésével és ez az archaikus kíváncsiság, amivel talán több tízezer éve bámuljuk az eget, alapvetően befolyásolta gondolkodásmódunkat és kultúránkat. Maga az idea azonban nagyon sokáig elsősorban a mitikus-vallási életben öltött testet, ami pedig azt is jelentette, hogy az ártatlan bámészkodás és sóvárgás mellett egyszerre félni is elkezdtünk az ismeretlen és végtelen feketeségtől.

Hamarosan a mozikban! – A trailerzenék világa

A filmzenék világán belül külön csoportot képeznek az úgynevezett trailerzenék (az előzetesek zenei aláfestése), amelyek a filmek premierjét beharangozó reklámok alatt hallhatóak. Bár a film- és a trailerzenék között viszonylag sok az átfedés (hiszen alapvetően mindkét esetben képhez kell zenét írni), az előzetesek aláfestésének elkészítése ma már olyan speciális feladatnak minősül, melyet az erre szakosodott komponisták és vágók látnak el. Akár eredeti, akár már létező felvételekről van szó, a cél mindig ugyanaz: minél jobban eladni a filmet.

A birodalom visszavág – A 20th Century Fox stúdió története III.

A Fox bábáskodásával életre hívott A muzsika hangjának zajos sikere tévútra terelte a nagyobb stúdiók vezetőségét, akik a hatvanas évek végétől hatalmas összegeket költöttek sztárokkal telezsúfolt musicalekre, miközben az American International Pictures B-filmjein felnőtt generáció sokkal inkább Dennis Hopper és Roger Corman féktelen szabadságot hirdető produkciói mellett tette le a voksát.

Úrhajós – A test reprezentációja a science-fiction-filmekben

„A háború szép, mert hála a gázálarcoknak, az ijesztő megafonoknak, a lángszóróknak ás a kis tankoknak, megalapozza az ember uralmát a leigázott gép felett. A háború szép, mert lehetővé teszi az emberi test megálmodott elfémesedését."

Vágott-kép – Gondolatok a rendezői változatokról 1.

A filmgyűjtemények dolgozói restaurálások és kutatói munkák közben mindig egészítettek ki töredékes filmalkotásokat. Abel Gance és Fritz Lang munkái is átmentek ilyen restauráláson. Mégis az 1990-es évek fordulóján megjelent Michael Cimino A mennyország kapuja (Heaven’s Gate, 1980) című filmje és Ridley Scott Szárnyas fejvadásza (Blade Runner, 1982) apropóján a rendezői változat fogalma. Ez többszörös változásokkal ugyan, de manapság az alternatív forgalmazás egyik sajátosságává nőtte ki magát.

Az önző crossover – A keresztfilmek és a kulturális evolúció

A 2004-es esztendő legfontosabb tömegfilmes eseményének Hollywood történetében kétségtelenül a crossoverek térhódítása számít: amit a hetvenes években a műfajkeveredési hullám, a nyolcvanas években az elszabadult sequel- és remake-láz, a következő évtizedben pedig a képregény alapú játékfilmek elszaporodása, azt jelenti az ezredfordulón túl a különböző játékfilmes textusok legmagasabb fokú összeolvadásával létrejött keresztfilm, ahol már nem csupán tárgyi univerzumok vagy epizodisták bukkannak fel más mesékben (Shrek-filmek), de maguk a narratívák gerincét jelentő hősök adnak egymásnak randevút egyazon történeten belül. A stratégia nem először áll az óriásstúdiók szolgálatába: ez történt a negyvenes évek elejére kifulladt Universal-horrorgyárral (Frankenstein és a Farkasember) vagy a tizenöt évvel később elburjánzó Toho szörnyfilmeknél (Godzilla és King Kong). A kérdés azóta is változatlan: vajon kinek az érdekeit szolgálja a leginkább ez a különös újrahasznosítás?

Cyborgok, szörnyek, siker – James Cameron-portré 1.

James Cameron, aki a Titanickal – máig minden idők legnagyobb bevételét elérő és egyben legtöbb Oscar-díjjal jutalmazott mozijával – „világcsúcstartó” a hollywoodi sztárrendezők sorában, szinte pályafutása kezdetétől töretlenül a rivaldafényben áll. Neve, nagyjából az 1984-es Terminátortól kezdve, egyet jelent a garantált kasszasikerrel. Most pedig itt az „Avatar-láz”, így a forgatókönyvíró-rendezőnek jó esélye lehet új rekordokat dönteni.