Susan Alexandra Weaver 1949. október 8-án született New Yorkban. Apja televíziós producer, anyja brit színésznő volt, a család gyakran költözött. 1961-ben Sigourney elkezdte tanulmányait a Brearly Girls Academy-ben, később egy másik, Chaplinről elnevezett magániskolában tanult tovább. Két évvel később nevét Sigourneyre változtatta, és a diákszínjátszó körökben kezdett kitűnni. A gimnázium után néhány hónapot ez izraeli kibucban töltött. 1969-ben angol irodalom szakra felvételizett a Stanford Egyetemre, 1971-ben pedig a Yale Egyetem drámatagozatára iratkozott be. Tanárai elutasították átlagosnál magasabb (180 cm) alkata miatt, főképp prostituált- és öregasszonyszerepeket osztottak rá. Színházban 1973-ban debütált a Watergate Classics című darabban. A hetvenes években kisebb tévészerepekben tűnt fel, az áttörést és a világhírnevet az Alien sorozat hozta meg számára.
Valahogy mindig megtalálnak a jó szerepek – Interjú Sigourney Weaverrel
2007. november 29.
Sigourney Weaver a klasszikus értelemben vett mozicsillagok egyik legnagyobbika. Nem véletlen, hogy a 60. jubileumát ünneplő Edinburgh-i Filmfesztivál életműdíjjal jutalmazta a színésznőt, aki a népszerű Életmű Interjúk sorozatban vallott Shane Danielsennek és a lelkes rajongókból álló nagyközönségnek – saját bevallása szerint – korántsem zökkenőmentesen induló hollywoodi pályafutásáról. Az interjú Weaver egyik legdrámaibb alakításával, Roman Polanski A halál és a lányka című filmjének kulcsjelenetével indult, amelyben Weaver egykori kínzóját, Ben Kingsley-t szembesíti szörnyű tettével.
