Szerelmem, Elektra
Történet
A film a modern ember szemszögéből dolgozza fel a zsarnoksággal szemben lehetséges magatartásformákat. Elektra és Oresztész nemcsak az igazság és a törvény, hanem a forradalom nevében is küzd az elnyomás ellen. Aegisztosz trónralépése – az őszinte igazmondás – napján a nép hallgat, csak az "eszelős" Elektra lázít fivérére, Oresztészre várva, aki el is jön és bosszút áll apjuk gyilkosán. Aztán a testvérek egymás életét is kioltják, hogy főnixmadárként ott támadjanak fel, ahol szükség van a szabadságra.
Ezt írtuk a filmről:
Szerelmem, Elektra – Herman Nitsch, Jancsó Miklós és a folk-horror
2022. április 18-án halt meg Hermann Nitsch, a huszadik század egyik legellentmondásosabb művésze. Magnum opusa az Orgia Misztérium Színház című performansz-sorozata, melyeket többszáz fős, napokon vagy akár egy teljes héten keresztül tartó hatalmas fesztiválokként, „orgiákként” lehet azonosítani. Ezeket a hatvanas évek óta rendezi (rendezte) meg időről időre, s nem volt rest buzgón dokumentálni fotóval, videóval, begyűjtött tárgyi maradványokkal, hogy aztán kiállításokat rendezzen belőlük.
Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
Cserhalmi örök nyughatatlanként jelent meg a ’70-es évek elején a színpadon és a filmvásznon. Hamlet, Don Juan és Coriolanus szerepében ünnepelte a kritika. A ’80-as években Jancsó, Bódy, Lugossy, András és Tarr „állandó” színésze, majd szinte alkotótársa lett. A rendszerváltás generációjának is meghatározó alakja maradt. Színházcsináló, aki idén, halkan ünnepelte hetvenedik születésnapját.
Jancsó és a politikai modernizmus eszmetörténete – Andrei Gorzo: Imagini încadrate în istorie. Secolul lui Miklós Jancsó
Andrei Gorzo kötete szerint Jancsó filmjeinek avantgardizmusa több szempontból is problematikus, hiszen egyrészt a rendező nem szakít teljesen az elbeszéléssel, másfelől pedig használja a művészfilmes ipar közegeit, jelen van a filmkészítés és -forgalmazás intézményes struktúráiban – tehát egy nagy játékos az európai művészfilmek piacán, ugyanakkor mégis a modernizmus, a modernista avantgárd része. Gorzo jó példának tartja Jancsót arra, hogy hitelesen is fel lehet vállalni a didaxist a filmben.
„...és messze túl a szögeken, sebeken” – Törőcsik Mari-portré
Volt egy színészgeneráció, amelynek egy-egy egyénisége és szerepe egybeforrott a korszellemmel. Talán ennek a generációnak az utolsó tagja Törőcsik Mari, aki a TIFF életműdíját vehette át szombat este. Arcai és vele szerepeinek mélységei hatalmas ívet írnak le a Körhinta (1955) Pataki Marijának ártatlan mosolyától az Így, ahogy vagytok (2010) tiszteletre méltó „keresztanyjáig”.
A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.
Jancsó Miklós életében a katasztrófa többszörösen meghatározó tényező: már negyvenkét éves, amikor az első szerzői filmjét forgatja; alig fog bele a balos filmek forgatásába, a hetvenes évekre ki kell ábrándulnia; ennek ellenére a nemzetközi filmtörténetben nemzeti klasszikus vált belőle; a „katasztrófa” értelmezésével indul a nyolcvanas években az egyik jelentős stíluskorszakát meghatározó filmje. Jancsó Miklós ma kilencven éves, és még mindig alkot – sőt egész jó filmeket.