Csillagosok, katonák
Történet
1918 nyara. A fiatal "szovjetország" egész területén folyik a polgárháború és megkezdődik az intervenció. A régi rend visszaállításáért harcoló fehérek ellen a vöröskatonákkal együtt küzdenek a magyar internacionalisták is. Az egyik vesztes csata után László, a fiatal magyar önkéntes elindul, hogy társaihoz csatlakozzék. Vöröskatonákkal együtt a fehérek fogságába kerül, ahonnan csak azért jut ki élve, mert a gőgös fehér ezredes az idegen nemzetiségűeket elzavarja. Egy másik magyar fiúval, Istvánnal egy fehér katonai kórházban találkozik. Innen indul el titokban, hogy a körülzárt internacionalisták szabadulására felmentést vigyen.
Ezt írtuk a filmről:
Jancsó és a politikai modernizmus eszmetörténete – Andrei Gorzo: Imagini încadrate în istorie. Secolul lui Miklós Jancsó
Andrei Gorzo kötete szerint Jancsó filmjeinek avantgardizmusa több szempontból is problematikus, hiszen egyrészt a rendező nem szakít teljesen az elbeszéléssel, másfelől pedig használja a művészfilmes ipar közegeit, jelen van a filmkészítés és -forgalmazás intézményes struktúráiban – tehát egy nagy játékos az európai művészfilmek piacán, ugyanakkor mégis a modernizmus, a modernista avantgárd része. Gorzo jó példának tartja Jancsót arra, hogy hitelesen is fel lehet vállalni a didaxist a filmben.
Hősök tere (és ideje) – Jancsó Miklós-portré 2.
Jancsó Miklós a hatvanas években esszencialista, a történelmi tapasztalatokból, az egymást váltó jobb- és baloldali ideológiákból leszűrt princípiumokkal dolgozik. A Szegénylegények, az Így jöttem, a Csillagosok, katonák vagy a Csend és kiáltás című filmjei egy sajátos történelemszemlélet jegyében fogantak.
A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.
Jancsó Miklós életében a katasztrófa többszörösen meghatározó tényező: már negyvenkét éves, amikor az első szerzői filmjét forgatja; alig fog bele a balos filmek forgatásába, a hetvenes évekre ki kell ábrándulnia; ennek ellenére a nemzetközi filmtörténetben nemzeti klasszikus vált belőle; a „katasztrófa” értelmezésével indul a nyolcvanas években az egyik jelentős stíluskorszakát meghatározó filmje. Jancsó Miklós ma kilencven éves, és még mindig alkot – sőt egész jó filmeket.
