Jancsó Miklós

Jancsó Miklós

Jancsó Miklós (Vác, 1921. szeptember 27. − Budapest, 2014. január 31.) kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész.

Tanulmányait a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban, majd a pécsi jogi egyetemen végezte, de egyetemi diplomáját végül Kolozsváron szerezte 1944-ben. Bejelentkezett az ügyvédi kamarába, de jogi munkát már nem végzett. 1946-ban beiratkozott a budapesti Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben rendező szakos diplomát szerzett. Diplomafilmet anyagi keret hiányában nem készített. 1949. december 21-én házasságot kötött Wowesznyi Katalinnal. A házasságból két gyermek született: 1952-ben Jancsó Nyika (ifj. Jancsó Miklós) és 1955-ben Jancsó Babus (Jancsó Katalin). Később elvált, 1958-ban házasodot újra, feleségül vette Mészáros Márta a későbbi Kossuth-díjas filmrendezőnőt.

A kezdei rövidfilmek után első nagy játékfilmjét 1958-ban, 37 évesen készítette, A harangok Rómába mentek címen. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel 1969-ig dolgozott együtt, helyét Kende János operatőr váltotta fel. A Szegénylegények című filmje volt az első, amire felfigyeltek a külföldi kritikusok. 1959-ben Nemeskürty István közreműködésével megismerkedett Hernádi Gyula íróval, aki attól kezdve állandó alkotótársa lett egészen annak 2005-ben bekövetkezett haláláig.

1968-ban ismét elvált. A Budapesten megismert Giovanna Gagliardo olasz újságíró-forgatókönyvírót lett harmadik felesége, akivel Rómába költözött közel 10 évre, kisebb nagyobb budapesti megszakításokkal. Ebben az időben készítette A pacifista, a Technika és rítus és a Róma visszaköveteli Cézárt című alkotásait. 1970-től színházban is rendezett, ténykedését ezen a területen a  Huszonötödik Színházban a Fényes szelek című darabjával kezdte. Egy harmadik válás után, 1981-ben feleségül vette Csákány Zsuzsa vágónőt, akivel 1982-ben közös gyermekük született, Dávid.

1988 óta címzetes egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1990 és 1992 között a Harvardon tanított. Utolsó filmje a Magyarország 2011 (2012) szkeccsfilm volt, melyben társrendezőként működött közre.

Jancsó művészetét jellemzi, hogy visszautasította a vágást, mint hagyományos narráció eszközét, azaz filmjainek jellemzője az igen szokatlan hosszú snitt, ami vágás nélküli, folyamatos felvételt jelent, a szereplők mozgatása - akár hosszú percekig - adja a filmszerűséget. Ez az eljárás nagy összpontosítást igényel minden résztvevőtől  mivel komplox művészi képek, képzete létrejöttét jelenti.

2014-ben hosszas betegségben, tüdőrákban hunyt el a magyar filmtörténet egyik legkiemelkedőbb egyénisége, akinek Cannes-ban ötször jelölték filmjeit a fő kategóriában, munkássát a hazai és külföldi kritika egyaránt méltatta.

Ezt írtuk róla

A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.

2011. szeptember 27.

Jancsó Miklós életében a katasztrófa többszörösen meghatározó tényező: már negyvenkét éves, amikor az első szerzői filmjét forgatja; alig fog bele a balos filmek forgatásába, a hetvenes évekre ki kell ábrándulnia; ennek ellenére a nemzetközi filmtörténetben nemzeti klasszikus vált belőle; a „katasztrófa” értelmezésével indul a nyolcvanas években az egyik jelentős stíluskorszakát meghatározó filmje. Jancsó Miklós ma kilencven éves, és még mindig alkot – sőt egész jó filmeket.

A Jancsó-életmű feledésbe merülő (video)képei – Rendezőportrék: Jancsó Miklós

2005. január 15.

Jancsó Miklós most éppen nem készít új filmet – vagy legalábbis nem tudni róla; nem közeledik kerek évfordulója, nem készülnek újabb elismerésben részesíteni, tehát semmi aktuális esemény nem indokolja, hogy újabb írás szülessen róla. Ennek mindig is egy megbízható, és – megkockáztatom – kimeríthetetlen indoka lesz: ő maga és teljes életműve.

Filmjei a Filmtetten

Magyar rapszódia

Színes filmdráma, történelmi, 91 perc, 1979
Rendező, Forgatókönyvíró

A Zsadányi család ünnepel fiai - István és Gábor - tisztté avatása alkalmából. A családfő él az alkalommal és politikai nézeteit népszerűsíti az ünneplők körében. István és Gábor a jellegzetes vidéki választási harc hevében meggyilkolják édesapjuk ellenjelöltjeként fellépő baloldali parasztvezért, Baksa Andrást. Az eset szemtanúja Szeles-Tóth, aki az I. Világháború kitörése [...]

Kapcsolódó cikkek:

Magánbűnök, közerkölcsök

Színes filmdráma, történelmi, 95 perc, 1976
Rendező

Mayerlingi barátai körébe visszavonulva kedvteléseinek él Rudolf trónörökös. Gúnyt űz a nemzeti himnuszból és apjából, Ferenc József császárból. Az uralkodótól kapott levélre fittyet hányva orgiát rendez a hercegi testvérpárral. A dajka varázsporaitól bódult, minden gátlástól és kötöttségtől megszabadult társaság Rudolfnak és Marynek mint császári párnak h [...]

Kapcsolódó cikkek:

Róma visszaköveteli Cézárt

Színes filmdráma, történelmi, 100 perc, 1974
Rendező, Forgatókönyvíró

A Tunéziában forgatott történelmi dráma, Numídia Észak-Afrikábanban játszódik Cézár uralkodásának utolsó napjaiban. A történet főszereplői néhány numídiai lázadó, aki Cézár uralma és a római elnyomás ellen küzd. Épp szervezkednek a diktátor ellen, amikor követ érkezik annak halálhírével, ami mindent megváltoztat.

Szerelmem, Elektra

Színes filmdráma, 70 perc, 1974
Rendező

A film a modern ember szemszögéből dolgozza fel a zsarnoksággal szemben lehetséges magatartásformákat. Elektra és Oresztész nemcsak az igazság és a törvény, hanem a forradalom nevében is küzd az elnyomás ellen. Aegisztosz trónralépése – az őszinte igazmondás – napján a nép hallgat, csak az "eszelős" Elektra lázít fivérére, Oresztészre várva, aki el is jön és bosszút áll [...]

Kapcsolódó cikkek:

Még kér a nép

Színes filmdráma, háborús, musical, 87 perc, 1972
Rendező

A stilizált tánc kollektív koreográfiájával jeleníti meg a terrorra erőszakkal válaszolók: az elnyomók és a megalázottak harcát. Aratók sztrájkolnak. A kasznár megfélemlítésül felgyújtja a búzászsákokat. Válaszul megölik, a kivonuló katonákat a lányok lefegyverzik meztelenségükkel, majd elégetik a fegyvereket, felgyújtják a templomot. Az árulók újra esküsznek. Egyikük meghal a [...]

Kapcsolódó cikkek:

Égi bárány

Színes filmdráma, 84 perc, 1970
Rendező, Forgatókönyvíró

A misztériumjáték formában megelevenedő allegorikus történet 1919 nyarán, a Tanácsköztársaság bukásának napjaiban játszódik a Dunántúlon. A vörösök és fehérek harcában mindig az éppen felülkerekedő hatalom számol le kegyetlenül a másikkal...

Kapcsolódó cikkek:

Fényes szelek

Színes filmdráma, 80 perc, 1968
Rendező, Forgatókönyvíró

1948. A forrongó magyar fiatalok a NÉKOSZ mozgalom keretében szállnak szembe az egyházzal. A provokáció tárgya egy papi líceum, melynek rendjét felborítják a megszálló fiatalok, és vitára kényszerítik az ott tanulókat. Laci a demokrácia, a meggyőzés híve, aki komolyan gondolja elveit, ezért lemond, amikor egy katolikus diákot akarnak letartóztatni. Ekkor a vezetést két lány, Teri és Jutka ragadja magához [...]

Kapcsolódó cikkek:

Csend és kiáltás

Fekete-fehér filmdráma, 74 perc, 1967
Rendező, Forgatókönyvíró

1919. után egy alföldi tanyán a csendőrparancsnok hallgatólagos beleegyezésével rejtegetik Istvánt, a volt vöröskatonát. A környék rettegésben él, a félelem és a megalázottság érzése lesz úrrá az embereken. A tanya gazdája, Károly is felügyelet alatt áll. A teljes jogbizonytalansággal visszaélve a szintén a tanyán élő Teréz és Anna arzénnal mérgezik Károlyt és az öregasszonyt. István [...]

Kapcsolódó cikkek:

Csillagosok, katonák

Fekete-fehér filmdráma, háborús, 90 perc, 1967
Rendező, Forgatókönyvíró

1918 nyara. A fiatal "szovjetország" egész területén folyik a polgárháború és megkezdődik az intervenció. A régi rend visszaállításáért harcoló fehérek ellen a vöröskatonákkal együtt küzdenek a magyar internacionalisták is. Az egyik vesztes csata után László, a fiatal magyar önkéntes elindul, hogy társaihoz csatlakozzék. Vöröskatonákkal együtt a fehérek fogságába kerül, ahonnan csak azért [...]

Kapcsolódó cikkek:

Jancsó Miklós

Friss film és sorozat

Szavazó

Gyűjtesz még filmeket?

Szavazó

Gyűjtesz még filmeket?

Friss film és sorozat